Tudásváros épül Pécsett

Fotó: Somfai Sándor

Sikeresen fordul a XXI. századi foglalkoztatási formák felé Pécs. Az egykori nehézipari központban évről évre újabb szolgáltató központok nyílnak, egyre magasabb szellemi hozzáadott értékkel. Decsi István alpolgármester szerint a befektetők az egyetem informatikai képzését, valamint az általános németnyelv-tudást tartják vonzónak.

– Az elmúlt években több szolgáltatóipari-technológiai cég is megjelent Pécsen, ami új irányt mutat a város fejlődésében. Sokszor kellett profilt váltani a városfejlesztési koncepciókban az elmúlt évtizedekben?

– Hosszú utat járt be a város. A rendszerváltozás hajnalán még egy nehézipari központ volt bányászattal, könnyűiparral és élelmiszeriparral, ami a következő években teljesen megsemmisült. Innen kellett a várost újrapozicionálni. Még a korábbi szemlélet jegyében, a kilencvenes években sikerült egy finn hátterű összeszerelő üzemet Pécsre vonzani, ami a munkaerőpiaci problémákra megoldást nyújtott, hiszen több mint hétezer embert foglalkoztatott, de el is kényelmesítette a városvezetést. Aztán a nagy válság 2010-ben elsodorta ezt a külföldi foglalkoztatót is, és új válaszokat kellett találnunk. Nehezítette a helyzetünket, hogy a klasszikus iparhoz kapcsolódó infrastruktúra nem állt rendelkezésre, és a nagyvárosok közül utoljára Pécsre érkezett az autópálya.

– Ekkor volt a kulturális főváros időszaka, amikor lehetséges válaszként az is elhangzott, hogy Pécs egy különleges utat választ, a kulturális hagyományokra támaszkodva építi fel magát. Ezek szerint ez a terv nem volt reális?

– Az élet bebizonyította, hogy önmagában ez a koncepció egy ilyen léptékű városban nem tölthet be vezető szerepet, nem lehet húzóágazat. Főleg hogy a városnak hagyományai voltak mind a termelésben, mind a tudományos területen, azonban ezeket semmibe vették, ami miatt hosszú éveket vesztegettünk el, miközben mások a fejlődés útjára léptek.

– A közeljövő gazdasági változásairól szóló elemzések szerint egy-két évtizeden belül forradalmasítani fogja a termelési folyamatokat az informatikának, robotizációnak, mesterséges intelligenciának az előtérbe kerülése. A pécsi egyetem pedig különösen erős az informatikában. Erre alapozva próbálnak végrehajtani egy nagy ugrást?

– Fordulópontot jelentett, amikor áthelyeztük a hangsúlyt arra az erőforrásra, ami addig is jelen volt a városban, ám kevésbé volt megbecsülve, mégpedig az itt tanuló fiatal, képzett, motivált rétegekre, akik a bázisát adhatják az új szemléletű iparágaknak. A váltás sikeres volt, az elmúlt négy évben az SSC-iparágban, vagyis a szolgáltató központokban ezer ember került be a foglalkoztatásba, pedig korábban még ezt a szót sem ismerték a városban. Most ez a legnépszerűbb foglalkoztatási forma, jó jövedelmekkel, színvonalas munkakörülményekkel, pozitív jövőképpel. A jövő szempontjából különösen fontos generációt tudunk ezzel megfogni, akik ha tapasztalatot szereznek, vonzerőt jelenthetnek további ide települő cégeknek. Ahogy már meg is figyelhető, hogy az elmúlt négy évben egyre magasabb szolgáltatást nyújtó és egyre nagyobb tudást igénylő cégek jöttek Pécsre.

Fotó: Somfai Sándor

– Mivel tudták ezeket a cégeket meg­győzni?

– Annak az erőforrásnak a bemutatásával, amit az egyetem és a fiatalok jelentenek. Az is számít, hogy történelmi okok miatt a városban jelentős a német nyelv ismerete, az oktatási rendszer az óvodától az egyetemig biztosítja a némettanulási lehetőségeket, így sokkal könnyebb volt a német cégek fókuszába kerülni.

– Kik jöttek eddig Pécsre?

– Az elmúlt időszakban minden évben sikerült legalább egy, szolgáltató központot működtető céget a városba hoznunk. A legelső 2013-ban a Deutsche Telekomnak az ITSH nevű cége volt, ami dinamikus fejlődést felmutatva ma már 500 munkavállalót foglalkoztat, sőt egy bővítés eredményeként az idei év végére 800 munkahelyet ígér. A város igyekezett minden szükséges infrastruktúrát biztosítani az ITSH számára, irodaházzal, humán erőforrással, ami a fejlődéshez kell. Az ITSH-beruházás adta számunkra azt a tapasztalatot, ami a további sikerekhez kellett. Így sikerült megállapodnunk 2017-ben a kazángyártó Viessmannal, amely német anyanyelvű mérnökökkel igyekszik biztosítani egész Európában termékeinek háttérszolgáltatásait. Idén pedig sikerült Pécsre csábítanunk az Aldi háttértámogató szervezeti egységét, ami szintén német nyelvterületre nyújt informatikai szolgáltatást Pécsről. De az SSC-szektoron kívül is szeretnénk magas hozzáadott értékű foglalkoztatókat megnyerni a városnak. Ennek eredménye a dán Foss biotechnikai kutatóközpontjának építése, amely az élelmiszer-biztonság területén piacvezető, és közel száz mérnöki munkahelyet fog létrehozni, hogy Pécset az élelmiszer-kutatás terén is a világtérképre helyezze.

– Mennyire lehet a fiatalokat motiválni, hogy érezzék ezekben a nem hétköznapi munkalehetőségekben rejlő pers­pektívákat? Vagy már az egyetemen betekintést nyernek ebbe a világba?

– A munkaerő-toborzásban fontos szerepet játszanak a szakmai napok, expók, fórumok, ahol lehetőségük van ezeknek a cégeknek bemutatkozni. De jómagam is eljárok középiskolákba, és beszélek arról, hogy jó lehetőség Pécsett maradni. Hisz Pécsett ilyen jövedelmek mellett, emberléptékű környezetben sokkal jobban lehet élni, mint sok távoli nagyvárosban. Az a célunk, hogy a fiatalokat itt tartsuk, itt alapítsanak családot, és ez azokra is vonatkozik, akik idejönnek tanulni a pécsi egyetemre.

– És sokfelől jönnek Pécsre? Vagyis az elmúlt években nőtt a város vonzereje?

– Igen, és bízom benne, hogy ez tovább fog erősödni, aminek eredményeként egyre jobb képességű gyerekek jelentkeznek a pécsi egyetemre. Megnéztünk több nemzetközi példát, és a kiemelkedően sikeres kolozsvári modellből Pécsett is szeretnék minél többet átvenni. Kolozsvár Közép-Európa informatikai központja lett, és minden együttműködési lehetőséget megragadunk, hogy azt a fejlődési utat, amit ott bejártak, mi is be tudjuk járni, hogy egy hasonló régiós informatikai erőközpont lehessünk.

– Mennyire különleges magyar vonatkozásban a pécsi példa, hiszen az SSC-szektor más nagyvárosokban is megjelent?

– A nagyvárosok között komoly verseny folyik minden munkahelyért. Azok a városok a legnagyobb versenytársaink, ahol nagy egyetem van, vagyis Debrecen, Szeged, Miskolc, és valóban akad olyan cég is, amelyik mindegyik városban rendelkezik telephellyel. Ami minket kiemel, hogy ebbe a versenybe a többieknél jóval később kapcsolódtunk be, és ehhez képest nagyon dinamikusan értünk el eredményeket. Az utolsó, számunkra sikeres néhány évben ezek a cégek megversenyeztették az összes többi várost is, és mégis Pécset választották.

– Az informatikai típusú fejlesztések következő lépése lehetne az ágazatban működő hazai vállalkozások erősítése. Van valamilyen startupfejlesztési programjuk?

– Van, és ez is cél. Ahol létrejön egy ilyen nagyvállalati kultúra, idővel megjelenik az igény a kreatívabb dolgozókban, hogy saját céget alapítsanak. Főleg, hogy a családi vállalkozásoknak Pécsett erős hagyománya van. Az a célunk, hogy az egyetemről kikerülők is minél hamarabb becsatlakozhassanak ebbe a fajta munkaerőpiacba.

– Az egyetem és a város közötti együttműködést példázza a pár éve indított Okos város program, ahol a tanszékek kutatásai segítik az önkormányzat gazdálkodását. Együttműködnek a befektetési lehetőségek kidolgozásában is?

– Az eddig elért eredményekben komoly szerepe volt a város és az egyetem együttműködésének, hiszen mind a befektetői találkozókon, mind a befektetőkért folytatott küzdelemben közösen léptünk fel. Minden cég szeretne együttműködni az egyetemmel, a városnak pedig segítenie kell abban, hogy ki tudjuk szolgálni ezeket a fejlesztési igényeket, hiszen nagyobb tudást, az oktatás színvonalának emelését eredményezhetik. A közeljövő fejlesztéseinek csak egy része az okos város koncepció, ennél hangsúlyosabb, hogy az oktatásban rejlő lehetőségeket gazdasági erővé tudjuk átformálni, és ez a szemlélet az informatika mellett szivárogjon le a többi tudományágba is, amit az egyetem képvisel.

– Eljuthat ez egyszer oda, hogy búcsút mondhatnak a hagyományos foglalkoztatási formáknak?

– Az új foglalkoztatási formák még jó ideig nem jelenthetik azt, hogy ne lenne szükségünk nagyfoglalkoztatóra, azonban, ahogy azt korábban is említettem, szükségünk van egy alapra, nem hagyatkozhatunk egyetlen ágazat szerepére, mert az hirtelen tud nagy károkat okozni. Ettől függetlenül ezen a területen is vannak sikereink, a minap jelentette be a híradástechnikában működő Harman nevű cég, hogy háromszáz fős fejlesztést fog végrehajtani egy egészen új termékcsalád Pécsre hozásával. Van még minőségi munkaerőnk, és az is célunk, hogy akik korábban úgy döntöttek, máshol keresnek munkát, azok vissza tudjanak jönni Pécsre, hogy nálunk, otthon találjanak megélhetést, boldogulást.

Lapszám: