Soros háborúja
Az amerikai tőzsdei spekuláns szerint a migráció pozitív lehet Európa számára.Pozitív példaként említette múlt héten George Soros azokat az „ellenállási mozgalmakat”, amelyek Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben szállnak síkra. Az amerikai tőzsdei spekuláns szerint a migráció pozitív lehet Európa számára, az uniós tagállamoknak pedig le kellene mondaniuk szuverenitásuk nagyobb részéről.
Hadat üzent hazánknak múlt csütörtökön George Soros. A tőzsdei spekuláns előbb a Project Syndicate internetes honlapon megjelent írásában, majd ugyanaznap egy brüsszeli gazdasági fórumon támadta Magyarországot. A tizenegy nyelven – így németül, angolul, spanyolul, sőt kínaiul, oroszul és arabul – közölt írásban (amelynek magyar fordítása még a megjelenés reggelén felkerült a hvg.hu-ra) Soros először az unió problémáiról, külső és belső fenyegetettségéről értekezik. A külső veszélyek között Vlagyimir Putyin Oroszországát, Recep Tayyip Erdoğan Törökországát, Abdel-Fattáh esz-Szíszi Egyiptomját és azt az Egyesült Államokat hozta fel példaként, amit „Donald Trump szeretne létrehozni”.
„De van belső fenyegetés is. Az EU olyan egyezmények talaján áll, amelyek a 2008-as pénzügyi válság után elvesztették értelmüket. Még az euró fenntarthatóságát szolgáló legegyszerűbb változások végrehajtásához is olyan kormányközi együttműködés kellene, amely ezeken a szerződéseken kívül valósul meg. És ahogy az európai intézmények működése egyre bonyolultabbá vált, maga az unió is részben működésképtelenné lett mára” – olvasható az írás hvg-s fordításában. Vagyis a spekuláns szerint az az unió egyik problémája, hogy túl sokat kell egyeztetni a tagállami kormányokkal – számára nyilván egyszerűbb lenne, ha a döntéseket egy EU-s csúcsvezetés hozná meg…
Ezután hosszasan részletezi az eurózóna problémáit, illetve a Brexit veszélyeit, megint csak oda kilyukadva, hogy a jövőben olyan Európáról kellene beszélni, ahol „szélesebb demokratikus mozgástér” jut a tagállamoknak. Ezalatt a szélesebb mozgástér alatt persze egészen mást ért, mint mi.
„Ma az államok inkább a saját szuverenitásukat erősítik, mint hogy még többet adnának fel belőle. Pedig ha az együttműködés haszna kézzelfogható lenne, akkor változhatna az európai népek véleménye is, ahogy a kooperációs készségük is” – magyarázza gondolatait.
Soros később kitér a számára kulcskérdésként kezelt migrációra, ezzel kapcsolatban szóvá teszi, hogy „Európának még mindig nincs egységes bevándorláspolitikája”, mivel „minden ország a saját vélt érdekei alapján cselekszik, sokszor más tagállamok ellenében”. Szerinte ha megszületne a hatékony válasz, az pozitív lendületet adna. Szavai szerint ő hisz ebben a lendületben, kedvező jelként említve „az egyetlen Európa-párti jelölt”, Macron megválasztását Franciaországban, vagy a „nacionalista” Wilders vereségét Hollandiában, amelyek után sokkal nyugodtabb a német választások kimenetelét illetően is, különösen, ha „az Európa-ellenes és idegengyűlölő Alternative für Deutschland süllyedése folytatódik”.
„Erősítik reményeimet a spontán, alulról szerveződő kezdeményezések, amelyekben főleg az ifjúság vesz részt” – folytatja, pozitív példaként hozva fel a Frankfurtból indult Pulse of Europe mozgalmat és a brit Best for Britaint.
„(….) és ilyenek az ellenállási mozgalmak, amelyek a lengyel Jog és Igazságosság uralmával, valamint Orbán Viktor miniszterelnök Fideszével szemben szállnak síkra. A magyar ellenállás valószínűleg éppen úgy meglepi Orbánt, ahogy engem. Orbán azon van, hogy politikáját a velem folytatott személyes konfliktusra fűzze fel. Célpontja lettem kormánya kíméletlen propagandakampányának. Saját magát a magyar szuverenitás védelmezőjének állítja be, engem pedig spekulánsnak, aki valami homályos, ám gonosz összeesküvés keretében azon dolgozom, hogy Európát illegális bevándorlókkal árasszam el” – írja, miközben szerinte az igazság ezzel szemben az, hogy ő a Central European University „büszke alapítója”, amely intézmény a világ legjobb ötven egyeteme között szerepel.
„Két tanulságot vontam le ebből. Az egyik, hogy a nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni: ki kell állni azért, amiben hiszünk. A CEU és az alapítványaim támogatottjai ezt teszik. A létük a tét. De biztos vagyok abban, hogy az akadémiai és egyesületi szabadságért folytatott elszánt küzdelmük végül mozgásba hozza Európa igazságszolgáltatásának lassan őrlő malmát. Másrészt megtanultam, hogy a demokráciát nem lehet külföldről szállítani. Azt a népnek magának kell kivívnia és megvédenie. Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával” – zárul az írás, egyértelművé téve a George Soros által szorgalmazott menetrendet. Amellett, hogy támogatottjainak továbbra is harcolniuk kell hazánk demokratikusan megválasztott kormánya ellen, az uniós „igazságszolgáltatásnak” is mozgásba kell lendülnie.
Soros ugyancsak múlt csütörtökön a Brüsszeli Gazdasági Fórumra volt hivatalos, ahol ő mondhatta el a nyitóbeszédet. Ez a Project Syndicate-en megjelent írásán alapult, de a cikknél jóval nyíltabban beszélt a „menekültválság” szerinte helyes megközelítéséről.
– Elsőként a menekültválságot kell a javunkra fordítani. Most azt látjuk, hogy a tagállamok a saját érdekükben hoznak döntéseket, ami hátráltatja a közös európai megoldást. Nem szabad feladnunk azt a reményünket és meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának – fogalmazott, itt is hangsúlyozva: szerinte a tagállamoknak nem erősíteni kellene szuverenitásukat, hanem lemondaniuk annak nagyobb részéről. Ehhez kapcsolódva ismét kitért Magyarországra mint negatív példára.
Nem ez az első alkalom, hogy Soros Brüsszelben a migrációs válságról értekezik. Tavaly nyáron az EP költségvetési, külügyi, fejlesztési, valamint belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának közös meghallgatásán arról beszélt, ennek kezelésére számításai alapján „legalább 30 milliárd euróra” lenne szükség. Ezt az óriási összeget szerinte egyebek mellett új uniós adók kivetésével, hitelfelvétellel, valamint a felzárkóztatási források és az agrártámogatások radikális csökkentésével lehetne előteremteni.
Elképesztő számok szerepeltek az ugyancsak a Project Syndicate-en, 2015 szeptemberében megjelent írásában is, amelyben évi egymillió migráns befogadását tartotta kívánatosnak. Itt az első két évben fejenként 15 ezer eurós támogatást, oktatásra további, személyenkénti 5 ezer eurós támogatást javasolt.
Bándy Péter
Soros maffiahálózata
Egyetlen olyan fontos és jelentős eleme van a magyar közéletnek, amely nem átlátható, ez pedig a Soros-féle maffiaszerű hálózat és annak civilnek nem nevezhető, ügynökszerű szervezetei, amelyek Soros György céljainak érvényesítéséért dolgoznak – erről beszélt Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth rádióban. A miniszterelnök ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy a parlament döntsön ezeknek a szervezeteknek az átláthatóvá tételéről, a magyaroknak ugyanis joguk van tudni, kik mit és miért képviselnek.
Orbán Viktor elmondta: Soros György magyarországi támogatói is végre akarják hajtani a pénzügyi spekuláns programját, a migránsok beengedését. Orbán Viktor ide sorolta a teljes baloldalt, külön megemlítve Botka László szegedi polgármestert, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, aki bejelentette, hogy le fogja bontani a határkerítést, és „ez pontosan az, amit Soros György is szeretne”. A kormányfő hozzátette, Magyarország ma akadályt jelent Soros György tervének végrehajtásához, aki azért nem tud egymillió migránst hozni Európába, mert a határokat megvédő magyar kormány „nem engedi”.