Meggyőződésem, hogy a mi rendszerünknek nem csak a katonáskodáshoz kötődő ismereteket kell átadnia a magyar fiataloknak. Mindenekelőtt egészséges nemzettudatot kell kialakítani bennük, és megerősíteni a hazaszeretetüket. A családok mellett ennek az iskola, az oktatási rendszer a legfőbb terepe – mondta a Demokratának Simicskó István. A honvédelmi nevelés kormánybiztosával új feladatáról és miniszteri időszakának eredményeiről is beszélgettünk.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Hogy áll ma az iskolákban a honvédelmi nevelés?

– Van teendő ezen a területen, bár értünk el eredményeket. Az elmúlt három évben összesen 96 középiskolával kötöttünk szerződést egy kadétrendszer kiépítésére. A brit példát vettük alapul.


– Az mit jelent?

– Százötven éves hagyományokra tekint vissza a briteknél, ott ma több mint 130 ezer fiatal a tagja. Ők olyan pluszképzést kapnak a középiskolákban, amellyel kipróbálhatják vezetői képességeiket, megtanulhatják az elsősegélynyújtás fogásait, térképészeti, tájékozódási ismereteket szerezhetnek, és persze javíthatnak az állóképességükön, a fizikai állapotukon is.


– Katonák lesznek?

– Nem szükségszerűen. Váljék belőlük rendes hazafi, ez a rendszer elsődleges célja. Meggyőződésem, hogy a mi rendszerünknek sem csak a katonáskodáshoz kötődő ismereteket kell átadnia a magyar fiataloknak. Mindenekelőtt egészséges nemzettudatot kell kialakítani bennük, és megerősíteni a hazaszeretetüket. A családok mellett ennek az iskola, az oktatási rendszer a legfőbb terepe. És persze a sport. Az én feladatom tehát egy nagy ívű nevelési program beindítása, amelyhez más tárcák vezetőivel, illetékeseivel is egyeztetek.


– Korábban úgy volt, külön tantárgy lesz a honvédelem az általános iskolákban. Érvényes még ez az elképzelés?

– Nem, az ismereteket más tantárgyak keretei között adnánk át a diákoknak, például az irodalomban, a történelemben, a földrajzban, de az énekoktatás, a testnevelés vagy a művészettörténet terén is lehet identitást erősítő értékeket közvetíteni. A program kiegészítő tananyagot ad majd a pedagógusok kezébe, ezt most állítjuk össze.


– És ha egy pedagógus azt mondja, ez nem is olyan fontos?

– Az a célunk, hogy a program bekerüljön a Nemzeti alaptantervbe. A jelenlegi rendszerben a középiskolások felvehetik a katonai alapismeretek tantárgyat, és érettségizhetnek is belőle. A felsőoktatásban pedig a honvédelmi ismeretek című tárgyat lehet felvenni. Véleményem szerint ezt a középiskolában kellene oktatni, a konkrét katonai ismereteket pedig a főiskolákon és az egyetemeken kellene tanítani.


– Európa nyugati felén már nem divat a hazafiasság. És a magyar fiatalok egy része kedveli a nyugati mintákat…

– A globalizáció úgy öntötte nyakon a világot, hogy sehol sem alkalmaztak megfelelő értékszűrőt vele szemben. Országgyűlési képviselőként számos törvényjavaslatot nyújtottam be nemzeti értékeink védelmével kapcsolatosan, és ezek jó részét el is fogadták a honatyák. Sőt, működnek is az értékeink felfedezésére, megjelölésére, összegyűjtésére törekvő mozgalmak, rendszerek. Egyszerű dolgokról van szó. Például arról, hogy ki tudná felsorolni a magyar kutyafajtákat. Vagy az őshonos háziállatainkat és a hungarikumainkat. Vagy a tizenhárom magyar Nobel-díjas nevét, munkásságát… Ha egészséges nemzettudattal rendelkeznek a magyar fiatalok, akkor más nemzeteket is tisztelni fognak. Azt a világtrendet, amelyet a XX. századi háborúkra és pusztításokra utalva alakítottak ki Nyugaton, és amely szerint nincs szükség a nemzetekre, mert mindig azok szembenállásából következtek a konfliktusok, mi nem fogadjuk el. Úgy pedig főként nem, hogy a nemzettudatot, a nemzethez fűződő természetes érzelmeinket és hagyományainkat a tömeges migrációval, a nyomában járó terrorfenyegetettséggel, kultúránk és hitünk feladásával akarják helyettesíteni. Szembe kell mennünk ezzel.


– Mit szólnak mindehhez a pedagógusok, akiknek egy részét szívesen vezeti félre és használja fel céljaira az ellenzék? Már olyan hamis híreket is terjeszt, amely szerint a kormány vissza akarja állítani a sorkatonai szolgálatot…

– Nekem jobb tapasztalataim vannak a pedagógusokkal. Ők érteni fogják, hogy mit akarunk. A sorkatonaság hírének semmi alapja, ez csak a választók ijesztgetése.


– Az ellenzék felháborodott azon annak idején, hogy a honvédelmi tárca lőtereket akar építtetni az iskolákban. Elkészültek már ezek a lőterek?

– Iskolai lőterekről sosem volt szó, mi honvédelmi sportközpontokat szeretnénk létrehozni, amelyeken belül sportlőterek is lesznek. A rendszerváltás előtt létezett az MHSZ, minden megyében voltak szervezetei, objektumai, ahol a gépjárművezetéstől kezdve a modellezésen és a lövészeten keresztül a repülésig és az ejtőernyőzésig sok érdekes dologgal foglalkoztak. A rendszerváltás után viszont széthullott az MHSZ, vagyona ebek harmincadjára került. A honvédség sem járt jobban, leépítették, megszüntették fontos képességeit. Gyurcsány Ferenc például 77 felújított, jó állapotú T-72-es harckocsit adott át az iraki haderőnek.


– Mennyi tankunk maradt?

– Nem túl sok. 2017-ben elindítottuk a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programunkat, amelynek az a célja, hogy erős, professzionális Magyar Honvédségünk legyen. Másfél éve létrehoztuk a Honvédelmi Sportszövetséget, amelyen keresztül nyitni szeretnénk a fiatalok felé. Hét alapító szervezettel – Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége, Budapesti Honvéd Sportegyesület, Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, Magyar Judo Szövetség, Magyar Vívó Szövetség, Magyar Sportlövők Szövetsége, Magyar Tartalékosok Szövetsége – és öt tagozat felállításával kezdte meg működését a Honvédelmi Sportszövetség, azóta számos tagszervezet csatlakozott, mint például a Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Öttusa Szövetség, és még hosszan sorolhatnám. Bejelentkeztek a lovasok, ahogy az ejtőernyősök és a műrepülők is. Az a célunk, hogy minden járásban legyen alkalmas hely és lehetőség a honvédelemhez kapcsolódó tevékenységhez, persze szervezett keretek között.


– Mit terveznek a hagyományőrző szervezetekkel? Például a huszárokkal. Akik már így is tartanak bemutatókat általános és középiskolákban, az óvodákban pedig jobban örülnek nekik a gyerekek, mint a Mikulásnak…

– Ezen nem is csodálkozom, a huszárság története valóságos kincsesbánya nevelési programunk számára. Minden módon és minden formában támogatnunk kell a hagyományőrzést. Gróf Széchenyi István úgy tartotta, „addig él egy nemzet, amíg van hagyománya”.


– Várható, hogy a sportbázisokról könnyebben feltölthető majd a tartalékos rendszer?

– Természetesen. Nagyon alacsony szintről indultunk, a szocialista kormányzás idején összesen tizenhét tartalékosa volt a hadseregnek, most van hétezer. Ráadásul szélesedik a bázisunk, a pécsi egyetemen is alakult már például egy tartalékos század. Folyamatosan járjuk az egyetemeket, főiskolákat, 2016-ban visszahoztuk a honvédségi ösztöndíjat, miniszterként én magam is kötöttem ilyen szerződést több tucat fiatallal. Így biztosítjuk a katonaorvosok utánpótlását is.


– Megvan a pénz a nagy tervekhez?

– A honvédség költségvetése 85,5 milliárddal növekszik 2019-re. Bízom benne, hogy a kormány biztosítja a szükséges forrásokat a Honvédelmi Sportközpontok kiépítésére és a nevelési program számára is.


– Leltárba vette már, mi mindent sikerült elérnie minisztersége idején?

– Nehéz időszakban kerültem a tárca élére. Úgy érzem, hogy a közel három év alatt nagyon sokat dolgoztunk. Négyszázezer migráns vándorolt keresztül az országunkon, és akkor azt a feladatot kaptam, hogy építsük meg a déli határon a kerítést. Arra törekedtem, hogy aki csak mozgatható a honvédségben, az vegyen részt ebben a munkában, ide számítva a határ őrizetét is. Összesen tizennyolcezer katonánk kapott szerepet az építésben és a rendőrséggel közös járőrözésben. Majd kiépítettünk négy határvédelmi bázist is, hogy ne kelljen folyton utaztatni a katonákat, és jobb körülmények között tölthessék a szolgálatukat. Közben részt vettünk negyven nemzetközi gyakorlaton, magas szinten láttuk el a külföldi misszióinkat, védtük a balti légteret. Aztán két új Airbus segítségével létrehoztuk a honvédség modern, légi szállítási képességét, ami arra is alkalmas, hogy nagyon gyorsan ki tudjuk menekíteni a magyar állampolgárokat a hirtelen kialakuló válsággócokból. Elindítottuk a Zrínyi 2026 programot, amelynek részeként 2024-re már a nemzeti jövedelmünk két százalékát fordítjuk majd honvédelemre.


– Mikor áll talpra a korábban elsorvasztott magyar hadiipar?

– Ezt is elindítottuk, most került tető alá az első projekt. Egy cseh céggel kötöttünk szerződést kézifegyverek gyártására Magyarországon. És még valami. Tavaly megkezdtük a kibervédelmi harcra alkalmas parancsnokság létrehozását is. Ma már ritkán kap egy állam hadüzenetet. Az információs hadviselés korában azt sem tudja sokszor, honnan éri támadás, csak érzékeli, hogy külső erők akarnak beavatkozni az életébe, arra törekedve, hogy destabilizálják az országot.


– Hogy festett a honvédség 2010-ben?

– A rendszerváltás egyik nagy vesztese a honvédség volt. A jövő évi költségvetést látva viszont már kifejezetten nyertesnek mondhatjuk a katonákat. Létszámában és képességeiben is folyamatosan zsugorították annak idején a honvédséget, fegyvernemi kultúrákat szüntettek meg, például a tüzérséget, és kivonták a nehézeszközöket a rendszerből. Elfelejtve, hogy lánctalpas járművek nemcsak háborúkban kellenek, hanem extrém időjárási körülmények, természeti katasztrófák, árvizek idején is. A sorkatonai szolgálat 2004-es megszüntetése után nem törekedtek a tartalékos rendszer kiépítésére, ez volt a főbűn. Ki is mondták, hogy sürgősen el kell felejteni a területvédelmi elvet. Nem is lett azokból a törvényjavaslatokból semmi, amelyeket akkoriban a Nemzetőrség vagy a Nemzeti Gárda létrehozására adtam be országgyűlési képviselőként.


– Mindent megtett, amit meg akart tenni?

– A kérdés az, hogy eltöltöttem, vagy betöltöttem-e az időmet. Én úgy érzem, betöltöttem. Megvédtük az országhatárt, elindítottuk a hadsereg fejlesztését, és ami a legfontosabb, sikerült megteremteni a katonák újfajta, optimista szellemiségét. Büszkék a hivatásukra, a nemzet pedig megbecsüli őket. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy miniszterként dolgozhattam. És ugyanilyen megtisztelőnek tartom az új feladatomat is. Május 18-án új kormány alakult, az előzőnek lejárt a mandátuma. Úgy fogalmaznék, továbbadtam a zászlót utódomnak, Benkő Tibornak, aki, biztos vagyok benne, hogy mindent megtesz a Magyar Honvédség fejlesztéséért. Nekem az a feladatom, hogy kormánybiztosként a fiatalok hazaszeretetre nevelését erősítsem. Orbán Viktor kért fel erre a nemzetstratégiai feladatra. Hogy Máraival szóljak, a szív és a jellem műveltségét igyekszünk a fiatalokba plántálni, igazi karaktereket kell nevelnünk gyermekeinkből.