Jelenlegi hely

Szúnyoginvázió

Nyár van, és sokaknak úgy tűnik, évről évre egyre súlyosabbak a szúnyogcsípések következményei, amelyekből már sokszor maradandó seb is kialakulhat. A felmelegedéssel egyre több új szúnyogfajta jelenik meg hazánkban, amelyek új betegségeket terjesztenek. A téma kapcsán utánajártunk egy legendának: a kalcium valójában nem használ allergia esetén.

– A csípés mindig kivált egy helyi toxikus reakciót, ugyanis hisztaminfelszaporodást okoz, előfordulhat bőrpír, duzzanat és jelentős fájdalom is például darázs- és méhcsípéseknél. Ennek mértéke egyéneként változó, egy pókcsípéstől akár az egész kar bevörösödhet, de ez még mindig nem allergia – mondja Békeffy Magdolna általános belgyógyász.

Csípés esetén akkor beszélhetünk allergiáról, ha a szervezet reakciója az egész testre kiterjed, nem csak helyi szintű. Akkor kell aggódni, ha anafilaxia tüneteit észleljük: ez általános, legalább két szervrendszerre terjedő allergiás tüneteket jelent, ezek között az egész testre terjedő csalánkiütés minden esetben megjelenik. Ilyenkor mentőt kell hívni, mert orvosi beavatkozás nélkül anafilaxiás sokk következhet be, vagyis nehéz légzés, fulladás indul meg, sípol az illető tüdeje, izgatottá válik, illetve sápad vagy elájul, mert leesik a vérnyomása.

– Ez azt jelenti, hogy a szervezet olyan ellenanyagokat termel, amelyeket egészséges ember szervezete nem, és ezt az allergiás reakciót már egész kicsi mennyiségű idegen anyag is kiválthatja – mondja dr. Mezei Györgyi, az I. számú Gyermekgyógyászati Klinika allergológus és immunológus kandidátusa. – Ha valakinél anafilaxiaveszély esete áll fenn, nem árt önbelövős adrenalininjekciót hordania magával, ez ma már nagyon egyszerűen, izomba, akár ruhán keresztül is beadható, abban az esetben, ha fulladásos, súlyos keringési problémát kiváltó allergiás reakció lép fel.

Az adrenalin ugyanis megemeli a vérnyomást, megkönnyíti a légzést és le­lohasztja a daganatot. Csak megakadályozza a tünetek súlyosbodását, nem gyógyít, tehát ugyanúgy orvoshoz kell menni. Ha véletlenül egy ilyen helyzettel találkozunk kívülállóként, és az érintett nem tudja magának beadni az injekciót: a combizomzatba kell beszúrni, és ezután a tűt 8–10 másodpercig benntartani.

– Nagyon fontos megjegyezni a méhcsípés kapcsán: tévhit, hogy a kalcium hat. Egy időben azért gyógyíthatott allergiás reakciókat, mert széles körben használtak egy kalciumot és antihisztamint is tartalmazó készítményt, a Sandosten-Calciumot. Ez valóban segíthetett, de ma már nem árusítják. A Sandoz-Calcium hasonló hangzású, de csak kalciumot tartalmaz – mondja Békeffy Magdolna.

Mindenki ismer valakit, akinek a kalcium használt és bevált allergiára, de ez fakadhat egyrészt a Calcium Sandostenből, másrészt abból is, hogy az érzékenyebb embereknél jelentkező erősebb helyi reackió, a fájdalom, duzzanat, bőrpír idővel magától is elmúlik (persze nem valódi allergia esetén). Egyébként egy ampullás kalcium néhány napra elegendő adagja körülbelül 800 forint, míg egy cetirizin (második generációs antihisztamin) tartalmú allergiaellenes szer havi adagja körülbelül 500 forint.

Ennek a tévhitnek viszont nagyon veszélyes következményei lehetnek: például Kautzky Armand színész néhány évvel ezelőtt egy darázscsípés miatt súlyos allergiás reakciót kapott, amire kalciumot vett be. Szerencsére közben orvoshoz is fordult, az utolsó pillanatban sikerült megmenteni, mert közben összeomlott a keringése. Arra is volt már példa Magyarországon, hogy konkrétan azért halt meg egy beteg az anafilaxiás sokkban, mert kalciumon kívül semmi mást nem kapott.

A kalcium használata allergiára a 1890-es évekből ered, akkor merült fel először, hogy hatásos lehet csalánkiütés, viszketés esetén, mi valószínűleg német nyelvterületről vettük át a módszert. Tulajdonképpen már az 1930-as években kimondták, hogy hatástalan, és megjelentek az első hatásos allergiaellenes gyógyszerek is, ma pedig második-harmadik generációs antihisztaminokat használnak.

– Ha csak helyi reakcióról van szó, akkor is használhatunk antihisztaminos aller­gia­gyógyszert, például cetirizin-, deslora­ta­din-, loratadin-, fexofenadintartal­mú készítményeket, és lehűthetjük az érintett testrészt hideg borogatással, mert az összehúzza az ereket, körülhatárolja a folyamatot. Népi megfigyelés, de valóban hat, ha azonnal a szúrás helyére teszünk egy tisztára mosott, frissen félbevágott hagymát, vagy meglocsoljuk ecettel, akkor az szintén összehúzza a pórusokat és ereket. Továbbá érdemes szteroidtartalmú kenőccsel is kenegetni a bőrfelületet a reakció csökkentése céljából. Elfordulhat, hogy a rovar megfertőz valamilyen baktériummal, ilyenkor alakulnak ki jelentősebb gyulladások, sebek, különösen akkor, ha elvakarjuk a csípés helyét. Ekkor antibiotikumos kenőcsöt kell alkalmazni tetran, fucidin hatóanyaggal, de ha azt látjuk, hogy egy csík elindul fölfelé a csípéstől a karon vagy a lábon, az azt jelenti, hogy a nyirokcsomók felé halad a gyulladás, bekerülhet a vérkeringésbe, ilyenkor orvosra és komolyabb antibiotikumos kezelésre van szükség – mondja Békeffy Magdolna.

Úgy gondolja, a szúnyogcsípések esetében a szúnyogirtás válthat ki mostanában erősebb reakciókat. A méreganyag ugyanis nem azonnal hat, de ha már benne van a rovar szervezetében, belekerülhet a nyálmirigyébe is, és szíváskor bejuttathatja az ember szervezetébe.

– Zoonózis betegségeket kutatunk, amelyek állatról emberre terjednek. Ennek egyik hozadéka, hogy szúnyogokat is gyűjtünk, így találtuk meg nemrég a koreai szúnyogot Pécsen – mondja Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanársegéde, a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa. – Egyre több olyan szúnyogfajta és az általuk terjesztett betegség jelenik meg Európában, amelyek eddig itt ismeretlenek voltak. A szúnyogok évmilliók óta élnek a Földön, és közben számos koevolúciós kapcsolatuk alakult ki, vagyis kölcsönhatásban fejlődtek vírusokkal, parazitákkal, baktériumokkal. Nagyon rosszul hangzó betegségeket is terjesztenek, mint például a nyugat-nílusi láz, de valójában nem kell tartanunk tőlük. Ez utóbbi 2008 óta van folyamatosan jelen Magyarországon. Évi 8-15 fertőzésről tudunk, az esetek húsz százalékában teljesen tünetmentesen zajlik le a betegség, de a legtöbb esetben is nagyon enyhe tünetekkel jár.

Ezért részben a felmelegedés felelős, részben a globalizált világ. Utóbbit a Chikungunya-láz terjedése példázza: Olaszországban jelent meg egy ázsiai tigrisszúnyog nevű invazív faj, amely képes ezt a betegséget hordozni, de az ottani populáció akkor még nem fertőződött meg. 2007-ben azonban egy olasz kiutazott Indiába, ahol egy szúnyog megcsíp­te: hazahozta a betegséget, egyébként enyhe tünetekkel, és Olaszországban elterjesztette, miután helyi szúnyogok is megcsípték.

– Fontos, hogy egy adott faj milyen vírusokkal tud megfertőződni. Ezért nem kell aggódni a HIV miatt, mert hiába szívja egy AIDS-es vérét egy szúnyog, benne nem szaporodik a vírus. A legjobb védekezés azonban egyszerűen elkerülni a szúnyogcsípést. Én nagyon sokat dolgozom terepen, szúnyogokkal, és tapasztalatom szerint a szúnyogriasztók valóban használnak. Amikor Ázsiában jártam, felmerült bennem a maláriagyógyszer alkalmazása, de nagyon erős mellékhatásai vannak, úgy döntöttem, inkább elkerülöm a szúnyogcsípést, és sikerült is – állítja Kemenesi Gábor. – A legkomolyabb problémának itthon egyébként nem az egzotikus hangzású betegségeket, hanem a szívférgességet látom, ami főként háziállatokat, elsősorban kutyákat érint, nem embereket.

A féreg lárvái szúnyogcsípéssel kerülnek a házi kedvencek testébe, majd 6-7 hónap alatt kifejlődnek. A lappangási időt követően a lárvák eljutnak a nagyobb tüdőerekbe és a szívbe is, emiatt az állat fáradékonnyá válik, majd a végső stádiumban keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel. A paraziták 7-10 évig is élhetnek a kedvencek testében, a kifejlett férgek pedig akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek.

A malária valaha járványokat okozott Európában, de nagyon hatékonyan kiirtották – például nem hagyták kicsi, sekély vizek kialakulását eső után, olajjal vonták be őket, büntetés járt azért is, ha a kutak fedetlenül maradtak. Így akadályozták a szúnyogok terjedését. A vírusra elvileg csak egy őshonos szúnyogfajta fogékony, és ezt a szakemberek figyelemmel kísérik – bár egyelőre csak laboratóriumi, nem terepi kísérletek alapján bizonyosodott be az, hogy a többi fajta nem tud megfertőződni. A járvány kialakulása nagyon távoli lehetőség, és a fejlett világban Kemenes Gábor szerint nem kell aggódni: a civilizáció vívmányainak része, hogy meg tudunk állítani egy járványt.

– A Zika-vírus közelebbi probléma, Európában már jelen van az ázsiai tigris­szúnyog, ami közismerten hordozhatja ezt a vírust. A betegség még nem terjedt el, de ez idő kérdése, be fogja hurcolni egy ember, és megfertőzi a helyi szúnyogokat – mondja a kutató. – Akkor azonban valószínűleg felismerik a problémát, kezelik a betegeket, kiirtják a szúnyogokat, tehát nem kell nagy járványtól tartani. A mi klímánkon nem tudnak olyan gyorsan, tömegesen, pillanatok alatt szaporodni a szúnyogok, mint a trópusokon, könnyebb kezelni a helyzetet.

Úgy gondolja, tévhit, hogy jobban fáj, pirosabb a szúnyogcsípés, mint korábban. Egyszerűen vannak érzékenyebb és kevésbé érzékeny emberek. Más kérdés, hogy egyre több az allergiás, illetve érzékeny ember, egyre több probléma van az immunrendszerünk működésével – ez azonban már egy másik téma…

Fehérváry Krisztina

Lapszám: