Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Elfogadta az ENSZ közgyűlése a világszervezet menekültügyi megállapodását hétfőn New Yorkban. 

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A 193 tagállamból 181 támogatta a megállapodást. Az Egyesült Államok és Magyarország nemmel szavazott. Három ország tartózkodott, a többiek nem vettek részt a voksoláson.

Ausztria, noha a menekültekkel foglalkozó másik nemzetközi megállapodást, hivatalos nevén az ENSZ globális migrációs paktumát több más országgal, köztük Magyarországgal együtt  elutasította, a menekültügyi megállapodást támogatta.

A menekültügyi megállapodás egyebek között erősítené a menedékkérők hozzáférését a befogadó országok munkerőpiacához, illetve oktatási és egészségügyi rendszeréhez. A jóval vitatottabb ENSZ globális migrációs csomagjához hasonlóan a menekültügyi megállapodás sem bír jogilag kötelező erővel, politikai értelemben azonban kötelezné az államokat.

A menekültügyi megállapodás fő célja a legtöbb menekültet befogadó állam nagyobb támogatása. A világszervezet adatai szerint a legtöbb menekültet Törökország, Pakisztán, Uganda és Libanon fogadta be.

Jan Egeland, a Norvég Menekült Tanács (NRC) főtitkára szerint a menekültügyi csomag egy kísérlet arra, hogy a menekülő embereknek „civilizáltan, és egy kis ésszel” nyújtsunk védelmet.

A világszervezet szerint 2017-ben világszerte 68,5 millió menekültet tartott számon, köztük a saját hazájukban maradt, otthonából elűzött 40 millió embert.

Az ENSZ Közgyűlés 2016 szeptember 19-én döntött a migrációs paktum és a menekültügyi megállapodás előkészítéséről, így elkülönítve a két témakört. Egyik megállapodás tervezet sem bír kötelező erővel.

Az ENSZ globális migrációs paktumát a marokkói Marrákesben fogadták el december 10-én 164 ország támogatásával, több tagállam nyílt rosszallása és távolmaradása mellett. A migrációs csomagot december 19-én a világszervezet közgyűlése előtt is szavazásra bocsátják. 

Az egyezmény – hivatalos nevén Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról – elfogadásának folyamatából időközben kilépett többek között az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Ausztria, Bulgária, Csehország, Szlovákia, illetve Magyarország is. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, valamint nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.