Infrastrukturális és jóléti beruházások sokaságából áll a 2020-ig megvalósítani tervezett Modern Városok Program. A rendelkezésre álló, nagyjából 3400 milliárd forintnyi, részben hazai, részben európai uniós forrást hatékonyan, összehangoltan kell felhasználni – mondta a Demokratának Horváth István, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztésének koordinációjáért felelős államtitkára.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– Mi a feladata államtitkárként?

– Munkatársaimmal a megyei jogú városok, elsősorban a Modern Városok Programhoz kapcsolódó fejlesztési forrásainak felhasználását koordináljuk. Emellett minden olyan városfejlesztési elképzelés megvalósításában is együttműködünk, amelyekben a kormányzat valamilyen szerepet vállal. Feladatunk a hatékonyság növelése, a megálmodott tervek mielőbbi megvalósulásának elősegítése oly módon, hogy a program során megújuló vagy létrejövő infrastruktúra önkormányzati működtetéssel hosszú távon fenntartható legyen. Mindenképpen el kell kerülni az olyan, a korábbi évtizedekben sajnos nem ritka eseteket, hogy egy nagyszabású fejlesztés végül adósságspirálba vigye az önkormányzatokat. Az a cél, hogy a következő években megvalósuló beruházások évtizedekig szolgálják az érintett városok és környezetük közösségét.


– 3400 milliárd rettenetesen sok pénz

– A huszonhárom megyei jogú városban összesen 260 projektet szeretnénk megvalósítani. A legnagyobb forrásigényük az infrastrukturális beruházásoknak van. Kiemelném a 690 kilométernyi közút- és 137 kilométernyi vasútfejlesztést. Húsz városban hozunk létre új, illetve bővítünk meglévő ipari parkot, hogy ezzel segítsük a munkahelyteremtő beruházások megtelepedését. Tizenegy városban alakítunk ki intermodális (többféle eszközt kombináló) közlekedési csomópontokat, tíz városban korszerűsítjük a helyi tömegközlekedést, öt városban pedig repülőteret bővítünk. Nyolc városban jelentős helyi útfejlesztés történik, hét városban pedig kerékpárút építéséhez biztosítunk forrásokat. Tizenöt városrehabilitációs és városi lakókörnyezetet célzó beruházás mellett öt városban vár- és műemlék-felújítást támogatunk. Jelentős energetikai és közműfejlesztés lesz hat városban, tizenhárom városban gazdaságfejlesztő, innovációs projekteket valósítunk meg. Száztizennégy kulturális, turisztikai, egészségügyi és sportberuházás is következik, melyek célja a városokban élők, valamint a vonzáskörzetben lakók életminőségének javítása, illetve a települések turisztikai vonzerejének növelése.


– Csak nem lesz új stadion is? Arra az ellenzék most nagyon ugrik

– Márpedig ezekre, stadionokra, sportcsarnokokra, uszodákra egyaránt szükség van. XXI. századi társadalmat építünk, az embereknek szükségük van kulturális és sportjellegű közösségi terekre, a testi-lelki-szellemi rekreáció lehetőségére. Ezeknek persze a társadalmi hasznosság mellett üzletileg is működőképeseknek, fenntarthatóaknak kell lenniük. Úgy látom, ezzel nem is lesz gond.


– Milyen időtávot jelöltek ki a végrehajtásra?

– A teljes összeg nagyjából valóban 3400 milliárd forint, ebből 2000 milliárd jut közútfejlesztésre, ezernégyszáz pedig jóléti és gazdaságfejlesztési programokra. A protokoll szerint a huszonhárom megállapodásról huszonhárom támogató kormányhatározat születik. Ezt követően a minisztériumok feladata lesz az adott projektek előkészítése és megvalósítása. Eddig e célra tavaly ötven, idén 150 milliárd forintot folyósítottunk többféle hazai forrásból, ezekből jövőre további 152 milliárd forint jut a projektekre, vagyis 2016-tól 2018-ig legalább 352 milliárd forintot biztosít a magyar költségvetés. Ezen túlmenően több mint 200 milliárd forint európai uniós pénzt fizettünk ki eddig a programra. Felhasználásukat tekintve alapvetően három csoportba sorolhatók a támogatások. Van, amit közvetlenül a városok kapnak a kormányzattól infrastruktúra-fejlesztésre. Más esetekben az állam hajt végre helyi érdekű közösségi beruházást. Végül vannak olyan források, amelyeket az állam használ fel az érintett városok környezetében, például a megközelíthetőségüket javító gyorsforgalmi utak megépítésével.


– Mindebben mi az ön szerepe?

– Mindezeket össze kell fésülni, átlátható módon kell kezelni. A 2020-ig tervezett időtáv indokolt esetben néhány évvel kitolódhat, e tekintetben rugalmasnak kell lenni, hiszen számos projekt esetében az előkészítés, a tervezés hosszabb, mint maga a megvalósítás. Megfontoltan kell végrehajtani ezt a nagyszabású fejlesztési programot, hiszen nem a jelennek, hanem a jövőnek építünk. Az ütemezéskor figyelembe kell venni a jelenleg kapacitáshiánnyal küzdő építőipar lehetőségeit is.


– Mi a garancia arra, hogy ezúttal nem mutatós térkövezésekre, díszkutakra vagy hatvan centiméteres kilátókra megy el a pénz?

– Az említett példák hátterében jellemzően az állt, hogy az előző uniós pénzügyi ciklusban lehívott forrásokat csak kifejezetten ilyen célokra lehetett fordítani, vagyis a borítékon lévő címke szabta meg a fejlesztéseket. A Modern Városok Program esetében épp fordított a helyzet: a kormány meghallgatta és összegyűjtötte a megyei jogú városok kívánságait és elképzeléseit, majd az ezek alapján kötött megállapodások gyakorlati megvalósításához rendel, illetve keres forrásokat. Nem egy távoli döntéshozó központ mondja meg, hogy helyben mit lehet tenni, hanem a lokális igények szabják meg a fejlesztések irányát. Ez tulajdonképpen az Európai Unió alapelvei között gyakran emlegetett szubszidiaritás, vagyis a lehető legalacsonyabb szintű döntéshozatal megvalósulása.


– Választási kampány előtt állunk, de lehet, hogy már zajlik is a korteshadjárat; milyen az együttműködés mondjuk az ellenzéki vezetésű városokkal?

– Bár még csak néhány hete vagyok államtitkár, korábban nyolc évig voltam Szekszárd polgármestere, így van városvezetői tapasztalatom. Ennek alapján állíthatom, hogy a helyi fejlesztések ügyében lehetséges a pártpolitikai szempontok félretolásával, szakmai alapon együttműködni. Erre számítok az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok esetében is. Sok esetben több évtizedes mulasztásokat, lemaradásokat kell behoznunk. Pártszínektől függetlenül mindannyiunk közös érdeke, hogy legnagyobb városaink polgárai otthon érezzék magukat a településükön. Jó minőségű utakon közlekedjenek. Kifogástalan energetikai infrastruktúra álljon a rendelkezésükre. Valamint olyan kulturális, sport- és más közösségi szolgáltatások, amelyek megilletik őket.

Ágoston Balázs