Több közvéleménykutató-intézet szerint Orbán Viktor miniszterelnök után Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje áll a népszerűségi lista második helyén. Medgyessy Péter egykori miniszterelnök szerint pedig csak Szél Bernadett győzheti le jövőre Orbán Viktort. Hogyan került a politikába, és milyen alternatívát kínál a választóknak az LMP első számú politikusa?

Szél Bernadett 2000-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjén közgazdászként, ahol később szociológiából doktori címet szerzett. Politikusi karrierje szempontjából egyetemi éveit nem tartja haszontalannak. „Az a szociológiai tudás, amit megtanultam az egyetemen a társadalomról és az országról, az sok mindentől megvéd a politikai pályafutásom során: a sztereotípiáktól, az egyszerűsítésektől, a bűnbakkereséstől, a szélsőségektől” – nyilatkozta azokról az időkről. Itt rögtön tegyünk egy kis kitérőt. Adódik a kérdés, vajon csak a kormánypárti média ármánykodásának köszönhető, hogy nem egy általánosításoktól és előítéletektől mentes politikus személyisége rajzolódik ki előttünk? Ne is a parlamenti felszólalásaira gondoljunk, ahol még a rossz időjárásért is Orbán Viktort teszi felelőssé, hanem nézzünk meg egy politikailag semlegesnek mondható témát, a nemi szerepek kérdését.

„Azt látom, hogy a parlamentben kifejezetten irritálom, zavarom és frusztrálom a kollégákat. Nem szeretik, hogy köztük van egy fiatal, lendületes nő, aki a vitákban a számára logikusnak tűnő helyzetekre világít rá. Hogy a kollégák éreztessék, nincs helyem köztük, vicceskedve kérdezgetik, hogy ki van most a gyerekkel? Ők nem csak a munkahelyükön, az életben is pont így gondolkodnak, és ez ijesztő. Az ő kis világukban anya otthon van, főz, mos, takarít és várja őket haza a vacsorával, miután ők megfáradtan hazatérnek a kemény parlamenti munkából. Felteszik a lábukat az asztalra, megnézik az újságot, elolvassák a napi híreket és megeszik a pacalpörköltet.”

Mint látható, Szél Bernadett itt még csak nem is a kormánypárti politikusokról beszél, hanem minden férfi politikusról. Szigorúan sztereotípiáktól és egyszerűsítésektől mentesen.


A feminizmus hőse

Az egyetem után a Philip Morris Magyarország Kft.-nél a fiatalok dohányzásról szóló prevenciós programját szervezte, majd a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Irodájánál volt kutató, később a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa lett. „Én ott élek a magyar emberekkel. Egy vagyok velük. Voltam közalkalmazott, köztisztviselő, kormánytisztviselő. Dolgoztam a versenyszektorban és a közszférában is” – állította be magát nemrég a munka hőseként egy lakossági fórumon Brüsszelben.

Egy facebookos bejegyzéséből tudjuk, hogy 16 évesen Soros-ösztöndíjat nyert, és Connecticutban „kőkeményen végigtanulta” a nyarat, bejárta New York Cityt, és „más, borzalmas imperialista dolgokat művelt.” LMP-s pályafutása előtt a migránsok betelepítésével foglalkozó Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület programvezetője volt, majd tevékenykedett a Humanista Mozgalomban is, amely már a kétezres évek elején demonstrált Budapesten a menekültek jogaiért. Mint később látni fogjuk, a két szervezet eszmeisége mély nyomokat hagyott benne. 2010 óta tagja az LMP-nek. A 2010-es országgyűlési választásokkor egyéni képviselőjelölt, az önkormányzati választásokkor Budakeszi polgármesterjelöltje volt. 2011-ben a párt kongresszusa választmányi szóvivővé választotta. 2012 februárjában listáról, kongresszusi döntés után lett parlamenti képviselő, Kaufer Virág visszalépését követően. Ekkor azt mondta, az LMP politizálása alapjaiban fog megváltozni, mert bebizonyosodott, hogy a konstruktív ellenzéki szerepük – amelynek az volt a lényege, hogy „segítsenek a kormánynak felelős döntéseket hozni” – nem vezetett sikerre.

Szél Bernadett színrelépésével valóban nem sok konstruktivitás maradt az LMP-ben. Első politikai akciójaként a vidéket járta, főleg Békés megyét. Közmunkásokat faggatott a munkakörülményeikről, a megélhetésükről, majd dokumentumfilmet készített róluk. A Start-munka­program első számú kritizálójává avan­zsált, mindenáron be akarta bizonyítani a közmunkaprogram embertelenségét és haszontalanságát. Kijelentette, hogy a közmunkaprogram résztvevői szerinte „rabszolgasorban” élnek, akiket félelemben tartanak a saját földjeiken dolgoztató fideszes polgármesterek.

„A helyi földesurak rendre azzal fenyegetik az embereket, ha nem azt teszik, amit ők mondanak, még azt a keveset is elveszik tőlük, amijük van” – nyilatkozta. A közmunkaprogram azóta is vörös posztó a szemében. Nemrég Brüsszelben beszélt arról, hogy egy LMP-kormány megszüntetné a közmunkaprogramot, mert nem munkaalapú társadalomra van szükség, hanem tudásalapúra. A közmunkaprogram eredményeit egyébként több, a kormánnyal nem szimpatizáló értelmiségi is – például Tölgyessy Péter – elismerte. Legutóbb Medgyessy Péter nyilatkozott róla pozitívan, abban az interjúban, ahol Szél Bernadettet Orbán Viktor első számú kihívójának nevezte.

Többször előfordult, hogy panaszkodva végigjárta a tévéstúdiókat, mert fideszes politikusok megsértették női mivoltában. Szexizmussal vádolta meg Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárt és Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert is. Kijelentette, nem tartja természetesnek, hogy a parlamentben 90 százalékos többségben vannak a férfiak. Persze, mi várható egy „kvótanőtől”, aki részben azért kezdett el politizálni, mert idegesítette, hogy a parlamentben csak férfiakat lát.

Szél Bernadett sok mindent, így Magyarország demográfiai problémáját is a feminista eszme jegyében közelíti meg. Szerinte elsősorban azért nem szülnek a nők, mert nincsenek családbarát munkahelyek. Többek között a parlament sem ilyen, ezért 2013-ban be is nyújtott egy törvényjavaslatot a parlament családbarát működéséről. Az egyik interjúban azt sérelmezte, hogy lányát kizavarták, „mert a függönyt félrehúzva bekukucskált az ülésterembe.” Az Orbán-kormány már csak ilyen család- és gyermekellenes.


Migráns és gyűlölet

2015 januárjában, amikor Orbán Viktor a Charlie Hebdo elleni merénylet után azt mondta, nem fogja engedni, hogy Magyarország bevándorlók célpontjává váljon, a Migráns Szolidaritás Csoport tüntetést szervezett, mert a magyar miniszterelnök „megsértette és kirekesztette a magyarországi migránsokat.” A tüntetésen ott volt az LMP két társelnöke, Szél Bernadett és Schiffer András is. Néhány nappal később a Magyar Narancs azt írta, az LMP behódolt a bevándorlásellenes hangulatnak, ugyanis Szél Bernadett és Schiffer András egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely hatékonyabb fellépést követelt a terrorizmus ellen. A nemzetbiztonsági bizottság tagjaként 2015 nyarán egyetértett azzal, hogy a menekülthullám valódi és súlyos probléma, de a kormány erre adott válaszai szerinte nem megfelelőek. – Irracionális lépéseket tett az Orbán-kabinet, mert a bevándorlási hullámmal szemben Magyarország egyedül nem képes megküzdeni. A részleges vasfüggöny nemcsak azért nem megoldás, mert rossz üzenetet hordoz, hanem azért sem, mert megkerülhető – mondta. A bevándorlás kérdéséhez kezdetben tehát elég ellentmondásosan viszonyult, viszont miniszterelnök-jelöltként – habár továbbra sem beszél róla sokat – már egyértelműen fogalmaz. A másfél órás brüsszeli fórumán alig két perc jutott ennek a témának. Azt mondta, a migrációról kellő önmérséklettel és kellő határozottsággal, a biztonságot szem előtt tartva kell tárgyalni.

Szerinte a magyar falvakban félnek a migránsoktól, és ezért azokat a politikusokat hibáztatja, akik a gyűlöletet táplálják. Majd kijelentette, migránsok nem érkeztek Magyarországra, de a gyűlölet már megjelent.


Újra-politikusok

Az LMP Gémesi György gödöllői polgármester pártjával, az Új Kezdettel vág neki a jövő évi parlamenti választásoknak. Gémesi György megalakulása óta, 1991-től elnöke a Magyar Önkormányzatok Szövetségének. Az LMP a megállapodástól saját társadalmi hálózat hiányában vidéki szavazóbázisának megerősödését várja. Mert azt Szél Bernadett is elismeri, hogy vidéken, főleg a kistelepüléseken elég nehéz helyzetben van az LMP. De szerinte nem azért, mert az emberjogi kérdések vagy a paksi szerződés nem érdekli a falvak lakóit, hanem mert vidéken „a településvezetők és a helyi civil szervezetek nem mernek egy ellenzéki párttal tárgyalni, mert fenyegetéseket kapnak.”

Szél Bernadett határozott küldetéstudattal rendelkezik. Meg van róla győződve, hogy Orbán Viktor a múlt embere, és ő a jövő politikusa. Missziójának tekinti, hogy úrrá legyen az ország megosztottságán, amit kormányfőként úgy valósítana meg, hogy a fontosabb tárgyalásokra magával vinné az ellenzéki politikusokat is. Kormányra kerülve egy ígéretét már biztosan nem tudja betartani. Újdonsült miniszterelnök-jelöltként azt nyilatkozta, hogy a Szél-kormányban biztosan nem lesznek „újracsomagolt” politikusok. Miközben Hadházy Ákos – akinek tárca nélküli miniszteri posztot ígért – a Fidesztől, Demeter Márta az MSZP-től érkezett az LMP-be, Schmuck Erzsébet a Medgyessy-kormány helyettes államtitkára volt.

Új szövetségesei sem ismeretlenek a politikában: Gémesi György az MDF meghatározó politikusa, Ron Werber pedig a szocialisták kampánytanácsadója volt. Szél Bernadett nagyotmondásban Gyurcsány Ferencre, a semmitmondó lózungok pufogtatásában pedig a Momentum Mozgalom politikusaira emlékeztet. Egyformán testet ölt benne a momentumosokra jellemző álságos naivság és az arrogánsan demagóg Gyurcsány Ferenc. Persze ebben a nagy ellenzéki miniszterelnök-jelölti kavalkádban már nem tudni, ki van hatással a másikra.

Lass Gábor