Jelenlegi hely

Egyensúlyban az önkormányzatok

A megyei jogú városok Magyarország motorjai lehetnek

Az adósságrendezést követő három év tapasztalatai alapján úgy látom, hogy a működtetés tekintetében, a feladatfinanszírozásnak köszönhetően a települések helyreálltak, az állami finanszírozás 90 százalékban lefedi a feladatokat – nyilatkozta a Demokratának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint az uniós és hazai támogatásoknak köszönhetően immár adósság felhalmozása nélkül is képesek fejlesztésekre az önkormányzatok.

– Mekkora teher alatt roskadoztak a 2012-2013-as konszolidáció előtt a települések?
– 2012-re az önkormányzati szektor eljutott oda, hogy a nagyobb települések 80 százaléka csődben vagy csődközelben volt. Ez volt a következménye annak, hogy 2002-ben a Medgyessy-kormány hozott egy felelőtlen döntést, vagyis úgy emelte meg a jelentősen a közfeladatokat ellátók bérét, hogy közben erre nem biztosított költségvetési forrásokat. Sem a pedagógus-béremelést nem finanszírozta, sem a kórházakban lévő ellátást. A béremelések után az iskolai ellátást úgy 50 százalékban fedezte az állam, az egészségügyet talán 75 százalékban, a többi előteremtését pedig az önkormányzatoktól várta. Kultúrára, sportra, a hivatalok működtetésre pedig szinte semmit nem adott. Vagyis hiába beszélt jóléti rendszerváltozásról a Medgyessy-kormány, majd az utódja, valójában csődbe kergette az önkormányzatok jelentős részét. Nagyságrendileg 800 milliárd forintot nem kapott meg az önkormányzati szektor, ami a kötelező állami feladat ellátását térítette volna.

– Vagyis nem is a túlzó beruházások okozták a csődhelyzetet?
– Nem állítom, hogy a beruházások mindegyikére feltétlenül szükség volt, főleg, hogy a szocialista kormány másik nagy felelőtlensége, a devizahitelek elburjánzása miatt ezek a tartozások leginkább devizakötvényekben jelentek meg. De a fő gondot a működési források elégtelensége jelentette, amit bizonyít, hogy leginkább a nagyobb városok, megyei önkormányzatok adósodtak el, amelyeknek sok fenntartandó intézményük volt.

– Mekkora adósságot vállalt át az állam?
– 2013. január elsején 296 nagyobb önkormányzattól közel 1200 milliárd forintot váltott ki a magyar állam. Majd 1700 kisebb önkormányzattól további 73 milliárd forintot. Ezeken kívül az a bő ezer önkormányzat, amely nem csinált adósságot, egyfajta gesztusként plusztámogatást kapott a következő években a kormánytól.

Schmidt Jenő– Az adósságrendezést egyúttal bizonyos feladatok átvállalásával kötötte egybe a kormány, hogy ne termelődjenek újra a tartozások. Egyensúlyba került a rendszer?
– 2013. január elsejétől beindult a feladat­finanszírozási rendszer. Ennek keretében államosították az oktatást, a kötelező közszolgáltatások egy részét, az egészségügy feladatainak döntő többségét, bár például a háziorvos, védőnő, ügyeleti rendszer megmaradt az önkormányzatoknál. Emellett nagyon helyesen megtiltották az önkormányzatoknak a hitelfelvételt, azóta erre csak kormányzati engedéllyel kerülhet sor. Három év után úgy látom, hogy a működtetés tekintetében, a feladatfinanszírozásnak köszönhetően a települések helyreálltak, az állami finanszírozás 90 százalékban fedi a feladatokat.

– A helyreállás csak az egyensúlyt jelenti, vagy elindultak már egészséges fejlesztések is?
– Elindultak, köszönhetően az uniós támogatásoknak. A magyar államháztartás is támogató, ám látni kell, hogy 300-500 milliárd forintnál többet nem tudna saját költségvetési forrásból beruházni a kormány. Ehhez képest évente 2000-2500 milliárd forint közötti beruházás keletkezik. Területi operatív programok viszik a beruházásokat, ezekből 700 milliárd forint jut a mintegy háromezer önkormányzatnak. Mivel azonban az uniós támogatásokat csak meghatározott célokra lehet felvenni, fontosak az állami támogatások is. Ezek keretében került sor az utóbbi időben például járdaépítésekre, belterületi utak létesítésére, ravatalozófelújításokra, önkormányzati konyhák felújítására.

– A miniszterelnök pedig nemrég meghirdette a modern városok programot. Ez mekkora lökést jelenthet a fejlesztésekben?
– Óriási pénzről van szó, hisz a modern városok 3200 milliárdja több, mint amit az utóbbi húsz évben összesen fejlesztésre kapott az önkormányzati szektor. A program részét képezik a közlekedési fejlesztések, a munkahelyteremtés fejlesztése és az emberek komfortérzetét érintő változtatások, vagyis a színház, uszoda, sportcsarnok. Reménykedem, hogy a megyei jogú városok valóban motorjai lehetnek Magyarországnak, bár ez biztosan akkor működhet, ha a fejlesztések nem állnak meg a városhatárt jelző tábláknál. Ennek az óriási fejlesztésnek a hatásait öt-hat év múlva lehet lemérni.
Szarka Sándor

 

Lapszám: