Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetését a két uniós társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Az elfogadott kompromisszumos egyezség értelmében az EU 2018-ban 160,1 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, és 144,7 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. A tanács sajtószolgálata kiemelte: mindkét összeg magasabb az idei évre előirányzottnál, utóbbi lényegesen.
    
A pénzeszközök nagyjából fele – kötelezettségvállalásokban 77,5 milliárd euró – a versenyképesség növelését célozza, például a gazdaság megerősítésén, az oktatás javításán és a vállalkozások támogatásán keresztül. Az európai mezőgazdasági termelők számára előirányzott támogatás összege 59 milliárd euró.
    
A jogállamiság és az emberi jogok törökországi helyzetének romlása miatt 105 millió euróval megnyirbálták az Ankarának nyújtandó előcsatlakozási támogatásokat.
    
Az EP 295 szavazattal, 154 ellenében, 197 tartózkodás mellett fogadta el a jövő évi uniós büdzsét, amelyet Antonio Tajani elnök az aláírásával hitelesített.
    
A parlament közleményében hangsúlyozták: a képviselőtestület nyomására több pénz fog jutni a fiatalok és a kisvállalkozások támogatására, kutatás-fejlesztésre és az Erasmus-programra is. Az EP képviselői emellett 34 millió euró többletforrást szereztek a fiatal gazdák támogatására és 95 millióval emelték a klímabarát gazdálkodási módszerek számára elkülönített összeget – hangsúlyozták.
    
„Elégedettek lehetünk a költségvetéssel, olyan programok keretét sikerült emelni, amelyek megvédik az európaiakat és felkészítik az EU-t a jövőre” – közölte Jean Arthuis, a parlament költségvetési bizottságának elnöke.
    
„Meggyőződésem, hogy jó és kiegyensúlyozott költségvetést sikerült elfogadnunk. A parlamentnek és a tanácsnak azonosak a prioritásai a következő pénzügyi évre: a migrációs válság kezelése, a biztonság erősítése, illetve a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció serkentése” – mutatott rá Mark Kivine, az EU soros elnökségét betöltő Észtország pénzügyminiszter-helyettese.
    
Végeredményben mind a bőkezűbb kiadási keretet indítványozó EP, mind pedig a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács engedett valamennyit, de az előbbi többet. A heteken át tartó tárgyalások után elfogadott összeg a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések szintjén is alacsonyabb az eredeti bizottsági indítványnál.

(MTI)