A köztársasági elnök és a választási szervek vezetői a parlament alakuló ülésén a választási törvény módosítását szorgalmazták. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal arról beszélgettünk, vajon hogyan kellene módosítani a választási törvényt, és melyek még azok a kétharmados törvények, amelyeket az új parlamenti ciklus elején megalkothatnak, illetve módosíthatnak.
 

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Már a parlament alakuló ülésén felvetődött a választási törvény módosítása. Pálffy Ilona, az NVI elnöke szerint elsősorban a levélben való szavazás szabályait kellene megváltoztatni, hiszen ötezer levélszavazat késve érkezett vissza.

– A levélszavazatok beérkezésére vonatkozó határidőt valóban indokolt lehet kiszélesíteni. A választói akarat érvényesülése kiemelt jelentőségű, ezért minden olyan akadályt le kell bontani, amely ennek útjában áll. Ha a jogalkalmazó ilyen jellegű észrevételt tesz, akkor a jogalkotónak jogi és erkölcsi kötelezettsége is, hogy a rendszerből fakadó hibák ne csorbítsák a választói akaratot. A választói akarat olyan, mint az örökhagyó akarata. A római jog szerint ez a szándék, a favor testamenti minden mást felülír. A legitim választói akarat primátusának is érvényesülnie kell, és annak feltétlen kiteljesedéséhez az összes akadályt fel kell számolni.

– A választási eljárást az ellenzék főként a külföldön élők választójogának gyakorlása miatt bírálja. Ha a külföldön élők csak a külképviseleteken szavazhatnak, az nem egy felszámolandó akadály?

– Az ideáltipikus helyzet az, ha valaki a saját lakóhelyén, a saját szavazókörzetében adja le a voksát. Ha a választó átjelentkezik egy másik szavazókörbe, vagy külföldön választ, akkor eltér ettől az alaphelyzettől. Mindenkinek speciális körülmények között – az átjelentkezőknek, a külhoni magyaroknak és a külképviseleteken szavazóknak is – csorbulhat a választójoga, ha azzal nem a generális szabályok szerint él. Viszont ez a választás rendjének alkotmányosságát nem befolyásolja. A magyar választójogi rendszerről elmondható, hogy nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, és eddig egyik opponensnek – EBESZ, LIBE bizottság, Velencei Bizottság – sem sikerült rajta érdemi fogást találni.

– A Kúria által érvénytelennek nyilvánított több mint négyezer levélszavazattal nem sérült a választói akarat?

– A miniszterelnöknek igaza van, a Kúria valóban elvett egy mandátumot a kormánypártoktól. Egy markáns szakmai álláspont szerint a Kúria jogot alkotott, amikor a válaszborítékok kapcsán kimondta, hogy a sérült és a nem hivatalos borítékban visszaküldött szavazatok érvénytelenek. Megjegyzem, ez a kontinentális jogrendszerekben szokatlan gyakorlat, mint ahogy az is, hogy a Kúria előzetesen tájékozódott arról, a döntése milyen kihatással lesz a Fidesz parlamenti mandátumarányára. E körben azokkal érthetünk egyet, akik szerint a legfőbb bírói fórum ez utóbbi lépése a mai napig nem tisztázódott érdemben.

– Patyi András, az NVB elnöke a többes ajánlás rendszerének felülvizsgálatát javasolta. Az ajánlási rendszer ön szerint adhat visszaélésekre okot?

– Mint ismeretes, korábban a kopogtatócédulákkal is történtek visszaélések, most pedig a többes ajánlás van napirenden. Ha ez utóbbit korlátozzák, akkor azzal vélhetőleg szerzett jogot vennének el. Ugyanakkor Brüsszel nagyítóval néz minden jogalkotási folyamatot, és egy ilyen aktussal csak egy újabb látszatkonfliktust kreálhatnak azok, akiket hazánk ellenségeiként tartunk számon. Patyi András és Pálffy Ilona felvetései elsősorban a magyar választójog akadálymentesítését szolgálják. Abban pedig egyet kell értenünk a választási szervek vezetőivel, hogy a választási folyamat szakmai értelemben aggálytalan, jogilag intakt és a gyakorlatban a lehető legakadálymentesebb legyen.

– Ehhez elsősorban nem az átjelentkezők számára kialakítandó szavazókörökkel kapcsolatos szabályokat kellene megváltoztatni?

– Egyetértek, hogy leginkább az átjelentkezés szabályait érdemes a jogalkotónak megfontolnia. Viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy csak lokálisan, néhány választókörzetben alakultak ki kígyózó sorok, ami nem érintette a választások lefolyását, és a végeredményt sem befolyásolta. Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar választási rendszer kitűnően vizsgázott, a választási eljárásban részt vevő tisztviselők is mindent megtettek azért, hogy a választások törvényszerűen és rendben lezajlottak. A hetvenszázalékos választói részvétel is mutatja, hogy óriási a bizalom a magyar választási rendszerben. Ha a választók elhitték volna, amit az ellenzék sulykolt, hogy Magyarországon nincs demokrácia, és a választásoknak nincs valódi tétje, akkor nem jelentek volna meg ilyen magas számban az urnáknál.

– A választási törvényen kívül melyek azok a kétharmados jogszabályok, amelyeket a következő parlamenti ciklusban elfogadhatnak, illetve módosíthatnak?

– A hírek szerint a Stop Soros törvénycsomagot az elsők között fogadhatja el a parlament. Ez a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály bizonyos értelemben továbbfejlesztett változata, hiszen az azzal kapcsolatos tapasztalatokat is implikálja, és egyértelművé teszi, hogy nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdésnek tekintjük, hogy külföldről finanszírozott szervezetek ne avatkozhassanak bele a magyarországi belpolitikába. A Robert Mueller különleges ügyész által vezetett vizsgálóbizottság az USA-ban nemrég több mint egy tucat orosz személlyel, illetve szervezettel szemben vádemelési javaslattal élt, mert szerinte beavatkoztak az amerikai választásokba. Ennek analógiáját érzékelem Magyarországon azzal a különbséggel, hogy hazánkban még egy terroristagyanús személyt sem lehet elítélni anélkül, hogy az amerikai külügy ne venné védelmébe. A Stop Soros törvény alkalmas arra, hogy az ilyen jellegű intervenciókat kizárja. Mintát adhat az amerikai FARA-törvény vagy az izraeli, illetve az osztrák külföldi források által fizetett lobbistákra vonatkozó jogszabály, és biztosan lesznek sajátos magyar elemei is. A Stop Soros törvény arra szintén reflektál majd, hogy néhány Soros-szervezet nem tett eleget a civil törvényben foglalt kötelezettségének, illetve láttuk, milyen aktív volt a választási időszakban az érintett spekuláns. A jogalkotó az érintett jogszabállyal és a hetedik alaptörvény-módosítással azt üzenheti, hogy minden szuverén nemzetállamnak, így Magyarországnak is joga és kötelessége a külső nyomásgyakorlással szemben fellépni.

– Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bizottsági meghallgatásán a korábbiaknál erősebb és szélesebb körű alaptörvény-módosításról beszélt. Mi várható ez ügyben?

– Sajnálatos, hogy a nemzeti oldalon a Fidesz–KDNP egyedül maradt, és a Jobbik a betelepítési kvótával kapcsolatos, említett alaptörvény-módosítást nem támogatta. A kétharmados felhatalmazás lehetőséget nyújt arra, hogy alaptörvényben rögzítsék, a nemzeti szuverenitás alapérték, amelyet az államnak mindenkor meg kell védenie. Az EU tagjaként nem mondtunk le a szuverenitásunkról, csak bizonyos témakörökben közösen döntünk, és közösen gyakoroljuk a jogköröket, mint például a mene­kült­ügy kérdése. A bevándorlás kérdésében pedig kizárólagosan, önállóan dönthetünk. A törvénymódosítás az idegen népesség betelepítése kapcsán is tartalmaz érdemi rendelkezéseket. Főszabályként kizárólag a magyar bevándorlási szervek határozhatják meg az EU tagállamaiban élők kivételével, hogy kik telepedhetnek meg Magyarországon. Azt is a magyar hatóságok döntik el a jövőben, hogy ki jogosult nemzetközi védelemre.

– Mi a véleménye arról, hogy Brüsszel és a hazai ellenzék is előre eldöntötte, hogy a bírósági rendszer átalakításával – amely szintén kétharmados felhatalmazást igényel – vége lesz a jogállamnak Magyarországon?

– Nem létezik jó vagy rossz bírósági igazgatási modell. Akár a kormány alá rendeltséget, akár a jelenlegi rendszer tökéletesítését javasolja a kormányzat, leszögezhetjük, hogy az igazgatási modell demokratikus és jogállami lesz. A bíróságok vagy éppen az alkotmánybíróságok működése kapcsán sincsenek egységes jogállami sztenderdek. A holland alkotmány rögzíti, hogy kifejezetten tilos a jogszabályok bíróságok általi felülvizsgálata, azaz tiltja alkotmánybíróság létrehozását, a holland jogállam mégis él és virul. Bezzeg amikor Magyarországon az Alkotmánybíróság jogköreit változtatta a jogalkotó, kitört a botrány, hogy az AB jogköreinek megnyirbálásával újabb mélységbe taszították a magyar jogállamiságot. Egyszerű logikai következtetés alapján kijelenthető, hogy ha létezhet olyan ország az unió területén, ahol nincs alkotmánybíróság, nem lehet meghatározni, hogy milyen modell számít jogállaminak, és mi kevésbé annak. Az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság tagjait pártok delegálják, ők töltik be az alkotmánybírák szerepét is. Itt jegyezném meg, hogy Bagi István egykori alkotmánybíró elmondta, a rendszerváltás utáni első Alkotmánybíróság valóban a jogállamiság kiépítésén munkálkodott, így neki van fogalma arról, mi az a jogállamiság. Amit most Brüsszelből elvárnak tőlünk, az szerinte nem az. Ugyanolyan, mint amikor 1989 előtt valakit megdorgáltak azért, mert nem a szocialista együttélés szabályainak megfelelő magatartást tanúsított. Az a jogállamiság, amit ők megkövetelnek, az egy homályos gumiszabály, aminek az égisze alatt bárkit bármikor koncepcionális eljárással meg lehet büntetni. Ezek a viták nem a demokratikus vagy az alkotmányos intézményekről, megoldásokról szólnak, hanem arról, hogy aki nem áll be a sorba, azt megrendszabályozzák. A kötelező kvóta az unionisták és a szuverenisták közötti háborúként is felfogható, de mindenképpen az EU jövőjét meghatározó legfontosabb kérdés. Az unionisták meg akarják mutatni, hogy ők az erősebbek, megtörik a lázadókat, és létrehozzák az Európai Egyesült Államokat. Ezzel szemben a szuverenisták a De Gaulle-i elvek mentén egy erős, független nemzetállamokból álló Európai Uniót képzelnek el. Apropó, ha volt a XX. században gaulle-izmus, akkor ez a XXI. században az orbánizmus, amely beteljesíti azt, amit De Gaulle tábornok a múlt század hatvanas éveiben elkezdett.