Ukrán nyugdíjbiznisz. Ez a kifejezés az idei választási kampány egyik meghatározó szlogenjévé vált, amelyet a DK-tól a Jobbikig a teljes ellenzék előszeretettel mantráz. Gyurcsány Ferenc irigységre építő gyűlöletkampánya pont olyan hazug, mint a 23 millió románnal való riogatás.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki pártjának választási kampányát az ukrán nyugdíjasokkal való riogatásra építi, az év elején „A háromszázezres ukrán nyugdíj nyomában” címmel kisfilmet forgatott a magyar–ukrán határ közelében lévő településeken, ahol állítása szerint leleplezte az „Orbán-rezsim egyik legmocskosabb üzelmét”, majd aláírásgyűjtést indított azért, hogy „ne a magyarok fizessék az ukránok nyugdíját”.

Azt kell feltételeznünk, a DK aláírásgyűjtő ívét a jobbikos Gyüre Csaba is szignózta, hiszen az alábbi kérdést tette fel a parlamentben: „Meddig fizetjük még a magyar nyugdíjkasszából az ukrán nyugdíjasokat?” De miről is van szó? Az 1963-ban hatályba lépő magyar–szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján Oroszország és Ukrajna állampolgárai – amennyiben hazájukban lemondanak nyugdíjukról és egy lakcímkártya kiváltása után Magyarországon telepednek le – jogot formálhatnak a magyar ellátásra.


Szigorú ellenőrzések

Gyurcsány Ferenc azt állítja, a magyar nyugdíjkasszát legalább 30 milliárd forint kár éri azzal, hogy ukrán állampolgárok tömegével létesítenek fiktív lakcímet Magyarországon, és hamis papírokkal megszerzik a magyar nyugellátást.

2016-ban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára képviselői kérdésre a parlamentben elmondta, a Szovjetunióval kötött megállapodás értelmében összesen 1,117 milliárd forintot fizettek ki 9288 igénylőnek, ukrán és orosz állampolgároknak. A magyar állam nyugdíjakra (öregségi, rokkantsági és egyéb nyugdíjszerű ellátások) évente mintegy 3500 milliárd forintot költ, amely alapján könnyen kiszámolható, hogy a fenti egyezmény értelmében kifizetett nyugdíjak a teljes nyugdíjkassza kiadásának fél százalékát sem teszik ki. És ebben benne vannak azok is, akik jogszerűen járnak el, és a törvény alapján jár nekik az ellátás. A DK azért gyűjti az aláírásokat, hogy „ne a magyarok fizessék az ukránok nyugdíját”. Mivel Magyarországon a nyugdíjasok száma 2,1 millió fő, könnyen látható, miért hazugság azt állítani, hogy az alig tízezer kárpátaljai nyugdíjas miatt kapnak egyesek kisebb nyugdíjat.

A DK gyűlöletkampánya egy kétségtelenül létező jelenségre épít. Az ellenzéki sajtó is ráharapott azokra a KSH-adatokra, amelyek szerint a magyar–ukrán határ közelében lévő települések lélekszáma megugrott, csakhogy ez semmilyen összefüggésben nem áll az egyezmény alapján kifizetett nyugdíjakkal. A legtöbb kárpátaljai az ukrán–orosz háború elől menekülve létesített hazánkban állandó lakcímet, mert így kerülheti el a sorozást. A másik nyomós indok a munkavállalás: ahhoz, hogy a honosított kárpátaljaiak egy EU-s tagállamban – akár Magyarországon – dolgozhassanak, nem elég a magyar állampolgárság, magyar lakcím is kell, mert a lakcímkártya feltétele a személyi igazolványnak, az adóigazolványnak és a tajszámnak. Ezek nélkül nem lehet legálisan munkát vállalni.

Kétségtelenül vannak olyanok is, akik hamis okiratokat vásárolva jutnak magyar állampolgársághoz és adott esetben nyugellátáshoz. Az ukrán feketepiacról szinte minden létező hamis okirat beszerezhető: jogosítvány, érettségi, nyelvvizsga, diploma és az ukrán munkaviszonyt igazoló okiratok is. Ez azonban nem a politikusok asztala, hanem a hatóságoké.

A Kárpáti Igaz Szó című lap arról írt, Magyarország az utóbbi időben megszigorította a külföldiek nyugdíjának odaítélését. „Rendszeresen ellenőrzik, életvitelszerűen tartózkodik-e bejelentett lakásában az illető, s nem egyszer amiatt utasítják el kérelmüket, mert nem találják őket a helyszínen.” Bolsakov Olekszij, Ukrajna Nyugdíjalapja Kárpátalja megyei hivatalának külföldi nyugdíjak osztályvezetője a lapnak elmondta, 2009 és 2017 között Kárpátalján 5646 személy mondott le ukrajnai ellátmányáról, majd igényelte azt Magyarországon.

A legtöbben, 1249-en egyébként 2015-ben kérték az utalás megszüntetését. Ebben az időszakban további 3793, még munkaképes korában Ukrajna területéről oda áttelepedő, időközben nyugdíjassá vált személynek igazolták az ukrajnai munkaviszonyát. Ezek tehát olyanok, akik több éven át Magyarországon dolgoztak és hazánkban adóztak.

Visszatérve a megszigorított ellenőrzésekre, február elején Hajdúdorogon két kormányhivatali alkalmazottat tartóztattak le, akik a nyomozók gyanúja szerint hamis okiratok megszerzésben segítettek két ukrán állampolgárnak. Rétvári Bence tavaly év végén a nyugdíjügyekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzésekről is beszámolt, amelyek során az életvitelszerű itt-tartózkodást ellenőrzik. Az államtitkár elmondta, 2017-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 121, Hajdú-Bihar megyében 38, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 36 alkalommal tartottak ellenőrzést, amelyek során 17 esetben meg is szüntették az ellátás folyósítását.

Az ellenőrzés az új kérelmek benyújtására is kiterjedt, ebben az esetben 61 fő részére már meg sem állapították a juttatásokat. Rétvári Bence azt is közölte, a kormány már lépéseket tett, hogy egy új, „az arányos teherviselés elvét követő szociális biztonsági egyezményt” kössön Ukrajnával, viszont az ukrán belpolitikai viszonyok és az ukrán fél tárgyalások elől elzárkózó magatartása akadályozza ezt. A Kárpáti Igaz Szó értesülései szerint 2012-ben elkészült a szociális ellátásra vonatkozó új, kétoldali szerződés, amely jelenleg is ratifikálásra vár. Ha ez érvénybe lép, akkor a nyugdíjkorhatár elérésekor és a minimális munkaviszony meglétekor az Ukrajnában ledolgozott évekért az ukrán állam számolja majd el és a szomszédos ország nemzeti valutájában biztosítja a nyugdíjat. Magyarország pedig a hazánkban ledolgozott évekért fogja fizetni a járandóságot.


Fizetik a járulékokat

„Nem győzünk ámulni azon, amikor politikai pártok a kettős állampolgárságukat kihasználó, dőzsölő ukrán nyugdíjasokkal rémisztgetik az anyaországiakat. Nem tagadhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarok közül többen éltek a visszahonosítás lehetőségével, amelyet az érvényben lévő törvények garantáltak. De nonszensz azt állítani, hogy a magyarországi nyugdíjasok jóval kevesebb, mint egy százalékát kitevő, áttelepült kárpátaljaiak taszítanák a csőd szélére az országot. S kérjük, tegye fel a kezét a monitorok előtt, aki látott már – határon innen vagy túl – a bőség Kánaánjában dúskáló kisnyugdíjasokat!” – írja Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma újságírója.

Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó újságírója pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az áttelepült kárpátaljai nyugdíjasok „igen jelentős hányada 1938 és 1946 között látta meg a napvilágot, tehát eleve magyar állampolgárnak született. Arról sem beszélnek a tényfeltárók, hogy Magyarországon egyes becslések szerint 40 ezer olyan, többnyire kárpátaljai magyar dolgozik legálisan, akiknek a felnevelése, taníttatása a magyar államnak egy fillérjébe sem került. Ennek ellenére ők azok, akik pótolják a krónikusan hiányzó munkaerőt, fizetik a mindenféle járulékokat. Így a nyugdíjkasszát is tetemes összeggel gazdagítják. És ezzel nem csupán a kárpátaljai »ukrán nyugdíjasok« járulékait állják, akik között feltehetően ott vannak saját szüleik, nagyszüleik is. A hivatalos statisztika szerint Magyarországon jelenleg négy aktív dolgozó tart el három nyugdíjast, más szóval mintegy 26 ezer magyarországi nyugdíjas is nekik köszönheti a havi rendszeres borítékot.”

A hazánkban dolgozó és adót fizető ukrán állampolgárok befizetései tehát bőven fedezik az „ukrán nyugdíjbiznisz” kiadásait. A napi.hu tavaly arról számolt be, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával júliusban projektmenedzsment-irodát hoztak létre Budapesten az ukrán munkavállalók magyarországi elhelyezkedésének menedzselésére, amelynek köszönhetően a nyár végére 6300 ukrán munkavállaló helyezkedett el a magyar munkaerőpiacon. Becslések szerint két éven belül mintegy százezer ukrán fog dolgozni és járulékokat fizetni Magyarországon.

Gyurcsány Ferenc azt is állítja, az ukrán nyugdíjasok 300 ezer forintos nyugdíjakat vesznek fel. Ez talán a legnagyobb hazugsága, hiszen az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint az egyezmény által kifizetett nyugdíjak átlaga 2016-ban 98 ezer 984 forint volt, ami bőven a magyar átlagnyugdíj összege alatt van.


Dőzsölő nyugdíjasok

Kárpátaljai nyugdíjasokat kerestünk fel egy szabolcsi településen, amelynek nevét kérésükre nem írjuk le. A Demokratának elmondták, Gyurcsány Ferenc gyűlöletkampánya megtette a hatását. Többen már az utcára sem szívesen mennek ki, mert az anyaországi magyarok egy kalap alá veszik őket azokkal, akik egy szót sem tudnak magyarul, és feltételezhetően hamis okiratokkal jutottak nyugdíjhoz.

B. Erzsébet férje halála után, két évvel ezelőtt költözött Csapról Magyarországra. 26 éven át dolgozott az Ukrán Vasutaknál, 40 év munkaviszony után az ukrán nyugdíja körülbelül 2000 hrivnya lenne, ami forintba átszámítva a húszezret sem éri el. Nászasszonyával, Ilonával vásároltak Magyarországon egy másfél szobás panellakást, ahol ketten élnek. A lakást csak úgy tudták megvenni, hogy gyermekeik banki kölcsönt vettek fel. Erzsébet 99 ezer forint nyugdíjat kap, Ilona – aki egykori vasutasként szintén negyven év munkaviszonnyal rendelkezik – viszont csak 64 ezer forintot. 
Ez lenne a dőzsölés?

Rozália 2014-ben települt Magyarországra, azóta egy egyszobás panellakásban él másodmagával. Neki 95 ezer forint a nyugdíja, lakótársának a hadiárvás járadékkal együtt 98 ezer forint. Rozália harmincévnyi munka után kénytelen volt otthagyni a munkahelyét, mert férje Parkinson-kóros lett, és ápolnia kellett őt. 55 évesen ment nyugdíjba, 1100 hrivnya járadékkal, ami alig több mint 10 ezer forint. Ebből a kis összegből a családi házat férje halála után már nem tudta volna fenntartani, mégsem ezért, hanem egy tragikus esemény miatt települt Magyarországra. Idős édesanyját ugyanis ismeretlenek meggyilkolták.

– Korábban is hallottam a lehetőségről, hogy Magyarországon kérhetek magasabb összegű nyugdíjat, de évekig nem akartam áttelepülni, mert tudtam, az anyaországi magyarok nem fogadnak minket jó szívvel. Édesanyám halála után muszáj volt elhagynom Kárpátalját, a gyermekeim nem szerették volna, ha Visken maradok – mondja Rozália.

Máig nem derült ki, kik és miért ölték meg az édesanyját. Mivel a viski családi házat nem tudták eladni, így a magyarországi lakás megvásárlásában gyermekei segítettek. Hozzátette, mellettük négy kárpátaljai lakik egy kétszobás lakásban.

Kérdésünkre, hogy mit szól a DK gyűlöletkampányához, így felel:

– Ahhoz már hozzászoktunk, hogy odaát leukránoznak bennünket, és folyamatosan hozzánkvágják, hogy miért beszélünk magyarul, ha ukrán kenyeret eszünk. Itt azon sem lepődünk meg, amikor elcsodálkoznak azon, hogy milyen jól megtanultunk magyarul. Ami nagyon fáj, hogy egyes politikusok némi politikai haszon reményében az anyaországi magyarokat összeugrasztják a külhoni magyarokkal, hogy miattunk kevesebb a nyugdíjuk. Nem értik, miért szavazunk Orbán Viktorra, pedig egyszerű a válasz. Ha 2004-ben Gyurcsány Ferenc igent mondott volna a határon túli magyarokra, rá is felnéznénk. De egyedül Orbán Viktor állt ki mellettünk, hogy mi is magyarok vagyunk.

A megkérdezettek havi 300 ezer forinttal rendelkező kárpátaljai nyugdíjast nem ismernek. Olyat azonban igen, akinek pontosan ennyit kellett befizetnie az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság számlájára, hogy rendszeres öregségi ellátást kapjon.

K. Erzsébet és férje 2008 óta élnek Magyarországon. Erzsébetnek, aki a kisdobronyi tsz-ben volt mezőgazdasági munkás, fél éve hiányzott a 15 éves szolgálati időből, ezt 301 ezer forint befizetésével tudta megváltani. 2015-ben 38 ezer forint nyugdíjat állapítottak meg neki, amely azóta 41 ezer forintra emelkedett. Mint mondja, a 300 ezer forint hatalmas összeg volt nekik, a gyerekeik banki kölcsönt vettek fel, így tudták csak befizetni. Férje 2004-ben ment nyugdíjba, havi ellátása 112 ezer forint. Az átlag feletti, szinte már kimagaslónak számító nyugdíját főiskolai végzettségének és annak köszönheti, hogy a tsz-ben főkönyvelőként dolgozott. Ebből a 112 ezer forintból éltek ketten több mint 10 évig, és Erzsébet kis nyugdíjával is csak elég szűkösen tudnak kijönni.

Szerettük volna több határ menti polgármester véleményét kikérni, de elzárkóztak a nyilatkozat elől. Egyikük csak úgy vállalta a beszélgetést, ha a település nevét nem említjük meg. Kérdésünkre védelmébe vette az érintett polgármestereket, hiszen mint mondta, „nem népszerű a helyiek körében az a városvezető, aki nyíltan kiáll a kárpátaljai nyugdíjasok mellett”.

– A határ közelsége miatt sokféle ember megfordul ezeken a településeken. Olyanok is, akik csak kiveszik az automatákból a nyugdíjat, majd továbbállnak. Közülük egyébként nem mindenki hamis papírokkal jutott az ellátáshoz. Sokuknak van magyar állampolgársága, de egyelőre nem tudják megoldani az átköltözést.

A tanulság pedig az, hogy itt, ahol az országban a legalacsonyabb az öregségi nyugdíj átlaga, termékeny táptalajra hullt Gyurcsány Ferenc mondanivalója, hogy nem a kényszerűen eltékozolt évtizedek miatt, hanem az áttelepülők miatt kevés a nyugdíjak összege.

– Évekkel ezelőtt nálunk is előfordult, hogy néhányan havi ötezer forintért bejelentettek a lakásukra bárkit, de a szigorú ellenőrzések véget vetettek ennek – mondja a polgármester. 


A határ menti településeken egy másfél szobás panellakás korábban 3 millióért sem kelt el, most 4-5 milliót ér. Az eladó lakásokat nem sokáig kell hirdetni, a kárpátaljai magyarok körében hamar vásárlóra találnak. Természetesen vannak olyanok is, akik csak a magyar lakcím miatt vesznek lakást, és a nyugdíjat to­vább­utalják, de a számuk elenyésző.

A polgármesteri hivataloknak nincs adatuk arról, mennyi kárpátaljai nyugdíjas él az adott településen. Az általunk megkeresett település polgármestere azt mondta, mintegy száz Kárpátaljáról áttelepült nyugdíjas él városukban, köztük vannak olyanok is, akik már több mint tíz éve élnek ott. 


Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében azt mondta, a szociális egyezményt kormányra kerülésének első napján hatályon kívül helyezi. Arról természetesen nem szólt, miért nem akkor szüntette meg, amikor miniszterelnök volt. Érdemes egyébként a „demokratikus ellenzék” hozzászólásait e témában olvasgatni. Akik az illegális migránsok kapcsán a toleranciát és a szolidaritást kérik számon a jobboldalon, és a vég nélküli betelepítés hívei, azok a kárpátaljai magyarok nyugdíja kapcsán gyűlölettel eltelve fröcsögik, hogy „mennyibe kerül ez nekünk?”.

Mivel az ukrán állam képtelen a kárpátaljai magyaroknak méltó emberi életet biztosítani, ezért ők csak a törvények adta lehetőséggel élnek. Ezért nincs szégyenkeznivalójuk, mert mint láttuk, a nyugdíjak kifizetésének terhében az aktív kárpátaljaiak is részt vesznek. Egy nemzetben gondolkodó kormány számára amúgy sem lehet megoldás, hogy a kárpátaljai magyar nyugdíjasoktól megvon egy olyan lehetőséget, amely kirántja őket a számunkra elképzelhetetlen nyomorból.

Lass Gábor