Gálvölgyi János és Zagyva Gyula, Hajós András és Pörzse Sándor – közösen követelnek „igazságos választási rendszert” a radikális jobboldal és a balliberális oldal közismert figurái Gulyás Márton pünkösdhétfőn közzétett videójában. Meddig megy el az ellenzék a kormánnyal szembeni harcban? Alakul a DK-tól Jobbikig nyúló szövetség?

Döbbenetes videóval rukkolt elő Gulyás Márton internetes videócsatornája, a „Slejm – a torkon ragadt politika” pünkösdhétfőn. A két és fél perces kisfilmnek nem a tartalma volt meglepő – a megszólalók „igazságos és demokratikus választási rendszert” követelnek –, hanem a szereplőgárda, amelyben egykori Heti hetes-szereplő és Fidesz-székház-foglaló éppúgy helyet kapott, mint két korábbi jobbikos képviselő.


A DK-sokat is felbőszítette

A Slejm – és a mostani videó – ötletgazdája, Gulyás Márton sokáig megzabolázhatatlan, önjáró figurának tűnt. Az elismert dokumentumfilm-rendező, Gulyás Gyula fia – édesapjával a korábbi cikkek szerint nem túl jó a kapcsolata – már a gimnázium alatt önkéntes volt a Krétakör független színháznál (amely kétszer is kapott támogatást George Soros Nyílt Társadalom Alapítványától), a középiskolai évek után pedig dramaturgként és rendezőként is szerepet kapott a társulatban, majd ő lett az ügyvezető.

Országos ismertségre azonban nem művészként, hanem politikai aktivistaként tett szert: bár már a Hallgatói Hálózat (HaHa) 2012-es diáktüntetésein is szónokolt, az „áttörést” az jelentette, amikor 2013 májusában – megafonba kiabálva – megzavarta a Markó Iván rendezésében és koreográfiájával színpadra állított Az ember tragédiája bemutatóját, azt követelve, Markó számoljon el a Magyar Fesztivál Balett által kapott állami támogatással.

Bő egy évvel később egy tüntetésen a Demokratikus Koalíció híveit sikerült annyira magára haragítania, hogy a feldühödött gyurcsányisták állítólag többször is megütötték: Gulyás „Cigányozás helyett baloldali megoldást!” táblával ment ki a rendezvényre, mert nem tetszett neki, hogy a DK és az MSZP a nemrégiben elhunyt Pásztor Albert korábbi rendőrkapitányt támogatta a miskolci önkormányzati választáson. Pásztorral az volt a problémája, hogy még rendőri vezetőként azt mondta, „a közterületi rablások – amik ilyen erőszakos jellegű rablások – elkövetői cigány emberek” a borsodi megyeszékhelyen.

Az elmúlt időszakban aztán az ellenzéki megmozdulások állandó szereplője lett. Tiltakozott a határvédő kerítés ellen Röszkén éppúgy, mint Budapesten a CEU mellett, idén áprilisban pedig igazi „civil hőssé” vált, miután festékes flakonokkal próbálta megdobálni a Sándor-palotát, amiért csoportosan és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével, valamint műemlék megrongálásával elkövetett rongálás bűntettével vádolták meg, és első fokon 300 óra közérdekű munkára ítélték.

Ezt a népszerűséget kihasználva jelentette be az április 15-i kormányellenes tüntetésen, hogy olyan „választási mozgalmat” hirdet meg a lehető legszélesebb körben, amelynek egyetlen célja, „hogy az év végével bezárólag arányos választási rendszert érjen el Magyarországon”. A helyzet egyszerű: vagy fideszes választási rendszer van, és újabb minősített többség 2018-tól, akár kétharmad, vagy szabad, arányos választási rendszer, fogalmazott beszédében.


Közös ország

Ezt a célt szolgálja tehát a Facebookon egyelőre csupán három és fél ezer szimpatizánssal rendelkező Közös Ország Mozgalom. A menetrend a szélsőliberális, Soros által finanszírozott 444.hu internetes oldal múlt heti cikke szerint az, hogy „nyáron a kampányon dolgoznak, augusztus 20-tól kampányolnak és tárgyalnak politikai szervezetekkel, szeptember 20-ra pedig konkrét törvényjavaslatot is kidolgoznak”. Gulyás a honlapnak azt mondta, amennyiben ezt a tervezetet október 23-ig nem szavazza meg az Országgyűlés, akkor „polgári engedetlenségi akciókat” kezdenek.

Ezt a folyamatot vezette fel a cikk elején említett videó, nyilván leginkább azzal a céllal, hogy a tervet a szélesebb közvéleménnyel is megismertessék. Igazán színes társaságot sikerült megnyerni – úgy is fogalmazhatnánk, George Soros hívei éppúgy felbukkannak, mint Simicska Lajos barátai:

A névsor:

– Csintalan Sándor korábbi MSZP-alelnök, majd Fidesz-tag, Hír TV-s és Lánchíd rádiós műsorvezető, aki az utóbbi két évben elsősorban Simicska Lajos „szóvivőjeként” funkcionált,

– Kornis Mici, aki Facebook-oldala szerint a Gulyás Márton fémjelezte Slejm – a torkon ragadt politika munkatársa,

– Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport egyik alapító tagja, korábban LMP-s lakásügyi szakértő, majd PM-es és bajnaista szervező, aki 2013-ban egyike volt a Fidesz-székház „elfoglalóinak”,

– Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője,

– Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik vezetője, 2010 és 2014 között jobbikos országgyűlési képviselő,

– Hajós András televíziós személyiség,

– Pörzse Sándor egykori Hír TV-s és Echo TV-s műsorvezető, később jobbikos országgyűlési képviselő, a néhány hónapja megszüntetett jobbikos Barikád főszerkesztője, újabban a Hír TV Szabadfogás című műsorának állandó szereplője,

– Stohl András színész, műsorvezető,

– Gálvölgyi János humorista, az egykori Heti hetes állandó tagja,

– Thuróczy Szabolcs színész,

– Bánfalvi Eszter színész,

– Kóbor Andrea, a 444-en indult, majd az Indexre átköltöző Hello 90 főszerkesztője, amely, saját meghatározása szerint, „az X Kommunikációs Központ blogos, fiatalosch, kísérletező projektje”,

– valamint két, a szélesebb közvélemény által nem ismert arc, Kovács Luca és Kiss Imre „youtube-er”.

Bár a kisfilmben olyan mondatok is elhangoznak, mint hogy „nagyon szépen kérek mindenkit, hogy ne csaljatok most már”, vagy hogy „kedves ellenzéki pártok benn a parlamentben, kedves most alakuló új pártok, kis pártok, szerte az országban, üljetek már össze, az új választási rendszert kalapáljátok össze”, ebből a két és fél percből azonban nem derül ki pontosan, mivel és hogyan kellene „igazságosabbá” és „demokratikusabbá” tenni a választásokat. Az azonban igen, hogy az összetrombitált szereplők nem állnának meg a választási reformnál: a közmédiát, a médiaszabályozást és a kampányfinanszírozást is megváltoztatnák, ha tehetnék. És persze, ahogy az a liberális szervezeteknél szokás, a videóban feltűnik egy számlaszám is, ahová támogatásokat lehet küldeni – a Közös Ország Alapítványé. Ez ugye azért jó, mert ha később felmerül, miből van pénz kampányra, profi videókra, egyéb akciókra, lehet azt mondani, hogy „adományokból”…

Gulyásék kezdeményezése még a balliberális oldalon sem élvez egyöntetű támogatást. Ceglédi Zoltán baloldali elemző, korábbi Heti hetes-szereplő például még áprilisban, Gulyás Márton bejelentése után éles hangú írásban reagált a hvg.hu-n: „A mai ellenzék egy arányosabb rendszerben sem áll győzelemre a Fidesszel szemben, új egymillió ellenzéki szavazót behúzva viszont a jelenlegi rendszerben is legyőzhető Orbán Viktor. Bocsánat a durvaságért, de aki azt tényként közli, hogy »a mai választási rendszerben nem lehet legyőzni a Fideszt«, meg »a Fideszre van írva a rendszer«, az síkhülye. A normaszövegben nem az van, hogy »a Fidesz«. Az van benne, hogy több szavazatot kell szerezni” – írta Ceglédi.

De „zsákutcás folyatnak” nevezte Gulyásék kezdeményezését múlt héten, az ATV műsorában Kunhalmi Ágnes MSZP-s politikus is, hozzátéve, ráadásul nagyon veszélyesnek tartja, mert a „lendület” őszre-télre ki fog fulladni, miközben szerinte tavasszal, a választásokon kellene „igazából megverni, agyontaposni a Fideszt”.


Jogsértő eszközök

Nem tartja megalapozottnak a választási rendszert ért kritikákat Szánthó Miklós sem. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Demokratának azt mondta, Magyarországon a rendszerváltozás óta az összes országgyűlési voksolást úgynevezett vegyes választási rendszer alapján tartották, ebben körülbelül fele-fele arányban volt, illetve van jelen az arányos – pártlistás – és az aránytalan – egyéni választókerületek – elem.

– Annyi változtatás történt 2011-ben, hogy míg korábban egyéni körzetből a mandátumok 46, listáról pedig körülbelül 54 százalékát lehetett megszerezni, addig az új rendszerben ez megfordult, és a képviselők 53 százaléka kerül be egyéni kerületekből, 47 százaléka pedig listáról. Nem hinném, hogy emiatt igazságtalanabbá vált a rendszer – mondta Szánthó Miklós.

Az Alkotmánybíróság egyébként a 2011 előtti választókerületi beosztást két ízben, 2005-ben és 2010-ben is alkotmányellenesnek mondta ki, egyebek mellett azért, mert az akkori körzethatárok súlyosan sértették a választójog egyenlőségét. Innen nézve az egyéni ág alkotmányos szabályozása éppen a 2011-ben elfogadott szabályokkal lett helyreállítva. Az AB által megköveteltek szerint olyan választókerületi rendszert alakítottak ki, ahol egy-egy választókerület nagyjából azonos számú választópolgárt fed le, miközben 2010 előtt háromszoros eltérés sem volt kirívó.

A Gulyás Mártonék által belengetett polgári engedetlenség kapcsán Szánthó Miklós azt mondta, a kormányt szerinte nem lehet megdönteni az utcáról, az elmúlt évek alternatív mozgalmai kapcsán is rendre kiderült, hogy ezek mögött nincs jelentős tömegtámogatás. Még a kezdetben jelentősebb létszámú tüntetésekkel induló utcai akciók is, a HaHától a Millán át a Tanítanék Mozgalomig kifulladtak. S hogy most milyen módszerek jöhetnek szóba?

– Ha megnézzük például azt az anyagot, amit a mostani videóban is szereplő Misetics Bálint külföldi források alapján összegyűjtött, akkor azt látjuk, a sztrájktól kezdve a tömegközlekedés megbénításáig számos lehetséges eszköz szerepel benne. Amennyiben egy polgári engedetlenségi akció békés, nem árt másoknak, például ülősztrájkot szerveznek flashmobként, az belefér a gyülekezési jog alkotmányos szabadságába. Ám ha mondjuk a tömegközlekedést bénítják meg szánt szándékkal, közérdekű üzem működését igyekeznek korlátozni, az nyilvánvalóan jogellenes. A polgári engedetlenség jogilag megfoghatatlan kategória, de összességében azt mondhatjuk, van békés formája, ezzel azonban túl sokra nem mennek, a keményebb akciókhoz viszont törvénysértő eszközökhöz kellene nyúlniuk – mondja Szánthó Miklós.

Hogy Gulyásék az akciójukhoz mekkora támogatást tudnak szerezni az ellenzék és az utcai tüntetők körében, és céljaik elérése érdekében milyen módszereket vetnek be, az a jövő zenéje. Az azonban ezzel a videóval kiderült: egyáltalán nem irreális lehetőség kapcsán kértük ki az emberek véleményét, amikor nemrégiben azt a kérdést tettük fel közvélemény-kutatásunkban, hogy „ha az ellenzék minden pártja összefogna a DK-tól a Jobbikig, ön kit választana?” Ez ugyanis egyes körök számára valóban létező opció.

A felmérés eredményéből leszűrhető: egy ilyen „nagykoalíció” ma még számos ellenzéki szavazót taszítana, olyannyira, hogy a Fidesz–KDNP a kétharmadosnál is jóval nagyobb győzelmet aratna, ugyanis a válaszadók körében 64 százalékot kapnának a kormánypártok, szemben a szélsőjobbtól szélsőbalig nyúló „olajfa” 36 százalékával. Ma még. Kérdés, hogy mi lesz akkor, ha megszokják ezt a különös népi zenekart.

Bándy Péter

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Zagyva felhúzta magát

Sokan alkottak véleményt az elmúlt másfél hétben Gulyás Márton videójáról, köztük volt Varga-Bíró Tamás zenész, publicista, a nemzeti radikális rendezvények egykori kedvelt fellépője is. Varga B., aki elsősorban Zagyva György Gyula korábbi jobbikos képviselőnek címezte Facebookon közzétett gondolatait, egyebek mellett ezt írta:

„Nem számít, ki voltál régen, kinek hazudod most magad, és ki szeretnél lenni a jövőben. Ha Gulyás Marci liberális kampányfilmjében, az ő számlaszáma felett pózolva jártatod a pofádat, te is csak egy liberális köcsög vagy.”

Szavai eljutottak Zagyvához is, aki ezután felhívta Varga-Bírót, és keresetlen stílusban kérte ki a minősítést. Azzal kapcsolatban azonban, hogy pontosan mi hangzott el, a két érintett mást állít. Varga-Bíró Tamás azt mondja, Zagyva felhívta, és fenyegető stílusban kérdőre vonta: „Ezt ugye nem gondoltad komolyan, hogy meg fogod úszni? Ezt nem fogod megúszni!”

A zenész ezért bement a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra, és éppen feljelentést tett, amikor a volt jobbikos politikus újra felhívta. Kihangosította a készüléket, és állítása szerint az ügyeletes tiszt füle hallatára Zagyva ezt mondta neki: „Büdös zsidó! Hagyjuk ezt a zsidó tempót! Figyelj, VBT, ma este ne aludj otthon, neked véged van, ezt nem úszod meg, f… szopó köcsög, meg leszel b…va, elintézünk örökre! Kinyírunk téged is, a feleségedet és a kislányodat is!”

A Pesti Srácok internetes portál elérte Zagyvát is, aki a beszélgetés tényét elismerte, de a család megfenyegetését és a zsidózást nem.

– Amit én a Varga B.-nek mondtam, és olyan, ami kimeríti a törvényesség határait – lehet, hogy lesz benne olyan –, azt én vállalom. Az összes következményt vállalom: törvényit, erkölcsit, mindent. De kíváncsi leszek, hogy Varga B. vállalja-e a következményeit a saját, teljesen tudatos, manipulatív hazugságaiért. Egynapi karaktergyilkosság után hívtam föl először, és annyit mondtam neki: Nem gondolod, hogy ezt megúszod? Azt, hogy ő erre elsétált a rendőrségre feljelentést tenni, azt hadd ne kommentáljam. A közösségünket arra kérem, ítéljék meg ők, hogy egy ilyen mondatért elmenni a rendőrségre, az micsoda.

Azt mondta, „bár ideges és feszült volt, akár agresszívnak is lehetett tekinteni”, de a Varga B. családját nem fenyegette meg, mert azt sem tudta, hogy van neki.

– Az, hogy „büdös zsidó, kiirtjuk a családodat”, egyáltalán nem hangzott el, mozaikként sem, ez teljes hazugság – tette hozzá, ugyanakkor elismerte, kétszer is mondhatta, hogy „ne aludjál otthon!”, a „zsidó szó” pedig abban a szövegkörnyezetben merült fel, hogy azt mondta Vargának, „ez a zsidó tempó, amit csinálsz, ez itt nem megy.”

Hollik István kereszténydemokrata képviselő hét végi, a témával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatója után Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke közölte, Orbán Viktor miniszterelnök utasította a belügyminisztert, hogy a jobbikos Zagyva György Gyula gyalázatos antiszemita fenyegetőzése kapcsán a törvény teljes szigorával lépjen fel.