Egyre több tornaterem és tanuszoda épül

Nem lehet nem észrevenni, hogy a korábbi trenddel ellentétben a pedagógusképzés évről évre népszerűbb. Mindez annak is köszönhető, hogy a tanárok ma már könnyebben meg tudnak élni a fizetésükből.

A kilencvenes évektől kezdve – például az alacsony fizetés, a pedagóguspálya társadalmi presztízsének csökkenése miatt – egyre kevesebb fiatal tartotta vonzónak a tanári pályát, az elmúlt bő fél évtizedben azonban örömteli trendforduló figyelhető meg.

Iskolai tanóra

Míg 2010-ben a jelentkezők csupán öt százaléka választotta a pedagógusképzést, öt esztendővel később már 12 százalékra nőtt ez az arány. Ez is mutatja, hogy mindenek­előtt a pedagógusbér-emeléssel és a vele együtt járó magasabb szakmai elvárással állítható vissza a tanári szakma társadalmi megbecsülése, mert ez a záloga annak, hogy valódi mesterek, igazi szakemberek válasszák ezt a pályát, akik versenyképes tudást adnak át a fiataloknak.

Míg egy közel 20 éve a szakmájában dolgozó, egyetemi végzettségű pedagógus 2013-ban bruttó 173 ezer forintot keresett, ez az összeg 2016 őszén már 294 ezer forint volt, és a pedagógusok bére további 3,5 százalékkal nő idén szeptembertől. Egy pályakezdő gyakornok, főiskolai diplomával 2011-ben 122 ezer forintra számíthatott, az emeléssel a keresete 2017-re 182 ezer forintra nő, egy 3-5 éves gyakorlattal bíró, egyetemi végzettségű tanár 135 ezer forint helyett most már 227 ezer forintot keres.

Egy 18-20 éves gyakorlattal rendelkező, egyetemi végzettségű pedagógus esetében a bér 172 ezer forintról 304 500 forintra nő 2017 őszére. Azok pedig, akik éltek a minősítési eljárással, 30-35 ezer forint pluszjövedelemmel számolhatnak hónapról hónapra. A magasabb bér tehát nem automatikus: annak jár, aki jobban teljesít.

– Egy ízben, 2008-ban nagyon kellemetlen helyzetbe kerültem – emlékszik vissza egy budapesti testnevelő tanár arra a szégyenteljes pillanatra, amikor szombatonként egy fővárosi autószalonban vállalt ablakpucolást, hogy meg tudjon élni a családjával a fizetéséből. Nem a munkát szégyellte, a mozgás testnevelő tanárként nem esett nehezére. Ám amikor a hatalmas panorámaablakot tisztította, mit ad isten, ráköszönt az egyik apuka, aki épp a legújabb modellek közül válogatott az elegáns szalonban.

– Ott álltam izzadtan, csatakosan, egy vödörrel és egy ronggyal, és szerettem volna, ha megnyílik a föld alattam. A szülő arcán a döbbenetet azóta sem felejtettem el. Ma már nem kell elmennem takarítani, igaz, nem is bírnám, mert az iskolai teendők is megszaporodtak. Elégedett vagyok, bár megjegyzem, nálunk mindig volt tornaterem – tette hozzá.
Nem vitás, a heti öt testnevelésóra gyakran hangoztatott és számonkért feltétele a megfelelő sportinfrastruktúra.

A mindennapos testnevelés 2013-ban történt bevezetésekor még számos intézményben nem volt megfelelő tornaterem, illetve sportpálya. Azóta, főképp a három éve elfogadott Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programnak köszönhetően, folyamatosan javulnak a feltételek: a szeptemberben induló tanévben például 22 településen épül meg új tanuszoda, míg új tornateremmel tizenhárom, tanteremmel pedig hat település gazdagodik. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár augusztus eleji bejelentése szerint a program második ütemében várhatóan további 26 tanuszoda és 20 tornaterem fog megépülni.

A fejlődést mutatja, hogy a 2010 és 2016 között a köznevelési intézményekben 341 új tornaterem és tornaszoba jött létre. Az előző tanévben így már kettőszáznegyvenkettővel több nevelési-oktatási intézménynek volt tornaterme, tornaszobája, mint a 2010/2011-es évben.