Jelenlegi hely

Soros háborúja

Pozitív példaként említette múlt héten George Soros azokat az „ellenállási mozgalmakat”, amelyek Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben szállnak síkra. Az amerikai tőzsdei spekuláns szerint a migráció pozitív lehet Európa számára, az uniós tagállamoknak pedig le kellene mondaniuk szuverenitásuk nagyobb részéről.

Hadat üzent hazánknak múlt csütörtökön George Soros. A tőzsdei spekuláns előbb a Project Syndicate internetes honlapon megjelent írásában, majd ugyanaznap egy brüsszeli gazdasági fórumon támadta Magyarországot. A tizenegy nyelven – így németül, angolul, spanyolul, sőt kínaiul, oroszul és arabul – közölt írásban (amelynek magyar fordítása még a megjelenés reggelén felkerült a hvg.hu-ra) Soros először az unió problémáiról, külső és belső fenyegetettségéről értekezik. A külső veszélyek között Vlagyimir Putyin Oroszországát, Recep Tayyip Erdoğan Törökországát, Abdel-Fattáh esz-Szíszi Egyiptomját és azt az Egyesült Államokat hozta fel példaként, amit „Donald Trump szeretne létrehozni”.

„De van belső fenyegetés is. Az EU olyan egyezmények talaján áll, amelyek a 2008-as pénzügyi válság után elvesztették értelmüket. Még az euró fenntarthatóságát szolgáló legegyszerűbb változások végrehajtásához is olyan kormányközi együttműködés kellene, amely ezeken a szerződéseken kívül valósul meg. És ahogy az európai intézmények működése egyre bonyolultabbá vált, maga az unió is részben működésképtelenné lett mára” – olvasható az írás hvg-s fordításában. Vagyis a spekuláns szerint az az unió egyik problémája, hogy túl sokat kell egyeztetni a tagállami kormányokkal – számára nyilván egyszerűbb lenne, ha a döntéseket egy EU-s csúcsvezetés hozná meg…

Ezután hosszasan részletezi az eurózóna problémáit, illetve a Brexit veszélyeit, megint csak oda kilyukadva, hogy a jövőben olyan Európáról kellene beszélni, ahol „szélesebb demokratikus mozgástér” jut a tagállamoknak. Ezalatt a szélesebb mozgástér alatt persze egészen mást ért, mint mi.

„Ma az államok inkább a saját szuverenitásukat erősítik, mint hogy még többet adnának fel belőle. Pedig ha az együttműködés haszna kézzelfogható lenne, akkor változhatna az európai népek véleménye is, ahogy a kooperációs készségük is” – magyarázza gondolatait.

Soros később kitér a számára kulcskérdésként kezelt migrációra, ezzel kapcsolatban szóvá teszi, hogy „Európának még mindig nincs egységes bevándorláspolitikája”, mivel „minden ország a saját vélt érdekei alapján cselekszik, sokszor más tagállamok ellenében”. Szerinte ha megszületne a hatékony válasz, az pozitív lendületet adna. Szavai szerint ő hisz ebben a lendületben, kedvező jelként említve „az egyetlen Euró­pa-párti jelölt”, Macron megválasztását Franciaországban, vagy a „nacionalista” Wilders vereségét Hollandiában, amelyek után sokkal nyugodtabb a német választások kimenetelét illetően is, különösen, ha „az Európa-ellenes és idegengyűlölő Alternative für Deutschland süllyedése folytatódik”.

„Erősítik reményeimet a spontán, alulról szerveződő kezdeményezések, amelyekben főleg az ifjúság vesz részt” – folytatja, pozitív példaként hozva fel a Frankfurtból indult Pulse of Europe mozgalmat és a brit Best for Britaint.

„(….) és ilyenek az ellenállási mozgalmak, amelyek a lengyel Jog és Igazságosság uralmával, valamint Orbán Viktor miniszterelnök Fideszével szemben szállnak síkra. A magyar ellenállás valószínűleg éppen úgy meglepi Orbánt, ahogy engem. Orbán azon van, hogy politikáját a velem folytatott személyes konfliktusra fűzze fel. Célpontja lettem kormánya kíméletlen propagandakampányának. Saját magát a magyar szuverenitás védelmezőjének állítja be, engem pedig spekulánsnak, aki valami homályos, ám gonosz összeesküvés keretében azon dolgozom, hogy Európát illegális bevándorlókkal árasszam el” – írja, miközben szerinte az igazság ezzel szemben az, hogy ő a Central European University „büszke alapítója”, amely intézmény a világ legjobb ötven egyeteme között szerepel.

„Két tanulságot vontam le ebből. Az egyik, hogy a nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni: ki kell állni azért, amiben hiszünk. A CEU és az alapítványaim támogatottjai ezt teszik. A létük a tét. De biztos vagyok abban, hogy az akadémiai és egyesületi szabadságért folytatott elszánt küzdelmük végül mozgásba hozza Európa igazságszolgáltatásának lassan őrlő malmát. Másrészt megtanultam, hogy a demokráciát nem lehet külföldről szállítani. Azt a népnek magának kell kivívnia és megvédenie. Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával” – zárul az írás, egyértelművé téve a George Soros által szorgalmazott menetrendet. Amellett, hogy támogatottjainak továbbra is harcolniuk kell hazánk demokratikusan megválasztott kormánya ellen, az uniós „igazságszolgáltatásnak” is mozgásba kell lendülnie.

Soros ugyancsak múlt csütörtökön a Brüsszeli Gazdasági Fórumra volt hivatalos, ahol ő mondhatta el a nyitóbeszédet. Ez a Project Syndicate-en megjelent írásán alapult, de a cikknél jóval nyíltabban beszélt a „menekültválság” szerinte helyes megközelítéséről.

– Elsőként a menekültválságot kell a javunkra fordítani. Most azt látjuk, hogy a tagállamok a saját érdekükben hoznak döntéseket, ami hátráltatja a közös európai megoldást. Nem szabad feladnunk azt a reményünket és meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának – fogalmazott, itt is hangsúlyozva: szerinte a tagállamoknak nem erősíteni kellene szuverenitásukat, hanem lemondaniuk annak nagyobb részéről. Ehhez kapcsolódva ismét kitért Magyarországra mint negatív példára.

Nem ez az első alkalom, hogy Soros Brüsszelben a migrációs válságról értekezik. Tavaly nyáron az EP költségvetési, külügyi, fejlesztési, valamint belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának közös meghallgatásán arról beszélt, ennek kezelésére számításai alapján „leg­alább 30 milliárd euróra” lenne szükség. Ezt az óriási összeget szerinte egyebek mellett új uniós adók kivetésével, hitelfelvétellel, valamint a felzárkóztatási források és az agrártámogatások radikális csökkentésével lehetne előteremteni.

Elképesztő számok szerepeltek az ugyancsak a Project Syndicate-en, 2015 szeptemberében megjelent írásában is, amelyben évi egymillió migráns befogadását tartotta kívánatosnak. Itt az első két évben fejenként 15 ezer eurós támogatást, oktatásra további, személyenkénti 5 ezer eurós támogatást javasolt.

Bándy Péter

Soros-iskola a határon

Újabb furcsaságokra hívta fel a figyelmet a CEU-val kapcsolatban a múlt héten a demokrata.hu-n is teljes terjedelmében megjelent írásában a Tűzfalcsoport. A tényfeltáró blog közölte Fodor Gábor akkori művelődési és közoktatási miniszter 1995 januári levelét, amelyben Fodor engedélyezte a Central European University (New York) további magyarországi működését. A levél talán legérdekesebb pontja, hogy a miniszter az engedélyezés alapjául szolgáló, „eddig másolatban megküldött dokumentumok hitelesített változatának” elküldését kérte az egyetemtől, amiből logikusan az következik, hogy az engedélyt nem hitelesített papírok alapján adta ki.

A blog felhívja a figyelmet arra is, hogy a miniszter az 1993. évi LXXX. törvény 107. és 108. paragrafusára hivatkozik, amelyek a külföldi tanulmányok magyarországi elismeréséről, illetve az oklevelek honosításáról szólnak, a 109. paragrafus (1) bekezdésére azonban nem, amely alapján „jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsőoktatásban szerzett oklevelek feltétlen egyenértékűségét. Az ilyen oklevél hazai felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel azonos jogi hatályú”.

A Tűzfalcsoport további, már a Gyurcsány-kormány időszakából származó CEU-s dokumentumokat is nyilvánosságra hozott. Ezek egyike a Bakonyi László, az Oktatási Hivatal akkori elnöke (a dokumentumon főigazgatóként szerepel) által kiadott működési engedély. Ebben Bakonyi leírja: a Közép-európai Egyetem a hatályos felsőoktatási törvény alapján a Felsőoktatási Regisztrációs Központtól nem kapott működési engedélyt, ő azonban „hivatalból indított eljárásban” kiadja.

Soros maffiahálózata

Egyetlen olyan fontos és jelentős eleme van a magyar közéletnek, amely nem átlátható, ez pedig a Soros-féle maffiaszerű hálózat és annak civilnek nem nevezhető, ügynökszerű szervezetei, amelyek Soros György céljainak érvényesítéséért dolgoznak – erről beszélt Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth rádióban. A miniszterelnök ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy a parlament döntsön ezeknek a szervezeteknek az átláthatóvá tételéről, a magyaroknak ugyanis joguk van tudni, kik mit és miért képviselnek.

Orbán Viktor elmondta: Soros György magyarországi támogatói is végre akarják hajtani a pénzügyi spekuláns programját, a migránsok beengedését. Orbán Viktor ide sorolta a teljes baloldalt, külön megemlítve Botka László szegedi polgármestert, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, aki bejelentette, hogy le fogja bontani a határkerítést, és „ez pontosan az, amit Soros György is szeretne”. A kormányfő hozzátette, Magyarország ma akadályt jelent Soros György tervének végrehajtásához, aki azért nem tud egymillió migránst hozni Európába, mert a határokat megvédő magyar kormány „nem engedi”.

Lapszám: