THE WALL STREET JOURNAL

E címmel ír az amerikai Wall Street Journal arról, hogy miközben a kongresszus igyekezik lehetőségeket találni adócsökkentésének kompenzálására, nagyobb figyelmet kellene szentelnie annak a hírnek, hogy a múlt hónapban Soros 18 milliárd dollárt utalt át vagyonából egy általa irányított magánalapítványba. Ennek a lépésnek köszönhetően ezután az összeg után soha nem kell adót fizetnie.

Noha ez lehet az amerikai történelem legnagyobb adóelkerülése, sem a jobboldalon, sem a baloldalon senki még csak fel sem vonta szemöldökét.

Az adóreform azon az elven nyugszik, hogy minden jövedelmet egyszer alacsony szinten kell megadóztatni. Csak egyszer. De annak a vagyonnak a nagy részét, amelyet Soros költött el úgy, hogy Nyílt Társadalom Alapítványaiba folyatta, soha nem fogják megadóztatni. Vagyis több milliárd dollárnyi felértékelődött részvényjövedelem kerül el mindenfajta tőkenyereségi adót, beleértve az örökösödési adót. Tehát Soros átadhat a Nyílt Társadalom Alapítványoknak értékükben megnövekedett részvényeket, amelyeket azok elkölthetnek anélkül, hogy annak egy részét valaha is elvenné a kormány.

De ez még nem minden, írja a cikk. Amikor egy személy adózatlan, felértékelődött vagyont juttat el magánalapítványhoz, piaci értékének akár 20 százalékát is levonhatja adóbevallásában, és ez a levonás öt éven át is eszközölhető. Ez a kétszeres leírás bizonyulhat az adózási jogszabály legkellemesebb részének az adófizetést elkerülő számára.

Az adományozók ezenkívül éveken, sőt évtizedeken át rendelkezhetnek a magánalapítványban lévő pénz rendeltetéséről, annak elköltése előtt. Mivel az alapítvány családtagokat is alkalmazhat hatjegyű összegekért a pénzek „kezelésére”, „az adományozóhoz kötődő köldökzsinórt soha nem kell elvágni”.

A kongresszusnak nem lenne szabad figyelmen kívül hagynia ezt az adóelkerülési manipulációt. A szupergazdagok már több száz milliárd dollárt folyattak magánalapítványokba, de ezek az összegek hamarosan billiók is lehetnek. Mark Zuckerberg azt ígérte, hogy a jelenleg 70 milliárd dollárra becsült Facebook részvényeinek 99 százalékát adományozóként költi el és annak nagy része a családja irányítása alatt lévő alapítványhoz megy. Bill Gates és Warrent Buffett egyaránt nagyjából 30 milliárd dollárnyi adómentes összeget folyatott a Bill és Melinda Gates Alapítványba. Ezt az alapítványt oly mértékben elöntötték pénzzel, hogy az 500 millió dollárt tudott költeni egy 90 ezer négyzetméter területű irodakomplexumra Seattle-ben. 1500 alkalmazottja számára. „Ez jelenti a filantrópiát?” – teszi fel a kérdést az a lap, amely sok mindennel vádolható, de a gazdagok iránti ellen- vagy a szegények iránti rokonszenvvel nem.

Stephen Moore, a cikk szerzője és Trump elnökválasztási kampányának gazdasági főtanácsadója leszögezi, nem kérdőjelezi meg a milliárdosok jogát, hogy azt tegyék pénzükkel, amit akarnak. Csak azt szeretné, a kongresszus ne engedje meg a gazdagoknak és a politikailag hatalmasoknak, hogy magánalapítványokat használjanak az adózás alóli kibúvásra.

A cikk további részéből kiderül a valódi oka, amiért a Wall Street Journal Sorosékat ezzel támadja. Az, hogy Soros programja – mint a fegyvervásárlás korlátozására tett erőfeszítései – nem vág egybe a lap olvasói és nyilván tulajdonosai érdekeivel.

Cikke végén azt javasolja egyik megoldásként, hogy a kongresszus hozzon olyan törvényt, amellyel például negyedmillió dollárban korlátozza a „jótékony célokra” évente adományozható összeget.

Majd azzal zárja írását, hogy kérdéses, vajon a dinasztikus családi alapítványokat segítő adójogszabályok jók-e az országnak. Ugyanis ha a kongresszus leállítaná, hogy a milliárdosok adómentesen öntsék pénzüket az alapítványi-ipari komplexumba, akkor mindenkinek csökkenteni lehetne az adótételét, aminek következtében a gazdaság gyorsabban nőne, és az lenne a legjobb módja a rászorulók segítésének.

A cikk részletesen ismerteti mindazon okokat, hogy a kongresszusnak miért kellene leállítania ezen adóelkerülési manipulációkat, amelyeket a szupergazdagok egyre inkább használnak és egyre nagyobb összegekkel.

Lovas István