Jelenlegi hely

Nyugodt Magyarország

Kevesebb bűncselekmény, biztonságosabb közlekedés.

Az ország és polgárainak védelme mindennél fontosabb lett napjainkra. E védelemben nemcsak élen járnak, de mások számára is példává váltak a magyarok.

A társadalom, de az egyes ember számára is az élet egyik legfontosabb eleme a biztonság. Korábban ez általában csak a közbiztonságot jelentette, a migrációs válság következtében mára ez a fogalom kibővült a nemzetbiztonság kérdésével is. A kormány ezért nemcsak megerősítette, de technikai értelemben is hatékonyabbá tette a déli határzárat, az elmúlt években hatszáz fővel bővült a határrendészeti feladatokat ellátó állomány.

Egyébként is jelenősen, háromezer-ötszáz fővel nőtt 2010 óta a tiszthelyettesek száma, napjainkban is zajlik a létszámemelés – a hivatásos állomány további háromezer fővel bővülhet –, a kitűzött kormányzati cél szerint végül hétezer-egyszáz fővel több rendőr áll majd szolgálatban, mint 2010-ben. Ez nyilván azt is jelenti, hogy egyre több rendőrt látnak az emberek a közterületeken, ami a szubjektív biztonságérzetük egyik legfontosabb eleme. Idetartozik az is, hogy ma már minden településnek van körzeti megbízottja, összesen tizennyolc új rendőrőrs nyílt meg 2010 óta, s növeli az állomány mobilitását, hogy hatezer-százhetven új jármű került a rendőrséghez.

Nem maradhattak következmény nélkül ezek a lépések. A felmérések szerint a kormányváltás idején, azaz 2010-ben 65 százalékon állt a rendőrség bizalmi indexe a lakosság körében, ez napjainkra 78,5 százalékra emelkedett – jelentősen nőtt a rendőrség elfogadottsága az önkormányzatok, az iskolák, a szülői közösségek körében is.

Sokszor elmondták a szakemberek, hogy a közbiztonság ügye komplex kérdés, megteremtésében és megerősítésében nem csak a rendőrségnek vannak feladatai. Napjaink elemzői szerint abban, hogy 2010 óta 53,8 százalékkal csökkent például a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma, szerepe van a törvényhozásnak, vagyis a jogszabályi környezet változásainak, de még a kiterjesztett és hatékonyan működtetett közfoglalkoztatásnak is.

Ha már az adatok kérdésénél tartunk, meg kell említeni, hogy 2010 és 2016 között 46,7 százalékkal csökkent az emberek szubjektív biztonságérzetét leginkább befolyásoló, kiemelt bűncselekmények száma. Ez általában a nagy társadalmi felháborodást keltő bűnesetek visszaesését jelenti. De pozitívan értékeli a közvélemény azt is, hogy az olyan nagy, tömegeket vonzó események is minden zavar és incidens nélkül lefolyhattak, mint a vizes világbajnokság. Ebben a rendőrség kardinális szerepet játszott.

Természetesen a közlekedés biztonsága is lényeges kérdés: míg 2010-ben 649 halálos kimenetelű közúti baleset történt, ez a szomorú statisztikai szám 2016-ra 556 főre csökkent, százharminchárommal kevesebben hunytak el közútjainkon, mint hat esztendővel korábban. Ez nyilvánvalóan annak a folyamatnak a következménye is, hogy a rendőrség egyre gyakrabban tart közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket.

A fizetés, a bérezés ügye minden szakmában fontos, mondhatni meghatározó kérdés. A közbiztonság erősödésében szerepe lehet annak is, hogy egy tízéves szolgálati idővel és felsőfokú végzettséggel rendelkező nyomozótiszt 2010-ben 302 ezer forintot keresett, napjainkra már 438 ezer forintra emelkedett a fizetése. A járőrvezetőknek pedig, akiknek 205 ezer forint volt az illetménye, jövőre 297 ezer forint lesz a jövedelme. Egyébként a rendőrség 2018-ban 22 milliárdos többlettámogatással számolhat, amelyből kicserélhetik az elöregedett járműveket, s a határellenőrzési rendszert is továbbfejlesztik.

A biztonság ügye felértékelődött, sok szakember beszélt már erről, ideértve a közbiztonságot és a nemzetbiztonságot is. Boros Imre közgazdász szerint a biztonság fontos tőkeelemmé is vált, mert befektetni, dolgozni, jövedelmező gazdasági tevékenységet folytatni csak biztonságos országban lehet.


 

Lapszám: