A rend a legfontosabb közösségi érték

Ugye, emlékszünk arra a kifejezésre, hogy „megélhetési bűnözés„? Ez a fogalom indokolatlanul toleráns volt bizonyos kisebb súlyú bűncselekményfajtákkal szemben, és nem törődött azzal, hogy néhány tízezer forint elvesztése majdhogynem végzetes problémát is okozhat például egy egyedülálló, nyugdíjas embernek.

Talán ennek a toleranciának is volt a következménye, hogy az országban elkövetett bűncselekmények száma 2010-re már elérte a 447 ezret. Tolvajlások, kifosztások, rablások, betörések… Mindezt egyesek rendre a szegénységgel magyarázták. A társadalom azonban úgy érezte, alapjaiban rendült meg a közbiztonság.

Kerékpáros járőrök

A kormányra kerülő Fidesz–KDNP szigorral válaszolt a kialakult helyzetre, például, egyik első intézkedéseként, 2010-ben bevezette az úgynevezett három csapás törvényt. A jogszabály értelmében duplázódik azok büntetése, akik harmadjára követnek el valamilyen erőszakos bűncselekményt, ha pedig a várható büntetés több mint húsz év, akkor tényleges életfogytiglant kapnak az elkövetők. A három csapás és a tényleges életfogytiglani büntetés bevezetése oda vezetett, hogy a kormányváltás óta jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. A társadalom biztonságérzetét leginkább befolyásoló cselekményfajták esetében – ide tartozik például a rablás, a betörés vagy a zsebtolvajlás – 46,7 százalékos a csökkenés.

Elsőre úgy tűnhet, mintha ellentmondásban lennénk, hiszen bár csökkent a bűncselekmények száma, mégis fejleszti a kormány a börtönöket, s már eddig is több mint másfél ezer férőhellyel növelték a büntetés-végrehajtási intézetek befogadóképességét. Ez azonban mégis logikus lépés, egyrészt mert a legtöbb intézmény rászorult a korszerűsítésre, másrészt – egyebek mellett a háromcsapás törvénynek köszönhetően is – több a „vaskos” ítélet, hosszabbak a büntetések. Brüsszel ajánlásaiból kiderül, hogy az EU a szigor helyett a toleranciát, a börtönbüntetés helyett az enyhébb, úgymond „humánusabb„ büntetési formákat, például a nyomkövető alkalmazását, a házi őrizetet tartaná kívánatosabbnak. A magyar kormány inkább honpolgáraink elvárásait, a törvénykövető emberek érdekeit tartotta szem előtt, s a rend, a biztonság, a közbiztonság megerősítésére szavazott. Tavaly nyáron egyébként közel tizennyolcezer-kétszáz volt a fogvatartottak száma.

A 2016-ban elindított, 46 milliárdos börtönprogramban a tervek szerint kilenc településen – Bátonyterenye, Békés, Csenger, Heves, Kemecse, Komádi, Komló, Kunmadaras és Ózd – létesülhet büntetés-végrehajtási intézmény 2019-ig. Ezek további négyezer-ötszáz elítéltet fogadhatnak majd be. Vége lesz a rendszert jellemző régi zsúfoltságnak, ráadásul az új intézetek ellátására kétezer-ötszáz fővel bővül a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya, ami új munkahelyeket is teremt az adott térségekben. Idén nyáron egyébként 411 büntetés-végrehajtási felügyelő fejezte be hivatalosan is tanulmányait, kibocsátóünnepségükön Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, ma egész Európában a rend a legfontosabb közösségi érték, a kormány elkötelezett abban, hogy megvédje polgárait.

Lényeges változás az is, hogy míg a korábbi ciklusokban leépítették a büntetés-végrehajtási intézetek munkalehetőségeit, lehetővé tették, hogy az elítélteknek ne kelljen dolgozniuk, most a rabok 91 százaléka dolgozik. Ennek pedig a visszaintegrálás szempontjából is nagy jelentősége van. A korszerűsödéssel nyilván változik a rabok élete, a börtönök belső világa is. Nemrég közel 80 fogvatartott zarándokolhatott Mátraverebély-Szentkútra. Nemcsak a rácsok lesznek erősebbek a hazai börtönökben, de a munka, a kultúra, a hit irányába is fejlődik a magyar büntetés-végrehajtás.
Sinkovics Ferenc