Fotó: shutterstock, illusztráció

A fővárosi Hősök terén, a Hősök emlékkövénél Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet. A Rákoskeresztúri új köztemetőben, a Magyar Katonahősök Emlékművénél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet.

A Honvédelmi Minisztérium, a Kecskeméti Református Egyházközség és a város önkormányzatával közösen szervezett rendezvényén Kecskeméten Holló József nyugalmazott altábornagy, miniszteri biztos tart ünnepi beszédet.

A bonyhádi Hősök napja fesztiválon Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője mond ünnepi köszöntőt és megkoszorúzza a második világháborús katonai emlékművet.

Emellett az ország több településén – köztük Szolnokon, Miskolcon, Szombathelyen, Salgótarjánban, Egerben, Nagykanizsán – tartanak még megemlékezést, koszorúzást a hősök napja alkalmából. A Fejér megyei Pákozdon a Doni-kápolnánál Spányi Antal megyés püspök az első és a második világháborúban elesettekért ünnepi szentmisét tart.

 A magyar hősök emléknapjának eredete egy 1917. évi törvényre vezethető vissza. Nagyszabású rendezvénysorozatot 1944-ig minden évben tartottak, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.

A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját.

MTI