Modernizáció a nemzeti érdekek mentén

Az elmúlt negyedszázad legnagyobb haderőfejlesztésébe kezdett bele idén a Magyar Honvédség, miközben folyamatosan nő a honvédelmi költségvetés, 2024-re eléri majd a GDP legalább két százalékát. A tavaly bevezetett életpályamodellnek köszönhetően egyre többen választják a katonai hivatást, és jó úton halad az utánpótlás nevelése is.

Regionális szinten komoly és ütőképes haderő felépítése és modernizálása a nemzeti érdekek mentén, egyúttal megfelelve szövetségi rendszerünk, a NATO elvárásainak – ezt a célt tűzte ki a kormány, amikor nekilátott a Magyar Honvédség fejlesztésének. Ennek első eredménye az volt, hogy sikerült megállítani a 2010 előtti időszak jelentős képesség- és létszámcsökkenését, idén pedig, immár a szükséges források birtokában, elindult az elmúlt huszonöt év legkomplexebb és legátfogóbb koncepciója, a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program.

Megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy a bővülő költségvetésből milyen beruházások valósultak meg, azaz hogyan fejlesztik a honvédség fegyvereit, harceszközeit. Válaszukból kiderült, hogy a Zrínyi 2026 keretében a fejlesztési és modernizációs folyamatok érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét, de megújul a logisztikai és a vezetési rendszer is. A katonák egyéni harcászati felszerelésének modernizálásán túl a célok közt szerepel a merev- és forgószárnyas légi szállítóképesség jelentős megújítása és a kapacitások bővítése is. Utóbbi nemcsak az esetleges katonai műveletekben, hanem a hazai katasztrófavédelmi vészhelyzetek miatt is szükséges. Az új típusú kihívásoknak megfelelően kiemelt figyelmet kap a kibervédelem: olyan eszközök beszerzése és alegységek létrehozása a cél, amelyek kezelni tudják a kibertérből érkező támadásokat.

A modernizációs folyamatok katonaközpontú szemléletét bizonyítja, hogy jóval a haderőfejlesztési program indulása előtt, 2015-ben elindult a honvédelmi életpálya, amelynek keretében – régi adósságot törlesztve – emelni kezdték a Magyar Honvédség kötelékében szolgálatot teljesítők illetményét: három év alatt átlagosan több mint 50 százalékkal emelkedik majd a katonák bére. Míg egy legénységi állományban lévő katona 2010-ben 138 ezer forintot keresett, addig 2018-ra 215 ezer forintra emelkedik a jövedelme, míg egy felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő tiszt esetében a fizetés 206 ezerről 363 ezer forintra növekszik. Emellett a megújított előmeneteli rendszer és a lakhatási támogatási rendszer biztosítja a méltó jövedelemszintet, a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget.

A program célja, hogy a Magyar Honvédség biztos jövőképet, tisztességes megélhetést, bajtársi közösséget és folyamatos tanulási lehetőséget biztosítson a katonai hivatást választók számára. Mindennek eredményeként máris nőtt a szervezet megtartó ereje és vonzereje egyaránt. Mára a jelentkezők többsége egy meglévő munkahelyről szerződik át a Magyar Honvédség személyi állományába, mely még 2015 végéhez képest is több mint hatszáz fővel bővült. Felélesztették az önkéntes tartalékos rendszert is – míg 2010-ben az önkéntes katonák száma még a húsz főt sem érte el, ma már meghaladja az ötezer-ötszázas létszámot, a 2002 és 2010 között bezárt katonai szakközépiskolák pótlására a honvédelmi tárca három éve létrehozott egy katonai középiskolát, és tervezi egy újabb megnyitását is.

A magyar katonák eközben folyamatosan részt vesznek a déli határ védelmében, három földrész tucatnyi országában szolgálnak. Magyarország érdeke ugyanis, hogy azokból az országokból, ahonnan nagy számban érkeznek bevándorlók, újra béke és biztonság legyen.