Élhető jövőkép az újabb nemzedékeknek is.

Nagyot változott az elmúlt években a magyar vidék és a mezőgazdaság. Az agrárpolitika középpontjába a kis- és közepes méretű, elsősorban családi gazdaságok kerültek, ezek helyzetbe hozásával igyekszik megállítani az állam a mezőgazdasági népesség elöregedését.

Ezt szolgálja a birtokszerkezet jelentős átalakítása. A földművesek által megvásárolható föld nagyságát a törvény 300 hektárban maximálta, a termelő szervezetek, vagyis jogi személyek 1200 hektáron gazdálkodhatnak – de nem tulajdonolhatják azt. Állattartó telep üzemeltetője, valamint szántóföldi és kertészeti növények vetőmagját előállító termelők pedig 1800 hektáron dolgozhatnak, ez jelentősen kisebb, mint a korábbi jogszabályban rögzített 2500 hektár. Az állami tulajdonú földterületek pályázati úton történő haszonbérbe adása, illetve árverések során lezajlott értékesítése azt eredményezte, hogy – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – 2016-ban tíz százalékkal több földterületet, 2,65 millió hektárt műveltek egyéni gazdaságok, mint 2010-ben.

A gazdálkodók rendelkezésére álló források is bővültek az elmúlt esztendőkben. A 2007–2013-as európai uniós pénzügyi ciklusban a Közös Agrárpolitika (KAP) kereteiből 10,4 milliárd euró hasznosult a magyar mezőgazdaságban, a KAP reformját követően – melyben a magyar agrárdiplomácia eredményesen képviselte hazánk érdekeit – a 2014–2020-as időszakban 12,39 milliárd euró, vagyis mintegy négyezermilliárd forint áll rendelkezésre. Az új feltételrendszerben felértékelődtek a termelést támogató források, nagyobb hangsúlyt kapott a fiatal gazdák támogatása, a kisgazdaságok megsegítése pedig egyszerűbbé vált.

A rendelkezésre álló forrásokat főként beruházásokra fordítja a kormány, ezek 80 százaléka a kis és közepes családi gazdaságok fejlesztéseit segíti. 2010 óta megháromszorozódott, hatezerre nőtt a támogatott fiatal gazdálkodók száma. Ez jól szolgálja az agrárnépesség korszerkezetének kiigazítását.

Mindez a magyar agrárium eredményeiben is megmutatkozik. 2010 óta folyamatosan emelkedik és rendre rekordokat dönt a hat év alatt 33 százalékkal bővült kibocsátás, tavaly több mint 2619 milliárd forintot mutattak a statisztikák. Az állattenyésztés adatai különösen impozánsak, 2010 óta 44,4 százalékkal nőtt az ágazat kibocsátása, tavaly ez számszerűen 866 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt hat évben a magyar agrárexport 37,5 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal emelkedett.

Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdaságban számos új munkahely jött létre, összhangban a magyar kormány vidékpolitikai elképzeléseivel. Tavaly 217 ezren dolgoztak főállásban az agráriumban, ez 44,2 ezer fővel, vagyis 25,6 százalékkal több, mint 2010-ben. Perspektívát ad, hogy az agrárkeresetek növekedésének üteme rendre nagyobb, így tavaly is meghaladta a nemzetgazdaság egészét. A legalább öt főt foglalkoztató gazdaságoknál dolgozók bruttó átlagkeresete tavaly 8,1 százalékkal emelkedett, ez azt jelenti, hogy 2010-től 2016-ig 42,1 százalékkal nőtt a bruttó jövedelem az agráriumban, de a nettó keresetek is 33,5 százalékkal haladták meg a 2010-es adatokat.

A magyar mezőgazdaság egyik nagy tartaléka a minőségre összpontosító GMO-mentességben rejlik. Magyarország az Alaptörvényben is rögzítette, hogy a testi és lelki egészséghez való jogot többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal és az egészséges élelmiszerekhez való hozzájutás lehetőségével segíti elő. Ezt az állam olyannyira komolyan veszi, hogy a 2012-ben elfogadott büntető törvénykönyvben külön tényállásként szerepel a génmanipulált növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése. Ez a magyar agrárdiplomácia jelentős eredménye, a 2011-es magyar európai uniós elnökség során ugyanis kiemelt jelentőséget kapott az, hogy a GMO-növények termesztése vagy annak tiltása továbbra is tagállami hatáskörben maradjon, s az ezzel kapcsolatos javaslatot végül 2015-ben elfogadták.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság egyre izmosodik, valódi, élhető jövőképet kínál az újabb nemzedékeknek is, és így érvényesül a fő cél, a magyar vidék népességmegtartó erejének növelése.