Szerdai számunkban tízoldalas melléklet: adatok és tények a külföldi munkavállalásról.

– Látszat és valóság

Az ENSZ adatai szerint az ezredfordulón nagyjából ötszázezer honfitársunk élt külföldön, többségük 1956 és 1990 között hagyta el az országot. A demográfusok becslése szerint napjainkban közel 370 ezren keresik a határokon túl a boldogulást. Ez a szám jóval alatta marad a régiós átlagnak, és végképp nem igazolja azt az ellenzéki állítást, miszerint a fiatalok többsége kivándorol.

– Európa mozgásban

A migrációs krízis eszkalálódása óta kevés szó esik az uniós tagországok közötti vándorlásról, noha továbbra is folyamatosan erősödik az elöregedő, ám gazdag nyugati országok munkaerő-elszívó hatása. Az uniós magországokban egyaránt nagy keletjük van a szakmunkásoknak és a diplomásoknak, de idénymunkára is szívesen toboroznak fizikai dolgozókat.

– A félelem húrjain

Nincs nap, hogy valamelyik ellenzéki politikai párt szóba ne hozná a kivándorló magyarok ügyét. Hatásos fegyvernek gondolják, hiszen a munkáskezek hiányának, az idősek ellátása körüli bizonytalanságoknak az emlegetése félelmet kelthet a társadalomban.

– Kinn is, benn is

Az osztrák határ közelében gyakorlatilag a rendszerváltás pillanatában beindult az ingázás, azóta pedig egyre többen vállalják, hogy nyugat-magyarországi lakhelyükről akár ötven-hatvan kilométeres utazást is vállalva keresnek munkát. Hazánk uniós csatlakozása óta ezt már legálisan is megtehetik, és bár a magyar és az osztrák bérek közti különbség mára jelentősen mérséklődött, még mindig megéri átjárni, kihasználva az alacsonyabb hazai ingatlan- és albérletárakat.

Lapunkban emellett részletesen elemezzük a Jobbik helyzetét, s utánajártunk annak is, hogyan fogadnák Keszthelyen és a környékbeli településeken a Migration Aid táborát.

A Demokrata augusztus 16-tól kapható az újságárusoknál.