Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával, és azt kívánja, hogy keleti szomszédja erős és demokratikus ország legyen, amely tiszteletben tartja nemzetközi kötelességeit, és erőforrásként tekint a határain belül élő nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar közösségre – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, archív, illusztráció

Fotó: MTI

Szijjártó Péter az uniós és a keleti partnerségi programhoz tartozó országok külügyminisztereinek találkozóján vett részt. 

A miniszter a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszélését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Ukrajnának semmilyen alapja nincs arra, hogy ne erőforrásként tekintsen kisebbségeire, vagy ennek az ellenkezőjét gondolja.

Magyarország mindig nyitott a konzultációra – tette hozzá Szijjártó Péter.

Kiemelte, Magyarország azt várja, hogy Ukrajna ne csak szavakban, hanem tettekben is mutassa meg, hogy nem kiélezni, hanem megoldani akarja a kialakult helyeztet.

Kijelentette, Magyarország a gesztusok tekintetében megtette, amit lehetett, ugyanis 27,5 milliárd forintot meghaladó értékben támogatott ukrajnai gazdasági fejlesztési programokat az elmúlt négy évben. 

2600 olyan ukrán gyereknek biztosítottak nyaralást Magyarországon, akiknek a születi érintettek, vagy érintettek voltak a kelet-ukrajnai harcokban, valamit 36 ukrán katona gyógykezelését vállalta. Magyarország azonnal segítséget nyújtott, amikor Ukrajna azt kérte, hogy ne akadjon meg a tiszta ivóvíz ellátása Nyugat-Ukrajna területén, továbbá száz ösztöndíjat biztosít ukrán fiataloknak magyar egyetemeken úgy, hogy annak költségét teljes egészében a magyar állam biztosítja – közölte.

Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy Ukrajna is hoz olyan döntéseket, amelyek a megoldás felé mozdítják a kialakult helyeztet.

Mint elmondta, bizonyos tényezők azonban további aggodalomra adnak okot, ugyanis az ukrán oktatási törvény módosításának ügyében megígértekből Kijev semmit nem tartott be.

„Magyarország nem tudja a megoldás irányába tett lépésként értelmezni a nyelvtörvény első olvasatban történő elfogadását a kijevi parlamentben. Amennyiben a nyelvtörvényt ebben a formájában fogadják el, az lehetetlenné fogja tenni a magyar nyelv használatát a médiában és a kultúrában” – fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter nyugtalanítónak nevezte továbbá, hogy a Mirotvorec nevű honlap magyar magánszemélyek adatait mindenki számára hozzáférhetővé tette. Mint elmondta, ezzel kapcsolatban arra kérte az ukrán külügyminisztert, lépjen fel az ügyben.

Szijjártó Péter közölte, aggodalomra ad okot az ukrán parlament honlapján található állampolgári petíciót is, amelynek célja, hogy deportálják a kárpátaljai magyarokat.

„Elfogadhatatlan, megengedhetetlen és visszataszító, hogy ma Európában ilyen javaslatra aláírásokat lehet gyűjteni” – húzta alá.

Mint elmondta, ukrán kollégájával egyetértettek abban, hogy ennek a jelenségnek véget kell vetni. 

Szijjártó Péter közölte: Pavlo Klimkinnel megállapodott egy-egy tiszteletbeli konzul működési engedélyének kölcsönös megadásáról a két országban.

Emellett Magyarország megfontolja a kárpátaljai fejlesztési programjait koordináló kormánybiztosa elnevezésének – működési területének és funkciójának módosítása nélküli – megváltoztatását, ezzel egy időben pedig lehetővé válhat az új kijevi magyar nagykövet működési engedélye ügyének lezárása – tette hozzá.