Letelepedési kötvényprogram: azok támadják, akik 2010 előtt szétlopták az országot

A CÖF szóvivője szerint öt év távlatából visszanézve is nyugodtan kijelenthető, hogy a Letelepedési Magyar Államkötvény (LMÁK) program sikeres és biztonságos konstrukció volt. A 2013-as indulására egy olyan válságos időszakot követően került sor, amikor Magyarország finanszírozása a globális pénzügyi helyzet miatt nem volt gördülékeny, és a konstrukció jogilag sem támadható. Ifj. Lomnici Zoltánnal beszélgettünk.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Az interjú előtt jelezte, hogy közgazdászokkal konzultáltak a kérdésben. Mire jutottak?

– Valóban, az egyeztetések alapján kijelenthető, hogy a kötvényprogram szükségtelenné tette a sokkal kedvezőtlenebb deviza-finanszírozást, és nagyban hozzájárult a külföldi eladósodás visszafogásához. A folyamat nagymértékben csökkentette Magyarország sérülékenységét, ami különösen kedvező a jelenlegi világgazdasági környezetben, amikor a dollárkamatok valószínűleg még tovább emelkednek, és a piaci figyelem a külföldi devizában eladósodott, Magyarországhoz hasonló országokra terelődik.

– A kritikák ellenére a kötvényprogram előnyeire hívják fel a figyelmet.

– Fontos kiemelni, hogy a kötvényprogram a megszorító szocialista-liberális kormányok idején felvett IMF-hitel visszafizetését is megkönnyítette, hisz annak kamata meghaladta a 4 százalékot, szemben az LMÁK akkori éves 2,53 százalékos éves kamatával. A program ötéves futamideje alatt lehetővé tette, hogy külső megfelelési kényszer nélkül, olcsó pénz érkezzen az országba, miközben egyetlen forint közpénz sem vándorolt ki. Ugyanakkor az induláskor megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően jelentősen csökkent az államadósság kamatkiadása is, mely elérte a 1,5 milliárd forintot. Összehasonlítva a ma is elérhető Prémium Euró Magyar Állampapírral (PEMÁK), melynek felépítése a legközelebb áll az LMÁK-hoz, 2013-2017 között közel hárommilliárd forintot takarított meg az állam azzal, hogy a sokkal kedvezőbb LMÁK-ot bocsátott ki szemben a PEMÁK-kal.

– Mit jelent az önök olvasatában az ország „2010 előtti szétlopása”?

– Korábban a CÖF-CÖKA feljelentést tett a három vagyonkezelő szocialisták általi összevonása kapcsán, amelyet akkor az ÁSZ is kritizált, és ami napig nem látunk tisztán a kérdésben. Szintén ebbe a körbe sorolják azt, hogy a jegybanki alapkamat magasan tartása külföldi spekulánsok számára lehetővé tette a pénzek „kitalicskázását.” Összességében ezért is húsba vágóan fontos volt egy patrióta gazdaságpolitika bevezetése 2010 után a nemzeti kormány részéről.