A migráció veszélyeire figyelmeztettek, és az európai bevándorláspolitika átalakítását sürgették kutatók és politikusok a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján szombaton.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Alexander Downer, Ausztrália volt külügyminisztere katasztrofálisnak ítélte az európai bevándorláspolitikát, és megdöbbentőnek a kontinenst érintő migrációs folyamatokat. Véleménye szerint a téves helyzetfelismerés a politikai biztonságot is aláássa, hiszen a választók többsége elfordul azoktól, akik szerint a globalizálódó világban a bevándorlást nem lehet, ezért nem is kell megállítani.

Alexander Downer a nyitott határok politikáját elutasítva kijelentette, hogy nem szabad migrációval társadalmakat átalakítani, az érkezőknek viszont alkalmazkodniuk kell a helyi közösségekhez.

Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere, az EPP egykori alelnöke kijelentette, hogy a bevándorláshoz egy másik, mélyebb válság is társul. Az EU számtalan intézménye között elveszett a kontinens lelke és szellemisége, értékei az európai ember személyiségével együtt válságba jutottak – fogalmazott.

A földrész rendjének meggyengülése – tette hozzá – hosszabb távon az erőszak feltételeit erősítheti, a tagállamokat ezért elsősorban nem a politikai szélsőségek, hanem a rend szélsőséges hiánya fenyegeti. A politikus szerint megújulás nélkül Európa a migrációt sem kezelheti helyesen, ezért rá kell jönnie, hol hibázott, mikor és miért vesztette el a keresztény értékeket.

George Borjas, a Harvard Kennedy School közgazdász professzora szerint a migráció nem értelmezhető pusztán a munkaerő nemzetközi mozgásaként, a kulturális és civilizációs viszonyokat nem érintő, kereskedelmi jellegű folyamatként. A migráció gazdasági hasznát értékelve figyelembe kell venni, hogy a letelepedés feltételeinek a megteremtése és egy új idegen nyelv elsajátítása költséges és fáradságos befektetés – tette hozzá.

Amerikai tapasztalatokra és becslésekre hivatkozva kiemelte, hogy a nagyobb csoportban érkezők lassabban tanulnak meg angolul, munkájuk haszna pedig a ráfordításokkal összevetve nem feltétlen jelentős.

David Coleman, az oxfordi egyetem demográfus professzora új népvándorlás lehetőségét látja abban, hogy Afrika népessége az európai csökkenéssel párhuzamban robbanásszerűen nő.

A kutató elutasítja a tömeges migrációt és az európai védelmi politika elhanyagolását, ráadsául az elöregedés megállítására is alkalmatlannak tartja a migrációt. Utóbbi a népesség ellenőrizhetetlen növekedéséhez és az etnikai arányok megváltozásához vezet.

David Coleman becslése szerint a jelenlegi folyamatok mellett Nagy-Britannia fehér lakossága 2060-2070 körül kisebbségbe kerülhet, és számos nyugati országra hasonló folyamat vár. A bevándorló és kevert lakosság gyarapodása miatt nem zárta ki azt sem, hogy Európa két felének érdekei egyre jobban eltávolodnak a következő évtizedekben.

Orbán Balázs: nincs szükség uniós egységre a migráció kérdésében

Európa történelmileg, földrajzilag, kulturálisan és gazdaságilag is jó értelemben véve megosztott kontinens, ezért nincs szükség egységre az Európai Unióban (EU) a migráció kérdését illetően, ha pedig ezt elfogadjuk, akkor meg lehet keresni azokat a pontokat, amelyekben mégis egyet tudunk érteni – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szombaton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban.

Orbán Balázs kiemelte, egyet lehet érteni abban, hogy mindenki számára káros a kontroll nélküli, illegális, nagy tömegű, intenzív népességmozgás, mert ez a fajta beáramlás minden esetben aláássa az adott térség stabilitását, a közbiztonságot, a társadalmi kohéziót és megterheli az ellátórendszert.

Kutatások szerint már önmagában az is meghatározza az érkezők integrációs képességét, hogy milyen módon és úton érkeznek – jegyezte meg az államtitkár.

Orbán Balázs szerint vissza kell szerezni a kontrollt és meg kell védeni a határokat, ehhez pedig négy lépésen keresztül vezet az út.

Kifejtette: át kell alakítani a jogrendszert, mivel a jelenlegi szabályozás katalizálja az illegális beáramlást, és át kell alakítani a kommunikációs csatornákat is, hogy egységes üzenetben lehessen kifejezni, támogatjuk-e vagy nem az illegális bevándorlást, s ha nem, akkor ezt az üzenetet el kell juttatni az útra kelőkhöz. Emellett megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni, hogy a határokon meg lehessen állítani az érkezőket és el lehessen bírálni a kérelmüket, ahogy azt Magyarország is teszi a déli határán, valamint helyben kell segíteni azoknak, akiknek szükségük van rá – sorolta az államtitkár.

Véleménye szerint azonban az EU ezeknek éppen az ellenkezőjét teszi, mivel úgy alakítja át a jogrendszert, hogy emberi joggá teszi a migrációt, egymással ellentétes üzeneteket közvetít, blokkolja és aláássa a nemzetállami szintű határvédelmi törekvéseket, és nem nyújt valódi segítséget a kibocsátó országokban, csak elveket kér számon az ott élőkön, ahelyett, hogy megértené, mire van szükségük, és anyagilag támogatná őket.

Az államtitkár kitért arra is, hogy habár az Európai Bizottság értékelése szerint a migrációs válság véget ért, ez a megállapítás szerinte nem helytálló, mivel jelenleg is négymillió ember vár Törökországban arra, hogy elindulhasson az Európai Unióba, a szubszaharai terségben pedig 710 millió ember gondolkozik azon, hogy útra keljen. A migrációs válság tehát itt van és velünk is marad – jelentette ki Orbán Balázs.

Izraeli tábornok: az igazi probléma a muszlim bevándorlás

Sokan csupán általánosságban beszélnek a migrációról, és nem mondják ki, de a valódi probléma a muszlim bevándorlás – jelentette ki az izraeli hadsereg tartalékos dandártábornoka, a Jerusalem Center for Public Affairs regionális közel-keleti fejlesztésekért felelős projektigazgatója szombaton Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium szervezte háromnapos migrációs konferencia második napján.

Yosef Kuperwasser szerint ez azért van így, mert a muszlimok másként gondolkodnak, mint azok, akik azért érkeznek Európába, mert európaiak akarnak lenni.

A muszlimok számára a világnak az iszlám felfogáson kell alapulnia, a nyugati rendszer azonban éppen ellentétes elveket követ – hangoztatta.

A tábornok angol nyelvű beszédében három csoportra bontotta a muszlimokat.

A pragmatikus muszlimok azt gondolják, hogy egyelőre nem tudnak mit tenni, ezért hajlandóak a mostani nyugati rend szerint élni. Feladatuknak azt tekintik, hogy próbáljanak beilleszkedni, hasznos tagjaivá válni a globális társadalomnak.

A radikális muszlimok ezzel szemben azt mondják, hogy a lehető leggyorsabban meg kell változtatni a világ rendjét, mert az ellentmond az iszlámnak. 

A realista radikálisok úgy vélekednek, hogy nem szabad küzdeni azokkal, akik többen vannak náluk. Ők még nem tartják magukat elég erősnek, megfelelő politikák követése esetén azonban megváltoztathatónak gondolják a világot. A szélsőségesek szerint viszont már most el lehet érni a kívánt reformot, mert Európa annyira gyenge – ismertette a Yosef Kuperwasser.

A volt dandártábornok szerint a muszlimok körében zajlik egy radikalizálódási folyamat, idővel a pragmatikusok realistákká, a realisták szélsőségesekké válnak.

Mindez komolyan fenyegeti Európa biztonságát, a nyugati identitást – jelentette ki.

Megoldásként a tábornok azt javasolta, hogy fokozni kell az együttműködést a hírszerzési szervezetek között. Világossá kell tenni a muszlimok előtt, hogy az itt élők büszkék a nyugati világrendre. Ellenezni kell minden radikális iszlám mozgalmat, nem csupán a szélsőségeseket. Végül, mérsékelni kell a muszlim gazdasági bevándorlást, amit a kibocsátó országokban eszközölt befektetésekkel lehet elérni – mondta Yosef Kuperwasser.