Jean-Claude Juncker pénteken kijelentette: az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra. Határozat azonban még nincs, az óraátállítás eltörlése sokáig elhúzódhat. Noha a közvélemény-kutatáson a legtöbben a nyárit preferálták, még nem tudni biztosan, melyik időszámítás mellett dönt az Európai Unió. Megnéztük, milyen előnyökkel és hátrányokkal járna az örök téli, illetve az örök nyári időszámítás.

Fotó: MTI/Jászai Csaba

A nyári időszámítás választásával júniusban továbbra is lenne némi természetes fény 21 óra körül. Fotó: MTI/Jászai Csaba

Az óraátállítást annak idején azért vezették be, mert a téli, az eredeti időszámítás nyáron nem alkalmazkodik a lakosság ébrenlétéhez, így esténként fölöslegesen világítunk. A nyári időszámítástól energiamegtakarítást reméltek. Ez még ma is megvalósul, ám – tekintve, hogy az elektronikus eszközök megjelenésével a világítás elenyésző részét teszi ki a lakossági áramfogyasztásnak – mára a megtakarítás jelentéktelen mértékűre zsugorodott. Azt viszont több kutatás is kimutatta, hogy az óraátállítás nem tesz jót a közérzetnek. Így logikus az óraátállítás eltörlése.

Ha a téli időszámítás lesz érvényben

A téli időszámítást, vagyis a közép-európai időzóna eredeti időszámítását választva ugyan decemberben továbbra is 7:30 körül kelne a nap, tehát 6:45 körül kezdene világosodni, megmaradnának a decemberi sötét délutánok a 15:50-16:00 körüli naplementének köszönhetően. Júniusban viszont a napfelkelte 4:45 helyett már 3:45-kor megtörténne, 3:00-kor pedig már megjelennének az első fények. Tekintve, hogy a lakosság jó része nem kel fel hat előtt, több órán át lenne fölöslegesen világos. Ugyanakkor esténként a jelenlegi 20:45 helyett már 19:45-kor lemenne a nap júniusban, így veszítenénk egy világos órát abban az időszakban, amikor a lakosság jelentős része még ébren van.

Ha a nyári időszámítás lesz érvényben

A nyári időszámítást, vagyis gyakorlatilag a kelet-európai időzóna eredeti időszámítását választva megmaradna a nyári plusz egy világos óra, amely esténként jobb közérzetet eredményez. Decemberben ugyanakkor csak 8:30 körül kelne a nap, tehát 7:45 körül kezdene világosodni. Még többen mennének sötétben munkába és iskolába, viszont délutánonként javulna a helyzet. A 17:00 körüli naplementével csak kb. fél hattól lenne teljesen sötét.

Magát ünnepelteti a Jobbik

A Jobbik még 2016-ban nyújtott be törvényjavaslatot a kormánynak az óraátállítás eltörlése és a nyári időszámítás bevezetése érdekében. Azonban mivel ezt az Európai Unió központilag határozza meg, a javaslat nem valósulhatott meg. Most viszont Kepli Lajos, a párt szakpolitikusa jobbikos győzelmet emleget. A szakpolitikus nincs tisztában azzal, mikor kell állítani az órákat. „Felszólítjuk Juncker elnök urat és az Európai Bizottságot, hogy a bejelentést mielőbb kövesse intézkedés, hogy szeptember végén már ne kelljen az óráinkat tekergetni Magyarországon sem!” – írta közleményében Kepli Lajos, miközben minden évben október végén állunk át téli időszámításra. A Jobbik politikusa arról is megfeledkezett, hogy a szabályozás felülvizsgálata Finnország kezdeményezésére került napirendre, miután állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, hogy szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást, és maradjon a nyári időszámítás.

A világ jelentős részén már nincs vagy sosem volt óraátállítás
Az órákat jellemzően Amerikában és Európában kell átállítani. Észak-Amerikában néhány állam kivételével mindenhol, Európában Izlandon, Oroszországon és Fehéroroszországon kívül még mindenhol kétféle időszámítást használnak. Ázsiában csak Iránban, a kaukázusi országokban, valamint Izraelben, Szíriában, Libanonban és Jordániában állítják az órákat. Ázsiában Iránt, a kaukázusi országokat, valamint Izraelt és szomszédait; Afrikában Marokkót és Namíbiát; Latin-Amerikában Mexikó nagy részét, Kubát, Chilét, Paraguayt, Uruguayt és Brazília déli területeit leszámítva sehol nincs óraátállítás. Ausztrália egyes területein állítják az órákat, Új-Zélandon az egész országban.