A választási győzelem után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a felálló új kormány politikájának középpontjában a népesedéspolitika áll. A családtámogatási rendszer bővítésével belátható időn belül el kell érni, hogy a termékenységi ráta megközelítse a 2,1‑es értéket, ami biztosíthatja a társadalom reprodukcióját.



Magyarország sorra megcáfolja a liberális dogmákat. Ezek egyike, hogy a nemzetállamok számára nincs visszaút, ha egyszer termékenységi mutatójuk az úgynevezett kihalási tartományba, azaz 1,2-1,4-re süllyed. Mi, magyarok az 1,2-es értéket harmincöt évig tartó népességfogyás után 2011-re értük el. A családtámogatási rendszer átalakítása azonban fordulatot hozott: a magyar fiatalok gyorsabban reagáltak az intézkedésekre, mint azt akár a demográfusok várták volna.

Néhány év alatt a mélypontról 1,5-re nőtt a termékenységi mutató úgy, hogy az utóbbi években a Ratkó-unokák népes nemzedéke már túllépett a gyermekvállalási életkoron, vagyis kevesebb fiatal nő hozott világra több gyermeket, mint amennyi a 2000-es évek trendjei alapján várható lett volna. A közhangulat változását jelzi, hogy nem csak a gyermekvállalási hajlandóság növekedett meg, 2017-re 45 százalékkal többen kötöttek házasságot, mint korábban, és jelentősen csökkent az abortuszok száma anélkül, hogy bármilyen törvényi szigorítás bekövetkezett volna. A magyar fiatalok bebizonyították, nem közhely, hogy Magyarország az egyik leginkább családcentrikus állam a kontinensen.


A bizalom helyreállt

A 2010-ben felállt Fidesz–KDNP-kormány egyik első intézkedése volt, hogy visszaállították a hároméves gyes intézményét, amely korábban áldozatul esett a balliberális kormányok kiadáscsökkentésének. Ez nem csak a fiatal párok életét könnyítette meg: hozzájárult ahhoz, hogy helyreálljon az a közbizalom, amelyet korábban megtépázott a Bokros-csomag és a balliberális kormányok családellenes politikája.

Mint Novák Katalin családpolitikáért felelős államtitkár fogalmazott nemrégiben egy, a Demokratának adott interjúban, az volt a cél, hogy a gyermeknevelési költségek egy részének átvállalásával, az otthonteremtés megkönnyítésével csökkentsék a gyerekeket nevelő családok terheit, hogy megszülethessenek a második, harmadik gyerekek.

Mint tudjuk, Európa történetében páratlan intézkedéssorozat kezdődött el 2010-ben. A gyerekeket nevelő családok adó- és járulékterheinek csökkentése, a gyes visszaállítása mellett a gyed rendszerének átalakítása, az otthonteremtési támogatások jelentős bővítése, a csok bevezetése mind-mind azt a célt szolgálta, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő az elszegényedéssel. A bölcsődei, óvodai szolgáltatások bővítése, az ingyenes gyermekétkeztetés és tankönyvellátás bevezetése a családi kiadások lefaragását célozta. A korábbi lakás- és diákhitelek egy részének átvállalása pedig szintén a családok helyzetének javítását szolgálta.

A családtámogatási rendszer kiépítésének köszönhetően nyolc év alatt összességében több mint 1000 milliárd forint maradt az emberek zsebében. Ezalatt jelentősen kiszélesedett azoknak a családoknak a köre, amelyek igénybe vehetik a kedvezményeket. Idén a népesedéspolitikai célok elérésére pedig már kétezermilliárd forintot, vagyis a GDP 4,9 százalékát fordíthatja Magyarország – miközben a fejlett uniós országok átlagosan a GDP 2,55 százalékát áldozzák erre a célra.

A népesedési célok pontos kitűzése és a családok által elérhető kedvezmények nem pusztán anyagi könnyebbséget, a gyermeknevelési kiadások csökkenését hozták az érintett családoknak. Rövid idő alatt kiderült, hogy a konzervatív fordulat jelentős változásokat indított el a közgondolkodásban, és e változások alapvetően befolyásolják a hétköznapi döntéseket is. Ráadásul kimondható: a népesedéspolitika területén is olyan magyar modell született meg, ami joggal tarthat számot nemzetközi figyelemre.


Kincs, ami van

Mint várható volt, elsősorban a többi V4-ország hajlik arra, hogy a demográfiai problémáikat ne bevándoroltatással, hanem a családtámogatási rendszerük fejlesztésével oldják meg. Ezzel magyarázható, hogy még a választások előtt a visegrádi országok Budapesten tartották meg az Erős családokkal egy erős Európáért című fórumukat. A rendezvényen a szaktárcák vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá, amely szerint a jövőben figyelemmel kísérik egymás családpolitikai elképzeléseit, intézkedéseit, a felgyűlt tapasztalatokat. A szándéknyilatkozatban a miniszterek leszögezték, hogy valamennyien a születésszám emelkedésében, és nem a migrációban látják a népesedési gondok megoldását, ezzel kívánják megalapozni a további gazdasági fejlődést. Ezzel a magyar modell európai távlatokat is kapott.

A társadalom reprodukciós képességének gazdaságélénkítő szerepéről Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár az Echo TV Napi aktuális műsorában beszélt. Mint elmondta, a magyar gazdaságpolitika prioritása versenyképességünk javítása. Ez azonban hosszú távon csak a születésszám emelkedésével biztosítható. A közgazdász a nehézségekre is felhívta a figyelmet. Az eddigi családpolitikai intézkedések továbbfejlesztésére szerinte azért is szükség van, mert a húszas éveiket taposó nők létszáma 100 ezer fővel kevesebb, mint a 30–40 közötti korosztályé. A több gyermeket tehát kevesebb fiatal nőnek kellene világra hoznia.

A demográfiai áttörés folytatását ugyanakkor a kormány nem bízza kizárólag a családok terheit enyhítő intézkedésekre. Ezt bizonyítja az a tavalyi döntés, amelynek értelmében megalakult a Kopp Mária demográfus-szociológusról elnevezett Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). Ennek feladatai közé tartozik majd a családok segítése, a családpolitika filozófiai megalapozása, a mindehhez szükséges kutatások lebonyolítása. A KINCS szakemberei nem csak a döntések előkészítésében kapnak szerepet, véleményezési joguk lesz a kormány szintén nemrégiben kialakított családpolitikai kabinetjének döntéseiben is.


A jövő körvonalazódik

Egyelőre természetesen nem tudni pontosan, milyen lépéssorozatra készül a családtámogatási rendszer kibővítése érdekében a negyedik Orbán-kormány. Hallani arról, hogy növekedni fog a gyed összege, esetleg meghosszabbítják az időtartamát is. Felvetődött az is, hogy a nyugdíjak kiszámításakor is honorálják majd, ha valaki több gyermeket hoz a világra, és nevel fel. Az borítékolható, hogy az új intézkedések illeszkednek majd az elmúlt nyolc évben felállított családtámogatási rendszerhez. A népesedéspolitikai feladatok ellátása a hírek szerint a hamarosan felálló önálló családpolitikai minisztériumra vár. A tárca vezetését pedig többek szerint Novák Katalin ifjúsági és családpolitikai államtitkárra bízza majd a miniszterelnök.

Bár egyelőre sok a találgatás a kor­mány­átalakítással kapcsolatosan, egy dolog már ma bizonyos: a kétharmados győzelem azt jelenti, hogy a választópolgárok bizalmat szavaztak a folytatáshoz. Közmegegyezés mutatkozik abban a tekintetben is, hogy a rendelkezésre álló források jelentős részét a jövőben is a gyermekeket nevelő családok támogatására, az új nemzedék neveltetésére fordítsuk. Hiszen az e célra szánt kiadásainkkal a saját jövőnket szolgáljuk.

Nagy Ida

A migráció költségei

A brüsszeli diktátum szerint Magyarországnak évi tízezer migránst kellene befogadnia, és biztosítani számukra a gyors családegyesítést is. A bevándorlók lakhatására, egészségügyi ellátására, megélhetésére és képzésére személyenként 9 millió forintot kellene költenünk évente. Ez biztosítaná, hogy az ideköltöztetett emberek ne akarjanak átköltözni mondjuk Németországba, hiszen ebből az összegből Magyarországon lényegesen jobban lehet élni, mint a fejlett, de drágább uniós tagállamokban.

Mindeközben már a német gazdaság is alig-alig győzi a migrációval kapcsolatos kiadásokat. Az adatok szerint az országnak egyetlen bevándorló munkába állítása átszámítva 161 millió forintjába kerül évente. Ekkora kiadás pedig hosszabb távon még egy tehetős állam gazdaságát is megrendítheti.