Jelenlegi hely

Robbanásveszélyes elegy

Bombák, géppisztolyok, vagy ha más nincs, megteszi egy autó is, amivel a tömegbe hajtanak. Aztán jöhet a kés, Párizsban pedig legújabban kalapáccsal is támadtak a muszlim terroristák, azaz bármivel, ami a kezük ügyébe esik. Honnan ered, mi táplálja ezt a féktelen gyűlöletet, ami ilyen brutális tettekre sarkall? A radikális iszlám mozgatórugóiról Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

– Robbantás, lövöldözés, késelés, volt már minden Európában az elmúlt két évben, a terrorcselekmények elkövetői pedig egytől egyig radikális iszlamisták voltak. A toborzóknak szemlátomást nincs nehéz dolguk, mindig találnak olyanokat, akik fogékonyak az ideológiájukra, és vállalkoznak újabb és újabb támadások végrehajtására. Honnan ered az a lappangó gyűlölet, amit ki tudnak használni a merényletek szervezői?

– Valóban létező gyűlöletről beszélünk, amely leglátványosabban a terrorcselekményekben nyilvánul meg. Az iszlám világ Nyugat-ellenességének, elvégre a gyűlölet a fehér ember, konkrétan a nyugati ember ellen irányul, egyik alapvető oka kétségkívül az egykori gyarmati világ, illetve annak káros utóhatása. A gyarmattartó országok évszázadokon át módszeresen kirabolták a világ többi részét, és ezt az itt élők nem felejtették el. A másik oka a túlhajszolt globalizáció, amelynek a vesztese lett a Közel-Kelet, vagy éppen Észak-Afrika lakossága. Sok helyen nőtt a szegénység, de még az olajban gazdag, jómódú államokban is sokan úgy gondolják, a globalizáció csak kárt okoz nekik, és ezért szintén a Nyugatot okolják, elvégre onnan erőltetik ezeket a folyamatokat. És ha mindez nem lenne elég, az itt élőknek azzal kell szembesülniük, hogy az alapvető társadalmi problémáikat sem tudják megoldani egyedül, azaz a nyugati világ segítsége nélkül. Ez korántsem elhanyagolható körülmény, ami hatalmas frusztrációt alakított ki az emberekben. Példának okáért az Iszlám Állam legyőzését eredetileg helyi erőkre bízták volna, csakhogy azok nem tudtak eredményeket felmutatni. Ezután színre léptek a NATO-erők is, így sikerült mára jelentősen visszaszorítani a kalifátust. De Moszul, Rakka és a többi nagyváros elfoglalása egyúttal azt az érzést is megerősíti a helyiekben, hogy ezt sem tudták egyedül megcsinálni, így a győzelmek egyúttal feszültséget is szülnek – a tehetetlen dühöt. Ez sajnos generációk óta így megy, a felgyülemlett indulatokat pedig évtizedek óta sikeresen csatornázzák be és állítják a maguk szolgálatába a terrorszervezetek, elvégre ez nagyon veszélyes robbanó elegy. Így hiába szűnik meg, vagy számolnak fel egy-egy ilyen szervezetet, a feszültség marad, és mindig lesz majd valaki, aki ezt ki fogja használni. Világos, hogy az Iszlám Állam legyőzésével sem lesz vége a háborúnak.


– Szíria, Irak vagy éppen Törökország a mai viszonyokhoz képest néhány évtizede még szekuláris államoknak tűnhettek, a mecseteket sem látogatták annyian, mint manapság, most pedig már a radikális iszlám hódít. Mi a fordulat magyarázata?

– A régi világot, pontosabban a régi vezetőket számos arab országban elsöpörte az arab tavasz, ám az a nyugati hozzáállás, hogy ezáltal mindenhol győz majd a liberális demokrácia, vágyálomnak bizonyult, és káoszt hozott magával. A forradalmak utáni visszarendeződés pedig jó táptalajnak bizonyult a radikálisok számára.


– Feltűnő, hogy a Nyugat-Európában az elmúlt egy-két évben bekövetkezett terrorcselekmények elkövetői szinte kivétel nélkül muszlimok. Ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy az iszlám vallás ösztönzi őket erre, míg mások kizárják, hogy az iszlám a halál vallása lenne. Mi itt az igazság?

– Azt gondolom, hogy a világvallások többsége alapvetően békés, így az iszlám is az. Ugyanakkor minden vallás esetében sokat nyom a latba, hogy ki miként értelmezi tanításait, hiszen ezeket félre is lehet magyarázni. Ez pedig történhet szándékosan és rosszindulatúan is, az iszlám kapcsán sok esetben ennek lehetünk szemtanúi. Számos szervezet, köztük a terrorszervezetek a saját politikai céljaikhoz igazítják a tanítását, amely sallangmentesen nem hirdetne erőszakot, csűrve-csavarva viszont alkalmas ideológiai muníciónak. A londoni támadás után nyilatkozott Farhad Ahmad londoni imám, és elítélte a terrorcselekményt, de voltak olyan vallási vezetők is, akik viszont nagyon is egyetértettek ezzel, és a konfrontációt hirdették, ami miatt ki is utasították őket Angliából. Ugyanez igaz a muszlim lakosságra is: egy részük elhatárolódik a szélsőségesektől, más részük viszont csendben egyetért. Ferenc pápa nemrég Egyiptomba látogatott, hogy vallási vezetőkkel találkozzon. Kairóban elmondta szokásos beszédét, amelyben egyebek mellett a békét, a vallások közötti párbeszédet és a multikulturális társadalmat éltette, mire a szunnita főmufti kőkeményen reagált – többek között azt mondta, ne oktassanak ki minket, maguk robbantottak ki két világháborút, maguk exportálnak fegyvereket. Ez minden, csak nem békés párbeszéd. Ráadásul sokan szítják a gyűlöletet, és az is baj, hogy a nyugaton élő muzulmánok nagy része nem tudott vagy nem akart integrálódni. A merényleteket Franciaországban, vagy Nagy-Britanniában helyiek követik el, második, harmadik generációs bevándorlók. Ez felveti a kérdést, hogy ha már ők sem tudtak beilleszkedni, akkor mi lesz azokkal a migránsokkal, akik mostanában érkeznek – jóval nagyobb tömegben? Nekik erre jóval kevesebb esélyük lesz, így előrevetíthető, hogy köreikből nagyobb számban kerülnek majd ki terrorcselekményre vállalkozók. A jelenlegi példák azt mutatják, hogy egy embert rendkívül gyorsan, akár egy-két hét alatt át lehet fordítani, sőt békés családapák is radikalizálódhatnak ilyen rövid idő alatt.


– Keresztény templomban támadó merénylő, pünkösdre időzített vérengzés, szent háború hirdetése a hitetlenek ellen. Az Iszlám Állam médiája pedig egyenesen a keresztesek elleni harcról beszél…

– Pedig ezek mögött, hiába öltöztetik vallási köntösbe, politikai célok állnak. Például maga a kalifátus létrehozása, a rivális terrorszervezetek feletti hegemónia vagy a területén kívüli alvó sejtek létrehozása. Ezekhez felhasználják persze az iszlám tanításait, de szemlátomást nem vallási célokat tűztek ki. Emellett nem is csak Európában, sőt elsősorban nem a nyugati világban támadnak, viszont a harmadik világbeli lövöldözéseket-robbantásokat akkor közli csak le a média, ha legalább hatvan-hetven áldozat volt. A merényletek több mint kilencven százaléka puha célpontok ellen történik, a harmadik világban.


– Theresa May brit miniszterelnök nemrég arról beszélt, meg kell fékezni a gyűlölet terjedését, méghozzá azzal, hogy mindenkit meggyőznek arról, hogy az európai értékek jobbak, mint amiket a gyűlölet prédikátorai adnak. Tényleg ilyen egyszerű a megoldás?

– Erre a problémára jelen körülmények között egyetlen megoldás létezik: fel kell vállalni a schengeni külső határok védelmét, és elengedhetetlen a már beérkezett migránsok döntő többségének hazaküldése is. Ezt ma a legtöbb ország nem vállalja fel, illetve Németországban sokan felszívódnak a kitoloncolás előtt, azaz nem elég hatékony a rendszer. Ugyanakkor vegyük észre, hogy ma már az uniós országok között nincs olyan, ahol a lakosság többsége támogatná a migránsok behozatalát, mivel tartanak a borítékolható következményektől.

Kovács Dániel

 

Lapszám: