A kötelező elosztási mechanizmus miatt újabb vitákra számít a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki erre hivatkozva kéri, hogy az emberek nyilvánítsanak véleményt az október elején induló nemzeti konzultáción és válaszolják meg: kitartanak-e amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az európai politikát Soros György terve dominálja, amely szerint hitelek és adóemelések árán is évi egymillió embert kell behívni a Közel-Keletről vagy Afrikából az Európai Unióba (EU).
    
A milliárdos az elmúlt években többször konkrét javaslattal élt az EU számára, eszerint a versenyképesség erősítéséhez meg kell szervezni a migrációt, az érkezőknek pedig 2 év alatt 30 ezer eurót (9 millió forintot) kell biztosítani – fejtette ki.
    
A Fidesz és a KDNP frakciója által kezdeményezett konzultáció célja, hogy megtudjuk, a választópolgárok támogatják-e ezen elképzeléseket – mondta, megerősítve: a kormány nem a bevándorlásban, hanem a magyar családok támogatásában látja a megoldást a demográfiai problémákra.
    
A tárcavezető értékelése szerint az EU jövőjéről még csak most indul a vita.
    
Szóvá tette, hogy a Görögország és Olaszország megsegítésére irányuló, szeptember 26-án lejáró kötelező elosztásra vonatkozó elvárás miatt a kérdésben világos álláspontot képviselő Magyarországot bélyegzik meg, miközben Máltát leszámítva nincs olyan tagállam, amely végrehajtotta volna a döntést.
    
A végrehajtás rendkívül lassan halad – mutatott rá, utalva arra, hogy a 98 ezer 255 befogadandó bevándorló közül mindössze 28 ezer 242 ügye zárult le Európában. Magyarország számára 1294-et írtak elő – idézte fel, hozzátéve: ezen megy a jogvita.
    
A miniszter szerint Magyarország tisztességes álláspontot képvisel, amikor kinyilvánítja, hogy nem akar egyetlen bevándorlót sem, ugyanakkor értékelése szerint mások nem beszélnek ilyen világosan.
    
Ezzel összefüggésben megjegyezte: például Románia az előírt létszám 17 százalékát, Szlovákia 16-ot, Németország 28 százalékot fogadott be.
    
A miniszter elmondta továbbá, hogy a kvótaperben született európai bírósági döntés után arra számít, Brüsszel fokozni fogja a nyomást Magyarországra, mert jelenleg áthidalhatatlan a különbség: Brüsszel megszervezni, Magyarország viszont megállítani akarja a migrációt. Reméli azt is, hogy ősszel Németország is jobb belátásra tér majd az ügyben.
    
A politikus farizeus hozzáállásnak nevezte, hogy miközben a nemzetközi sajtó nyomás alá helyezte bevándorlásügyben Magyarországot, aközben azok a tagállamok, amelyeket véd a magyar kerítés – ilyen például Ausztria -, „attól is rosszul voltak”, ha naponta két-három tucatnyi ember érkezett a határon, mert valójában a határ teljes lezárását követelték.
    
Németországgal kapcsolatban azt is mondta: Magyarország és a Fidesz szempontjából fontos, hogy a közelgő parlamenti választást a jelenlegi kancellár, Angela Merkel pártja, a CDU nyerje.
    
Lázár János arról is beszélt, a kormány biztos abban, hogy ha Magyarország beengedte volna a migránsokat, a közbiztonsági adatok ma „nem így néznének ki”.
    
Szavai szerint a Fidesz teljesítette azt a 2010-es ígéretét, hogy rendet tesz az országban, így Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa.
    
A közbiztonsági eredmények közül kiemelte a rendőrség létszámának bővítését, a körzeti megbízotti rendszer visszaállítását, a rendőrség technikai megerősítését és a bűncselekmények számának jelentős csökkenését.
    
A tájékoztatón több kérdés is elhangzott a konzultáció kampányával kapcsolatban. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt felelte: az eddigi szokásos keretek között zajlik majd, minden eleme nyilvános lesz. Arra a kérdésre, hogy lesz-e plakátkampány, illetve televíziós és rádiós hirdetések, azt felelte: minden elemet látni lehet majd, amit korábban is.
    
Lázár János közölte azt is: a konzultáció kérdései a „Soros-terv” részleteiről – így a Soros György által bevándorlásügyben javasoltakról: az évi egymillió bevándorlóról, a kerítés lebontásáról, a migránsok kötelező anyagi támogatásáról – szólnak majd.
    
A minisztert faggatták az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága delegációjának látogatásáról is. Válaszul tanulságosnak nevezte, hogy a mintegy 5 ezerből 5 projektet választott ki a testület, s megjegyezte azt is: nem azért nem találtak semmit, mert nem akartak, hanem azért, mert minden törvényesen és szakszerűen zajlott a vizsgált beruházások körül.

(MTI)