Dominóhatást indíthat el az Európai Unióban (EU) a schengeni határok lezárása a migrációs válság miatt – figyelmeztetett Borut Pahor szlovén, Alexander Van der Bellen osztrák és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő csütörtökön a szlovéniai Goriska Brdában.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A háromoldalú találkozónak, amelyet 2014 óta minden évben megrendeznek, az EU jövője volt a fő témája. 

„Fontos, hogy nyílt párbeszédet folytassunk akkor is, amikor nem értünk egyet, főleg manapság, amikor a nemzetközi helyzet kevésbé biztonságos, mint korábban volt” – mondta Pahor a közös sajtótájékoztatón. 

Aláhúzta: amennyiben Ausztria szigorúbb ellenőrzést vezet be határain, azzal Szlovéniát is arra kényszeríti, hogy hasonló intézkedéseket foganatosítson a szlovén-horvát határon. 

Hangsúlyozta, hogy Szlovénia kiválóan védi a határait az illegális migrációval szemben, de kénytelen lesz Ausztriához hasonló intézkedéseket hozni, hogy egyértelmű üzenetet küldjön arról: nem kíván „zsákutcájává” válni azoknak az illegális bevándorlóknak, akik Nyugat-Európába tartanak. Mindazonáltal figyelmeztetett, hogy valószínűleg Horvátország is hasonlóan reagál majd a horvát-boszniai határon, ami veszélyeztetné a régió stabilitását és bizalmatlanságot szülne az országok között. 

Van der Bellen kiemelte: szigorúbban kell védeni az EU külső határait, ugyanakkor szerinte a schengeni határok ellenőrzésére is figyelni kell. Figyelmeztetett, hogy az EU külső határai védelmének megerősítése érzékeny téma, amelyet a kommunikációban jól meg kell indokolni és a szomszédos országokkal is egyeztetni szükséges. 

Grabar-Kitarovic a migrációval kapcsolatban elmondta: Horvátország felkészült a schengeni övezethez való csatlakozásra, és megerősítette a védelmet a horvát-boszniai határon, amely egyben az EU külső határa is. Hozzátette, hogy a találkozó résztvevőit ugyanakkor figyelmeztette a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetre. Rámutatott: olyan országról van szó, amely nagyobb figyelmet és több segítséget igényel. „Európának nem szabad magára hagynia azokat az országokat, amelyek a migrációval küzdenek, mint azt három évvel ezelőtt Macedóniával tette” – szögezte le. 

A három államfő egyöntetűen kiállt a nyugat-balkáni országok európai integrációja mellett. 

A találkozón számos más témát is érintettek, köztük a Brexitet, az EU digitalizálását, az uniós keretköltségvetést, valamint az EU és az Egyesült Államok kapcsolatát.