Mióta a figyelem középpontjába kerültek a Magyarországra beengedett menedékkérők, az ellenzéki médiában egyre-másra jelennek meg csúsztatások, féligazságok és hazugságok velük kapcsolatban.

Hallhattuk, hogy hatástalan a kerítés, nőtt a bűnözés, illetve azt is, hogy kormány suttyomban végrehajtja a Soros-tervet. Ezek közül igyekszünk most néhányat leleplezni.

– A kormány hazudott a tömeges bevándorlást ellenző választóknak, mivel tavaly betelepítettek 1300 migránst, sőt, az elmúlt években összesen 2300-at. Ennek tükrében felesleges volt a bevándorlásellenes kampányra költeni.

– Ez az állítás több ponton is hamis. Az ellenzéki pártok és a médiumok pontosan ugyanazt teszik, amit 2015-ben: összemossák az illegális bevándorlókat a valódi menekültekkel. Akkor az volt a cél, hogy a korlátlan befogadást előmozdítsák, most pedig a kormány népszerűségét akarják erodálni a választások előtt. Jól tudják ugyanis, hogy az illegális bevándorlás megállítása és az évek óta aktív határvédelem népszerűek a választók körében. A valóság állításaikkal szemben az, hogy az illegális bevándorlókat továbbra is kiszűri a kerítés, rosszabb esetben pedig a határőrök fogják meg a határsértőket és visszakísérik őket Szerbiába. Más a helyzet a menekültekkel, a velük kapcsolatos eljárásokat nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyeket Magyarország is aláírt. Az ő oltalomhoz fűződő jogukat sem most, sem 2015-ben nem vitatta el a kormány. Ám az a tény, hogy hazánk eleget tesz kötelezettségeinek, koránt sem jelenti azt, hogy változott volna a kormány bevándorláspolitikája. Azt, hogy 2017-ben közel 1300 menedékkérő érkezett hozzánk, Orbán Viktor is megerősítette, ugyanakkor kiemelte, ezek az emberek abban különböznek az „országhatárt letaroló” illegális migránsoktól, hogy először „bekopogtattak az ajtón”, és közölték, védelemre szorulnak – többségében felügyelet nélküli gyermekekről és asszonyokról van szó. Egyúttal azt is világossá tette, hogy a nemzetközi oltalom alá vett emberek státusza mindössze addig tart, amíg védelemre szorulnak, nem kaphatnak például magyar állampolgárságot, és ha megváltozik a helyzetük, azaz megszűnik az ok, ami miatt oltalomban részesültek, vissza kell majd térniük oda, ahonnan érkeztek.

– Altusz Kristóf, a külügyminisztérium helyettes államtitkára egy óvatlan pillanatában elárulta azt, amit a kormány „el akart titkolni” – állítják.

– Ez sem igaz. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hónapról hónapra nyilvánosságra hozza, hogy az adott időszakban hányan nyertek menekült, oltalmazott vagy befogadott státust. A statisztikákat bárki elolvashatja.

– A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nyilvántartása szerint 2015-ben 508, míg 2016-ban 432 személy kapott védelmet Magyarországon, 2017-ben pedig már 1291-en. Ez azt mutatja, hogy a kormány határvédő intézkedései visszafelé sültek el, a kerítés és a tranzitzónák rendszere miatt nő az elismert menedékkérők száma Magyarországon.

– Már-már természetes, hogy az ellenzék ezt a szituációt is arra használja fel, hogy a kerítést támadja, méghozzá ordas nagy csúsztatásokkal. Mind a műszaki határzár, mind a Szerbia felé nyitott tranzitzónák rendszere arra lett kitalálva, hogy hazánk területétől távol tartsa az illegális bevándorlókat, illetve kiszűrjék azokat a kérelmezőket, akiknek nincs valódi jogalapjuk a belépésre. Emlékezetes, hogy miután elkészült a kerítés, napi nyolcezerről mindössze néhány tucatra zuhant vissza az elfogott migránsok száma. Nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy 2017-es adatok szerint még mindig jelentős a forgalom a balkáni útvonalon. Az osztrák belügyminisztérium statisztikái azt mutatják, hogy csak a tavalyi év első felében tizenhatezer ember fogtak el, akik közül tizenkétezren igényelték is a menedékjogot. A migránsok többsége a balkáni útvonalat használta, és jórészt a Brenner-hágón keresztül jutottak el Ausztriába. Nem nehéz kitalálni, hogy ennek a tömegnek a jelentős többsége Magyarországon keresztül vándorolt volna, ahogy tették azt egészen 2015 őszéig. Tehát ha a kerítés hatékonyságát akarjuk megvizsgálni, elég összevetni az osztrák adatokat azzal az ezerháromszáz menedékkérővel, akik egyébként legális úton, alapos ellenőrzés után léphettek magyar földre. Ezt segítik elő a tranzitzónák, ahol az alapos munka miatt naponta néhány kérelem beadására van lehetőség. Aki tudja magáról, hogy legális úton nem jutna be az országba, eleve meg sem próbálja kivárni a sorát, az illegális határátlépéstől visszatartja őket a kerítés és az őrzött határ, így többségük halad tovább a horvát–szlovén útvonalon.

– A kormány suttyomban végrehajtja a Soros-tervet.

– Ezt az őrültséget az MSZP-nek sikerült közleménybe foglalnia. Természetesen nem igaz, hiszen Soros György migránsokkal kapcsolatos elképzeléseinek a lényege a határzárak lebontása, illetve a bevándorlók letelepítése, integrálása. Nem igényel különösebb utánajárást annak felismerése, hogy Magyarországon mindennek nyoma sincs.

– A beengedett menedékkérők száma megegyezik a Brüsszel által a kvótaügyben előírtakkal. Ezek után felesleges folytatni a harcot a kötelező kvóták ellen, hiszen máris teljesítjük az elvárásokat.

– Ezt a kérdést akár meg is fordíthatnánk: miért támadja hazánkat Brüsszel, miért forszírozzák erőnek erejével a kvótákat, ha Magyarország eleve végrehajtja az előírásokat? A válasz egyszerű, az uniós elit szintén a Soros-terv végrehajtásában érdekelt, így nem érhetik be kevesebbel, mint a migránsok betelepítése. Ezért nem elégséges számukra az, hogy a rászorulók menedéket kaphatnak hazánkban, hiszen, ahogy azt korábban is írtuk, ezzel nem jár magyar állampolgárság, sőt, ha megszűnt az ittlétük indoka, a menekülteknek haza kell utazniuk. Ez a hercehurca mindenesetre megmutatja, mi a kvótarendszer valódi célja.

-KD-