Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy 2020 után is 5 százalék legyen az új lakások áfája – közölte az ellenzéki párt alelnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Szanyi Tibor elmondta azt is, világosabb szabályokat kell tartalmaznia az Európai Unió készülő szerzői jogi szabályozásának.

Fotó: MTI, archív, szerk.

Fotó: MTI, archív, szerk. 

A politikus arra reagált, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten közölte, nem hosszabbodik meg a lakásépítés 2019-ig tartó áfakedvezménye, mivel az intézkedés átmeneti időszakra szólt, és a kormány nem is tett felelőtlen ígéreteket ennek ellenkezőjére.

Szanyi Tibor szerint a magyar emberek érdeke, hogy 2020 után is 5 százalék maradjon az új lakások áfája és ne emeljék meg 27 százalékra. Ezzel ne szórakozzon a kormány, mert hasonló jelenséggel fogja szembetalálni magát, mint a netadó tervezett megemelésekor – tette hozzá.

Az európai parlamenti (EP-) képviselő kitért arra, hogy ő az egyik főeladója az unió 2020. január 1-jén életbe lépő új áfaszabályozásának.

Hozzátette: az új áfarendszerben – kevés kivételtől eltekintve – minden kormány olyan áfát vethet ki a termékekre, amilyet akar. Közölte, az EP azt kéri, hogy a tagállamok az egészségügy, a környezetvédelem és a szociális területen a lehető legalacsonyabb áfamértéket állapítsák meg.

Szanyi Tibor azt mondta, érti, de vitatja a kormány azon érvelését, hogy azért nem hosszabbítja meg az 5 százalékos lakásáfát, mert Budapesten az új lakások 10 százalékát külföldiek veszik meg. Ez országos mértékben 3 százalékot jelent – mondta -, azaz 3 százalék külföldi miatt 97 százalék magyart sújtana az intézkedés. 

Az EP-képviselő szólt arról is, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös döntést készül hozni a szerzői jogokról.

Hozzátette: az EP visszautasította jogi szakbizottságának azon álláspontját, amely tisztázatlan, de nagyon széles jogokat adna a nagy multinacionális platformok gazdáinak, hogy egyfajta cenzori tevékenységet végezzenek.

Kifejtette: a mostani parlamenti mandátum nagyon lazán határozza meg, hogy a platformok milyen szűrőprogramokat telepítsenek, holott a szabályozásnak világosan meg kellene mondania, milyen algoritmusok mentén állíthatják fel ezeket a programokat.

Szanyi Tibort kérdezték a vasárnapi józsefvárosi időközi polgármester-választásról, amelyet a Fidesz-KDNP jelöltje, Sára Botond nyert meg. Az MSZP alelnöke azt mondta, túl nagy és országos következtetéseket helyi választásokból „nem illik levonni”.

Úgy értékelt, ha az áprilisi választáshoz hasonlítják, akkor tisztességes eredményt ért el a baloldali ellenzéki pártok által támogatott Győri Péter független jelölt. Ha az áprilisi parlamenti választáson ért volna el az ellenzék 36 százalékot, akkor ma Magyarország nem kétharmados Fidesz-uralom alatt lenne – mondta. A Fidesz „hírmonopóliuma, megfélemlítő gyakorlata, hazugságáradata” hatott – közölte, hozzátéve, hogy nem érzi kudarcnak az eredményt, inkább tisztes helytállásnak.

A Sargentini-jelentésről kérdésre a politikus azt mondta, a dokumentumban kérdőjelek és feltételes mód helyett felkiáltójeleket és kijelentő módot lett volna helyes használni a többi között a jogállamiság magyarországi helyzete miatt. Kitért arra, hogy a jelentés ugyan Judith Sargentini holland EP-képviselő nevét viseli, de annak elkészültéhez több száz képviselő járult hozzá és kompromisszumként született a dokumentum.

Bízik abban, hogy a jelentés nyomán vizsgálódó uniós testületek a későbbiekben már inkább pontokat és felkiáltójeleket fognak használni.

Judith Sargentiniről azt mondta, tisztességes munkát végzett, amelynek a jutalma az EP-ben a jelentés magas szavazatarányú elfogadása volt.