Marad a lendület

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Az elmúlt években olyan strukturális változások történtek, amelyek miatt az uniós forrásoktól függetlenül is fenntartható a lendületesebb növekedés – nyilatkozta a Demokratának a legfrissebb, 4,5 százalékos GDP-növekedés kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a kormány a magyar gazdaságot az innovatív technológiák és a nagyobb hozzáadott érték felé mozdítja, és több ágazat is sikerrel zárkózik fel az autóipar mögé.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Jobb adatokat produkál a gazdaság, mint amire a Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi prognózisaiban számított – pedig azok is ígéretes számok voltak. A friss hírek szerint az első fél évben 4,5 százalékkal nőtt a GDP, a reálbérek pedig 7 helyett 10 százalékkal emelkedtek. Minek köszönhető ez?

– Ezek a számok nincsenek annyira messze a várakozásoktól, ugyanakkor a második negyedéves 4,6 százalékos növekedés minket is meglepett, hiszen a 2017-es bázisszám is magas volt, jóval 3 százalék fölötti. Nem igazolódtak be azok az elemzői várakozások, hogy lassul a magyar vagy a nemzetközi gazdaság. Magyarországon a bérek folyamatosan emelkednek, ami ösztönzi a fogyasztást, és erőteljesen nőnek a beruházások is. A növekedés folytatódni fog, olyan új beruházások jelennek meg, amelyek tovább erősítik a beruházási lendületet. Várhatóan a magyar gazdaság helyzete nem fog változni a következő hónapokban sem. Régen tapasztaltunk ilyen kedvező európai uniós környezetet is, hiszen minden tagország pozitív növekedési tartományban van, ez pedig segít bennünket, az exportpiacok is húzzák a magyar gazdaságot.

– Mi lesz az uniós források kifutása után? Egyre közelebb kerül a 2020–2021-es dátum, amikor néhány évig nem számíthatunk ilyen támogatásokra. Néhány évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy pusztán belső forrásai alapján a magyar gazdaság 2-2,5 százalékos növekedésre lehet képes. Például a mostani beruházásoknak köszönhetően emelkedett ez az érték?

– 2016-ban, két uniós ciklus közötti időszakban EU-s források nélkül is tudott növekedni a magyar gazdaság, akkor 2,2 százalékos GDP-bővülést jegyezhettünk. Ma már optimistábbak vagyunk, a potenciális gazdasági növekedést 2,5-3 százalék közé tesszük. Az elmúlt években olyan strukturális változások történtek, amelyek folytán az uniós forrásoktól függetlenül is fenntartható egy lendületesebb növekedés. Erősödött az ipar, a feldolgozóipar, az élelmiszeripar, az autóipar, az elektronikai ipar, ennek eredményeként egyre több lábon áll a magyar gazdaság. Ehhez társult az elmúlt években a szolgáltató szektor dinamikus növekedése, az építőipar magára találása. 2013 óta százezer fővel nőtt az építőiparban dolgozók létszáma, ugyanakkor még mindig csak a GDP 3,5 százalékát adja, szemben a két­ezres évek elején mért 6 százalék feletti értékkel, vagyis van benne bőven fejlődési lehetőség. Ma már senki nem vitatja, hogy a magyar növekedés nem átmeneti, hanem fenntartható. Hatodik éve növekszik a magyar gazdaság, és a következő egy-másfél évben sem látnak a nemzetközi intézmények olyan fejleményt, ami ezt visszafogná.

– A BMW a harmadik prémium autómárka, amelyik Magyarországon gyárat nyit. Mégis fanyalgó kommentárok is elhangzottak, hogy túlságosan egyoldalú lesz a magyar ipar szerkezete. Mit szól ezekhez?

– Mit kellett volna tenni? Elutasítani a BMW ajánlatát? A magyar kormány örül annak, hogy egy újabb prémium autómárka látja úgy, a magyar gazdaság lehetőségei, a magyarországi üzleti környezet vonzó számára. Ez jó üzenet minden más befektetőnek is, amelyik a térségben keres befektetési lehetőségeket. A BMW döntése előkészítése során közel hatvan helyszínből választott ki két magyar és egy szlovákiai lehetőséget, majd végül Debrecen mellett döntött. Ami pedig az autóipar dominanciáját illeti, szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a magyar kormány nem úgy kíván egyensúlyt teremteni, hogy leépíti az autóipart, ezt továbbra is támogatni fogjuk, hanem más ágazatokba próbálunk többet invesztálni. A már meghirdetett iparfejlesztési program szerint hét területre fordítunk kiemelten erőforrásokat, közöttük például a gyógyszer- vagy az élelmiszeriparra. Ezekben erős hagyományaink vannak, és komoly lehetőséget érzek, hogy a következő években az autóipar nyomába szegődő, számottevő ágazatokká váljanak.

– Ennek a stratégiának vannak már olyan eredményei, amelyek hozzájárultak a mostani jó GDP- vagy beruházási adatokhoz?

– Az elmúlt három esztendőben olyan élelmiszeripari beruházásokat tudtunk elősegíteni, amelyek állami támogatás nélkül nem, vagy csak sokkal lassabban jöttek volna létre. Számos olyan támogatási programunk van, amely az Ipar 4.0, a beszállítói programon, a nagyvállalati beruházási támogatási programon keresztül célzottan segíti a magyar gazdaság szereplőit a kapacitások bővítésében, új munkahelyek teremtésében. Az élelmiszeripar meghatározó területe ennek. Számunkra is meglepő volt, hogy mekkora az ágazat igénye a további beruházásokra. Hasonlóképp ilyennek tartom a feldolgozóiparon belül az alkatrész- és gépgyártás területét is, ahol nagyon sok hazai beszállító tudott az autóipar oldalvizén növekedni Mezőkövesdtől Békéscsabán át Felsőzsolcáig.

– A BMW-gyár érdekessége, hogy feleannyi munkaerővel tervez ugyanannyi járművet előállítani, mint a kecskeméti Mercedes. A hazánkban eddig működő autógyárakról – hasonlóan más kelet-európai telephelyekhez – több elemzés kimutatta, hogy hozzáadott értékük csupán 25 százalék körüli. Jelentheti ez azt, hogy a magyarországi termelés elmozdulhat a magasabb érték felé?

– Változik a helyzet, és ez egybecseng a kormány szándékaival. Az elmúlt hónapokban olyan támogatási programokat hirdettünk meg, amelyek már nem elsősorban az új munkahelyek létrehozására helyezik a hangsúlyt, hanem a kapacitásbővítésre, a technológiaváltásra. Az építőipar számára hároméves programot indítottunk, amely a munkaerő hiányát technológiai fejlesztésekkel pótolja – az első körben 160 magyar cég jelentkezett támogatásért –, amit folytatni fogunk a következő két évben is. Kormányzati támogatással nemrég készült el az a 16 milliárd forintos dunaföldvári papíripari beruházás, amely az alappapír gyártásában hoz létre jelentős kapacitást. Jól látható, hogy Európában szinte mindenhol munkaerőpiaci gondok vannak, ennek megoldása pedig az, ha a munkaerőhiánnyal érintett ágazatokban olyan technológiai fejlesztéseket segítünk elő, amelyek mérsékelik az élőmunkaigényt.

– Mindez már nagy részben innováció. Milyen a kapcsolatuk a frissen felállított Innovációs és Technológiai Minisztériummal? Ki vezeti az innovációs fejlesztéseket?

– Az innovációért felelős minisztérium. A kormány strukturális átalakításával az volt a miniszterelnöki szándék, hogy olyan szaktárca jelenjen meg, amelyik az átalakulás legújabb tendenciáira is hatékonyan reagál. A gazdaságpolitikai döntéseket előkészítő Gazdasági Kabinetben ugyanakkor közösen dolgozunk az innovációs minisztériummal, a Miniszterelnökséggel, a vagyonpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodával.

– Az egészségügy ugyan nem az önök szakterülete, viszont működését meghatározza az éves költségvetés, ami a Pénzügyminisztériumban készül. Az elmúlt évek kormányzati munkája több területen látványos eredményeket hozott, az egészségügy viszont még mindig nem tűnik sikertörténetnek. Pénzkérdés a felzárkóztatás?

– Nem pusztán pénzkérdésnek látom az egészségügy átalakítását, nem arról van szó, hogy ha több pénzt teszünk a rendszerbe, attól önmagában jobb lesz a működése. A nálunk jóval gazdagabb országokban is folyamatos vita tárgya az egészségügyi szolgáltatások színvonala. 2010-hez képest jövőre 505 milliárd forinttal költünk többet az egészségügyre, az elmúlt években csak uniós forrásokból több száz milliárd forintot fordítottunk a kórházak, egészségügyi intézmények modernizációjára. Ennek keretében újultak meg a vidéki kórházak, és nincs olyan kórház az országban, ahol ne történtek volna fejlesztések. Most pedig az Egészséges Budapest Program végrehajtása indult el, ami a főváros mellett az agglomerációt is érinti, és a kormányzati ciklus végéig 350 milliárdos kerettel rendelkezik. Vagyis pénzt jócskán juttatunk a rendszerbe, a problémák inkább a források hatékony felhasználásával, az eszközök optimális működtetésével vannak. Emellett fontos a betegségek megelőzése, hiszen ez hozhatja a legnagyobb nyereséget az egészségügy számára, az ehhez kapcsolódó szűrőprogramok, felvilágosító programok a jövőben nagyobb hangsúlyt fognak kapni.

– Most zárult le az online számlázás első hónapja. Mik a tapasztalatok, és az internetes adóellenőrzési módszereknek köszönhetően mennyire szorult vissza a feketegazdaság aránya?

– Menetrend szerint haladunk, az első lépés az online kasszák bevezetése volt a kiskereskedelemben, amit követett az EKÁER, az elektronikus áruforgalom ellenőrző rendszer a közúti áruszállításban, most július 1-től pedig az online számlázás bevezetésére, illetve az étel- és italautomaták adóhivatali bekötésére is sor került. Nagyon pozitív a fogadtatás, és fennakadásról sem tudunk, amiben az is szerepet játszhatott, hogy hosszabb előkészítő időszak volt, amikor a cégek tesztüzemmódban kipróbálhatták, miként működik a számlázás a gyakorlatban. A legfrissebb adatok szerint eddig 8,7 millió online számlát adtak be a cégek. Ha az áfa összege egy számlán eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, akkor kötelező az online számla használata, több cég viszont azért is csatlakozott a rendszerhez, mert érzékeli, hogy a következő években az adóhivatal teljes egészében elektronikusra állítja át a bevallásokat. A célunk valóban az, hogy a NAV papírmentes legyen, vagyis az online számlázást a jövőben szeretnénk tovább terjeszteni a kisebb értékű számlákra is. Mindez segíti a feketegazdaság visszaszorítását, lehetővé teszi, hogy a tisztességes vállalkozások ne kapjanak olyan versenytársakat, akik kijátsszák a jogszabályokat. 2010-ben 25 százalékra becsülték a feketegazdaság GDP-hez viszonyított arányát, a legutóbbi mérések szerint ez 20 százalékra csökkent.

– Beszéltünk tehát az erős gazdasági növekedésről, a feketegazdaság visszaszorulásáról, emellett pedig a növekvő foglalkoztatás és fogyasztás többlet-adóbevételeket is hoz. Jelentheti ez azt, hogy az államadósság gyorsabban csökkenhet? Ami azért is fontos lenne, mert a nemzetközi folyamatokat tekintve a kamatok növekedésére számíthatunk a következő években.

– A világ nagy központi jegybankjai valóban elkezdtek egy kamatemelési periódust, ez biztosan nem kedvező azoknak az országoknak, amelyek adósságaikat jelentős mértékben a nemzetközi piacokról finanszírozzák. Magyarország az elmúlt években jelentősen csökkentette adósságszintjét, ami a kormányváltáskori GDP 83 százalék feletti értékről 73,6 százalékra mérséklődött a tavalyi évre. Valóban, ha a hozamok a kötvénypiacokon emelkednek, az fékezi az adósságcsökkentés ütemét, de esetünkben nem állítja meg. Az a célunk, hogy 2022-re 60 százalék alá csökkenjen az államadósság aránya. Ez nemcsak a maast­richti konvergenciakritériumok miatt fontos, hanem mert sérülékenységünket is csökkenti a kisebb adósságállomány. A magyar kormány emellett elkötelezett abban is, hogy a devizaarányt tovább mérsékelje az adósság szerkezetében. Ez nyolc évvel ezelőtt 50 százalék felett volt, napjainkra viszont már 20 százalék alá csökkent. Az adósság leépítési ütemének meghatározásakor ugyanakkor egyensúlyi kérdésekre is figyelni kell, akárcsak a költségvetés többletbevételeinek elosztásánál. A kormánynak mérlegelnie kell, hogy a képződő többletekből mennyit fordítson adócsökkentésre, mennyit beruházásokra, béremelésekre, és mennyit adósságcsökkentésre. Ebben próbáljuk megtalálni az egészséges arányokat, és a gazdasági eredmények szerint az elmúlt években jó egyensúlyi szintet sikerült kialakítanunk.

Lapszám: