Jelenlegi hely

Trükkös csalók nyomában

Vannak bűnözők, akik kifejezetten az idősekre vadásznak. Amikor a hajnali órákban megszólal a telefon, és az unoka hirtelen balesetére hivatkoznak. Vagy a villamosművek embereként jutnak be a lakásokba, ahol elterelik a figyelmet. Az áldozatok kiszemelése általában egy gyanútlan beszélgetéssel kezdődik, amelyben a bűnözők a kelleténél többet megtudnak az idősek életkörülményeiről. S aztán ehhez gyártják „legendáikat”…

„Két férfi 2016. november 3-a és december 8-a között a délelőtti órákban Budapest IV. kerületében a Pozsonyi utcában és a Nyár utcában három idős emberhez ment be úgy, hogy magukat a vízművek munkatársának adták ki. G. Zsolt elterelte az idős sértettek figyelmét, amíg társa a lakásban pénz után kutatott. Az elkövetők közel ötszázezer forint készpénz loptak.” A rendőrség később elfogta őket.

„Egy férfi 2015 decembere és 2016 májusa között több alkalommal idős asszonyokat hívott fel Budapesten, a sértettek unokájának kiadva magát, arra hivatkozva, hogy balesetet szenvedett, és pénzre van szüksége. A sértettektől több millió forint értékben csalt ki készpénzt és arany ékszereket, amiket előre egyeztetett időben és helyen személyesen vett át.” A rendőrség őt is elfogta. A nála tartott házkutatás során megtalálták a telefonkönyvét, melyben vezetékes számok voltak bejelölve. Nyilván a következő célpontok számai.

A két történetet a police.hu-ról idéztük. Egyébként nehéz választani az esetek között, annyi módja és fajtája van a trükkös lopásoknak.

– A „trükkös lopás” mint kifejezés csak rendőri terminológia, amely egyfajta elkövetési módszerre utal – mondja Varga Balázs rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési osztályának tisztje. – Jogi értelemben ezek az esetek a lopás, vagy az elkövetési magatartástól függően a csalás kategóriájába tartoznak.

Nagy Tibor László kriminológus szerint érzékelhetően elszaporodtak az utóbbi időben a hasonló jellegű bűncselekmények, ide értve azok telefonos válfaját is, Varga alezredes viszont vitatja ezt, mondván általában is csökken a bűncselekmények száma, ezen belül az idős emberek sérelmére elkövetett csalásoké is. A rendőrség 2016-ban összesen 1136 trükkös lopást regisztrált az országban. Na persze, egy is sok belőle…


Megszólal a csengő

Olyan bűncselekményekről beszélünk, amelyeknek döntő többségben idős emberek a sértettjei.

– Igen, az idősek, s közülük is főként azok, akik egyedül, élnek – folytatja Varga Balázs –, s ennélfogva nem számíthatnak a hozzátartozóik, rokonaik közvetlen védelmére.

Csides Katalin pszichológus szerint az idős emberek naivak és hiszékenyek. Ez is annak az időskori leromló állapotnak a része, amely egyúttal fizikai gyengeséggel is jár, s ami nagyon kiszolgáltatottá teszi az öregeket.

– Maguknak is szégyellik bevallani, ha egyáltalán tudatosul bennük, hogy képtelenek már kellő módon figyelni, koncentrálni és időben cselekedni —, teszi hozzá a szakember. Varga Balázs pedig úgy véli, az idősek nyitottak, jóhiszeműek, társaságra és társalgásra vágynak, ami természetes dolog, de pont ezt használják ki a rossz szándékú emberek.

Toldi Tamás annak az Újbuda 60+ idős-programnak a menedzsere, amelyet a budapesti XI. kerületi önkormányzat indított.

– Az idősek jóhiszeműsége, gyanútlansága többek között abból fakad, hogy aktív korukban, vagyis harminc-negyven éve még „más volt a világ” – magyarázza a menedzser —, s ha fel is tűnt egy-egy csaló, a trükkös lopás mint kifejezetten az idősekre specializálódott bűncselekmény, nem számított elterjedt jelenségnek.

Különben Toldi Tamás arra is figyelmeztet, hogy minden időskori betegség közül a magány a legpusztítóbb. Akinek meglazulnak az emberi kapcsolatai, az ennek hatására az élet egyéb területein is egyre nehézkesebb és bizonytalanabb lesz. Kiszolgáltatottan és elesetten állnak ott akkor is, amikor megszólal az ajtójukon az a bizonyos csengő…


Csapatmunka

No de kis is az a hívatlan „vendég”, aki azt a csengőgombot nyomja? Varga alezredes szerint trükkös tolvajok általában nem erőszakos bűnözők. De magabiztosak, és nagyon jó a beszédkészségük, a maguk módján eszes emberek. Toldi Tamás pedig egyenesen úgy véli, rendkívüli színészi képességekkel rendelkeznek.

– A lényeg, hogy mindig kitalálnak valamilyen történetet vagy legendát, amivel bejuthatnak az idősek lakásába – mondta Varga Balázs – Előadják például azt a mesét, hogy csőtörés van a házban, csókolom, a vízművektől jöttünk, azonnal el kell zárnunk a csapokat. Vagy: hamis pénzt postázott a nyugdíjpénztár, rendőrök vagyunk, tudjuk, hogy kellemetlen, de le kell foglalnunk vizsgálat miatt a bankjegyeket… A telefonon pedig az megy, hogy „jaj nagymama, karamboloztam, én voltam a hibás, gyorsan kellene hárommillió forint, mindjárt küldöm érte egy barátomat…”

Ezeket a történeteket „legendának” nevezi a rendőri zsargon. Az effajta bűnesetek a 2000-es évektől fogva szaporodtak el, s ami technikákat és a legendákat illeti, óriási a fejlődés zajlott le azóta.

– Ma már nagyon sok trükkös változat létezik – teszi hozzá Varga Balázs. – Fura körforgás az egész, amelyben rendre előjönnek a régi legendák és módszerek is, de sokkal fejlettebb, korszerűsítettebb formákban. Messze járnak már a bűnözők a „kérek egy pohár vizet, mert rosszul vagyok” című kezdetleges figurától.

A trükkös tolvajok mindig csapatban, pontosabban, duóban, trióban vagy kvartettben dolgoznak.

– Általában családi, rokoni szálak fűzik őket össze – magyarázza Nagy László Tibor. – Mindig a lakhelyüktől távol bukkannak fel, ott, ahol semmilyen formában sem ismerik, illetve ismerhetik fel őket. És keresik az öregeket, az elöregedő településeket.

Így „találtak” rá a főváros XI. kerületére is, ahol 42 ezer hatvan évnél idősebb ember él, ez a helyi lakosság negyede. Egy időben szinte lerohanták a bűnözők az elöregedő kerületrészeket, nem véletlen, hogy a 2008-ban alakult Újbuda 60+ Programban, is hangsúlyos szerepet kapott a bűnmegelőzés. De vajon milyen is a trükkös tolvajok emberi minősége?

– Teljes mértékben hiányzik belőlük az empátia – szögezi le Csides Katalin. – Bárkitől bármit elvesznek. És egyáltalán nem érdekli őket, hogy ezzel mennyi fájdalmat és keserűséget, sőt, sokszor napi megélhetési gondokat is okoznak egy nyugdíjasnak. Akinek aztán saját szégyen­érzetével és megtépázott önértékelésével is meg kell küzdenie, amikor rájön, hogy csúful átverték.


Veszélyes információk

„Tessék bejönni velem a fürdőszobába, nézze csak, itt van eltörve a falban a cső!” És amíg az idegen, meg az idős ember odabent kopogtatni kezdi a különben sértetlen vakolatot, addig a másik „szerelő” összeszedi odabent a szobában az értékeket… Ez az a klasszikus csapatmunka, amire Nagy László Tibor utalt a „trükkösök” kapcsán. Na de honnan tudja egy ilyen duó, hogy a társasház ötven lakása közül, melyik ajtón kell becsengetni?! Vagy melyik kertkapun kell benyitni egy hosszú falusi utcában?!

– A trükkös lopások egyik eleme lehet az előzetes információgyűjtés is – magyarázza Varga Balázs. – A bűzözők leülnek a nyugdíjasok mellé például az orvosi rendelők várójában, vagy mondjuk odasodródnak az almát válogató idősekhez a zöldséges standnál, és egy kis társalgást kezdeményeznek, amiből sok minden kiderül az idősek életéről, családi kapcsolatairól.

Íme egy tipikus példa Varga alezredes szavaira: „A fiam most küldött kétezer dollárt Ausztráliából”, mondta egy idős asszony alkalmi beszélgető partnereinek a boltban. Ez mindjárt két fontos információ. Az egyik a kétezer dollár, a másik pedig, hogy egyedül él a nyugdíjas asszony. Készségesen megfogják a csomagját, segítenek hazavinni… Jaj, de rendesek!

Az unokázós ügyek megrendítették a társadalmat, és undort keltettek az emberekben azok iránt, akik ezeket elkövették. Undort, mert általában bensőséges a nagyszülők és az unokák viszonya, sokszor bensőségesebb és szeretetteljesebb, mint a szülők és gyerekek kapcsolata. És ezzel éltek vissza a trükkösök. Baj van, balesetet szenvedett, megsérült, kórházba került az unoka, s így tovább, a megoldáshoz persze mindig pénz kell, s melyik nagyszülő fukarkodna ilyenkor. Főként ha pánikba kerül.

– Az idősek elbeszélései alapján általában hajnali kettő-három óra felé jönnek az unokázós telefonok – mondja Toldi Tamás. – A hirtelen riasztás, az ébredést követő, kissé kómás állapot, kiszolgáltatottá tesz bárkit, főleg egy idős embert.

Egyébként Varga alezredes rokonságában is előfordult hasonló eset. Megcsörrent a telefon idős rokonánál: „ Te vagy az?” – kérdezte a hang a vonal másik végén, mintha a fia hívta volna. Aztán jött a legenda: karambol, gyorsan kellene hárommillió forint, s így tovább… A rendőrtiszt szerint tavaly bukkantak fel az ilyen jellegű telefonos csalások, a rendőrség azóta azonosította és eljárás alá is vonta az elkövetőket. Mára is visszaszorultak ez efféle ügyek, most újra egy régi forma, a szolgáltatók nevében való fellépés került előtérbe.

– Az áramszolgáltató munkatársaiként csengettek be bűnözők egy idős emberhez, mondván túlfizetésben van, visszajár neki pár ezer forint. Igen, hozták is a pénzt, de csak húszezresük van, vissza kellene adni belőle – idézett egy tipikus esetet Varga alezredes. – Az idős ember odament a szekrényhez, ahol a pénzét tartotta, s hozta a visszajárót. Ezt kifigyelték a bűnözők. Akkor egyikük kérte a nyugdíjas személyi igazolványát is, amiért szintén ki kellett mennie az idős embernek. Ezalatt a „elektromos” kollégák gyorsan elvették a pénzét a szekrényből, s már ott sem voltak.

Egyébként önkormányzati dolgozóként és szociális munkásként is jelentkeznek a trükkösök, mint akik ajándékot vagy segélyt hoztak. Nem ritka, hogy ilyenkor a nyugdíjassal elővetetik az értékeit, például az ékszereit és a pénztartalékait, mondván, ettől függ az ajándék mértéke. Aztán kérnek egy pohár vizet, s míg lassan kicsoszog az idős ember a konyhába, angolosan távoznak. Pénzzel, ékszerrel együtt. Egy trükkös banda 2015 decembere és 2016 áprilisa között 25 millió forintot zsákmányolt. Míg le nem csapott rá a rendőrség.


Kizökkent legendák

A tapasztalatok szerint amikor az idősek rájönnek, hogy becsapták őket, szégyenkezés az első reakciójuk. Ez az önvád, a veszteség fölötti elkeseredés, s az öregségre való végső rádöbbenés sajátos keveréke.

– Nehezen dolgozzák fel a traumát még akkor is, ha van kinek beszélni róla. Ha nincs, már csak a szakember, a pszichológus segíthet – magyarázza Csides Katalin.

Emiatt az idősek egy része feljelentést sem tesz, ha meglopták a trükkös tolvajok.

– Márpedig értesíteni kell a rendőrséget, még akkor is, ha csak a trükkös lopás kísérletéről van szó – hangsúlyozza Varga Balázs. – Az információk, a személyleírások nagyon jól jöhetnek egy-egy banda elfogásához. Egyébként a rendőrség nagyon sok munkát fektet az idősek védelmébe. Elő­adásokat tart, szóróanyagokat dob a levelesládákba, felhívásokat tesz közzé a médiumokban, idős kortársképzéseket szervez.

Utóbbi lényege, hogy egy-egy idősek napközijében vagy nyugdíjasklubban a rendőrség szakemberei önként jelentkező időseket készítenek fel a bűncselekmények elleni védekezésre. Ezek az önkéntesek aztán továbbadják majd ezt a tudást a lakókörnyezetükben, rokonságukban élő időseknek, vagyis a kortársaiknak.

Egyébként ott, ahol a statisztika a trükkös esetek növekedését mutatja, ott lakossági gyűlést is tartanak a témában a rendőrök. Varga alezredes és Orbán Sándor alezredes mint az ORFK bűnmegelőzési szakemberei, programokat dolgoznak ki a csalók, a trükkös tolvajok elleni küzdelemhez a rendőrség részére. E programok egyik egyszerű, de talán legfontosabb eleme – legalábbis amiről mi, a kívülállók is tudhatunk —, az idősekkel való minél intenzívebb kapcsolattartás. Bevonva ebbe azt a riadóláncot is, amelynek részesei a helyi polgárőrök, orvosok, önkormányzati tisztségviselők is.

– Fontos, és erre mindig figyelmeztetni kell, hogy az idősek sohase beszéljenek idegeneknek a családjukról, a magánéletükről – magyarázza Varga Balázs. – És ha az ismerőseikkel még társalognak is róla, akkor ügyeljenek arra, hogy ezt ne hallhassa senki más. Például a buszon, a vonaton, a villamoson. Vagy a hentesnél a sorban. És ne engedjenek be ismeretleneket a lakásukba. Ha szolgáltatók érkeznek, kérjenek tőlük igazolványt, hívják át a szomszédot, értesítsék a lakóház gondnokát, illetve ellenőrzésképpen csörgessék meg a vízművek, gázművek központját, vagy mondják azt, hogy mindjárt megcsörgetik. Sokszor ez is elég ahhoz, hogy az idegenek eltűnjenek. Ki kell zökkenteni a trükkös elkövetőket az előre betanult legendájukból. Ez összezavarja és bizonytalanná teszi őket, mert nem működik a mese, vagy nem úgy működik, ahogy eltervezték. Ilyenkor sietősen távoznak.

Mint kiderült, Varga alezredes idős rokona is csak annyit mondott a hárommilliós pénzkérőnek a telefonba, hogy „Bajban vagy? Várj, mindjárt felhívom a feleségedet.” Máris szakadt a vonal.

– Figyeljenek, gyanakodjanak az idősek, de ez ne jelentsen beteges bezárkózást lelki és fizikai értelemben sem – teszi hozzá a rendőrtiszt. – Mert az effajta izoláltság nem lehet célja a bűnmegelőzésnek. Főként idős, magányos emberek esetében nem.


Tessék gyanakodni

Az Újbuda 60+ programban például olyan elemek is találhatók, mint az idősek számára szervezett internettanfolyamok. A skype és a wiber használatával együtt, hogy kapcsolatban maradhassanak azokkal a hozzátartozóikkal, akik esetleg távol élnek tőlük.

– Van olyan szolgáltatásunk is, ami hetente háromszor várja azokat az időseket, akik nehezen boldogulnak a számítógép vagy az okostelefon használatával – mondta a program menedzsere. – Itt is a kapcsolattartás a lényeg, meg persze a minél gyorsabb segítségkérés lehetősége. Kéthavonta bűnmegelőzési fórumot tart az Újbuda 60+, ahol a rendőröknek is tehetnek fel kérdéseket az idősek. Tartunk olyan előadásokat is, ahol bemutatják a nyugdíjasoknak például a postások, gázművesek, vízművesek egyenruháit és igazolványait. Tessék gyanakodni, mondjuk mindig az időseknek, mert a figyelem a legfontosabb a veszély megelőzésében.

Az Újbuda 60+ bűnmegelőzési részét modellprogramként működteti a XI. kerületi önkormányzat a BRFK XI. Kerületi Rendőrkapitányságával közösen.

– Akad itt azért egy kis gond is – figyelmeztetett Toldi Tamás. – Vannak idősek, akik nem hallgatnak semmilyen figyelmeztetésre sem. Makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy ők már mindent tudnak az életről, nem is járnak el a rendezvényeinkre, a szórólapokat sem olvassák, s adott esetben jobban bíznak egy behízelgő idegenben, mint a szomszédjukban. Főként, ha volt valami vitájuk azzal a szomszéddal az elmúlt években. Náluk kellene még áttörni a falat.

Pedig a figyelmesek ezer és ezer praktikus tanácsból tájékozódhatnak. Tessék eltenni a szórólapokon olvasható telefonszámokat (hatóságok, szolgáltatók, mentők, rendőrök, tűzoltók, polgárőrök, orvosok számai), s tessék figyelni. Beleszól valaki a telefonba, a mentőktől jelentkezik, baleset történt a fiával, unokájával, mondja izgatott hangon. Ez is egy gyakori trükk. Pedig a mentők sohasem telefonálnak, balesetnél a kórház telefonál, vagy a rendőrség.

– Mindannyian felelősek vagyunk, mert nem vigyázunk az idős emberekre, ahogy már a gyerekeinkre sem – magyarázza Csides Katalin. – Elembertelenedik a világ, embertelenednek a társadalmak, szétcsúsznak a családok és a közösségek, nem figyelünk egymásra. És ez a csalók, tolvajok malmára hajtja a vizet.

Talán ezzel a gondolattal kellett volna kezdeni…

Molnár Ivett, Sinkovics Ferenc

Lapszám: