Krétára alig futja az oktatásban, KRÉTÁRA pedig szórják a pénzt – kezdődik az LMP parlamenti frakciójának közleménye, amelyet az Együttből átülő Szabó Szabolcs jegyez.

Fotó: MTI/Illyés Tibor, archív, illusztráció

Fotó: MTI/Illyés Tibor

„1 milliárd forint, rossz fejlesztés, háborgó szülők, elégedetlen diákok, túlterhelt pedagógusok, követhetetlen közbeszerzések. A szinonimaszótárban akár ezeket a kifejezéseket is jelenthetné a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA), ismertebb nevén az e-napló.

Amikor tanárok csoportosan mondanak fel, országos szintű pedagógushiány van, az oktatásra évről évre kevesebb forrás jut, oktrojált tankönyvrendszer van érvényben, kormánypárti politikusok magániskolákba íratják gyermekeiket, akkor tulajdonképpen egy beismerő vallomásról beszélünk: a kormány oktatáspolitikája rossz és csődöt mondott. 

Az 1 milliárd forintból létrehozott e-napló pedig ennek a rossz gépezetnek egy rossz fogaskereke – hiszen a tanárok, szülők és a diákok is panaszkodnak a rendszer hibáiról. Nem gyerekbetegségek ezek, hiszen a KLIK már 2016-ban kísérletezett az e-naplóval, és azokat a hibákat azóta sem sikerült kijavítani, amelyek akkor felmerültek. Az LMP már korábban felhívta a figyelmet több közbeszerzési visszásságra, és arra a rendkívül aggályos körülményre is, hogy az e-napló bevezetése az egyetemek NEPTUN-programján milliárdokat kereső vállalkozónak hozott újabb állami pénzeket: az üzletember pedig 2014-ig Palkovics László miniszter üzlettársa volt.

Álláspontunk szerint feleslegesen elszórt milliárdok helyett olyan rendszerre lenne szükség, amely a digitális kompetenciák fejlesztését mind a diákok, mind a pedagógusok vonatkozásában elő tudja segíteni, és ehhez megvan a megfelelő technikai és informatikai háttér is: tehát minden eszközzel elő kell segíteni azt, hogy az iskola szereplői rendszeresen használjanak infokommunikációs eszközöket. Ehhez persze első körben az oktatásra szánt állami források növelésére van szükség. Az LMP egy Jövő Alapot hozna létre, ugyanis a tudás a legkönnyebben és legfenntarthatóbb módon szaporítható, legértékesebb gazdasági erőforrás. Ehhez a GDP legalább 8%-át kell átfogóan az oktatásra, a jövőbe való befektetésre fordítani” – írják.