A kereszténydemokrata értékeket nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy vasárnap megjelent német lapinterjúban.

Fotó: MTI, archív

A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban arra a kérdésre, miért engedi, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő, aki pártja, a Fidesz révén ugyanúgy az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, mint ő, „megússza” az „Európa elleni kirohanásait”, miközben Magyarország egyértelműen profitál az EU-ból, azt mondta, hogy állandóan vitatkozik Orbán Viktorral, és az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását.

„Szerintem az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékeket már nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával” – mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy az EPP elutasította a kezdeményezését.

Arra a kérdésre, hogy a migráció helyes kezelése lesz-e a minden egyebet elfedő, meghatározó téma a májusi európai parlamenti (EP-) választás kampányában, elmondta, hogy ezt nagyon sajnálná, mert ugyan „meglehet, hogy a migrációs tematika fontos, de semmi esetre sem a legfontosabb problémánk”.

A menekültek befogadásáról szólva kiemelte: a felelősségtudattal bíró politikusoknak venniük kell a bátorságot ahhoz, hogy beszéljenek erről a „megosztó témáról”, és türelmesen el kell magyarázniuk az embereknek, hogy nem megoldhatatlan problémáról van szó.

Mint mondta, ha sikerülne megerősíteni a „rendezett együttműködést, a kihívások még kisebbek lennének, mint most”. Ezt mutatja az EU-Törökország menekültügyi megállapodás, amely jelentősen hozzájárult az EU-ba érkező menekültek számának csökkenéséhez.

Az EU külső határának védelmével kapcsolatban kifejtette, hogy két éven keresztül valamennyi tagországi állam-, illetve kormányfő a külső határ jobb védelmét sürgette, a brüsszeli bizottság pedig ezt komolyan vette és kidolgozott egy javaslatot a határvédelem erősítéséről. Most azonban minden oldalról fenntartásokat hangoztatnak, ami „égbekiáltó képmutatás”.

Éppen azok nem kívánnak részt venni a bizottsági javaslat megvalósításában, akik „eddig hangosan kritizálták az alulfejlett határvédelmet”.

„Így nem működhet Európa” – fogalmazott Jean-Claude Juncker.

A bizottsági elnök a terjedelmes interjúban a többi között arról is szólt, hibának tartja a populisták „majmolását”, ami a hagyományos európai pártcsaládokban is egyre gyakrabban előfordul. A helyes eljárás annak tudatosítása, hogy a populisták „csak hangoskodnak, de nincsenek konkrét megoldási javaslataik korunk kihívásaira”.

Elmondta: szilárd meggyőződése, hogy „az EU-nak van jövője”, és elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatíva Európa egyesítésére. Az viszont dühíti, hogy az EU-ban néha túl lassú a döntéshozatal, és míg korábban úgy érezte, hogy „a kontinens ellenállhatatlanul összenő”, az utóbbi tíz évben egyre inkább azt tapasztalja, hogy eltávolodnak egymástól az emberek Európában – mondta Jean-Claude Juncker. Ügyelni kell arra, hogy „ezek az árkok ne legyenek túlságosan mélyek” – tette hozzá.

A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kapcsolatban kiemelte: abból indul ki, hogy 2019. március 29-én megvalósul a Brexit, hiszen így döntött a brit lakosság. Arra a kérdésre, hogy milyennek kellene lennie az EU és a közösségen kívüli Egyesült Királyság kapcsolatrendszerének, aláhúzta, hogy az EU-s javaslatok hónapok óta elkészültek, és most a brit félnek kellene ismertetnie elképzeléseit. Londonnak címezve hozzátette: „szedjétek össze magatokat, és mondjátok meg, hogy mit is akartok”.

Kiemelte: amennyiben a brit alsóházban január közepén megszavazzák a kilépési szerződést, nem lenne szabad megvárni a kilépés hivatalos időpontját, március 29-ét, hanem már a parlamenti szavazás utáni napon hozzá kellene látni a jövőbeli viszonyrendszer előkészítéséhez.