Nem árulunk zsákbamacskát: azoknak a szervezeteknek a működését, amelyeket Soros György finanszíroz, és nyilvánvalóan a bevándorlást segítik elő Magyarországon, jogállami keretek között meg akarjuk nehezíteni – mondta a Demokratának Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, akit a kormánypártok a budapesti 1-es választókerületben indítanak áprilisban. A politikus szerint a mostani választások tétje elsősorban az, hogy nemzeti vagy bevándorláspárti kormánya lesz-e Magyarországnak.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Nem kapott könnyű feladatot: a budapesti 1-es választókerületben, Rogán Antal eddigi körzetében indul, ami magában foglalja az I. kerületet, a Belvárost, valamint a VIII. és IX. kerület egy-egy részét, és ellenfelei között lesz jelen állás szerint Juhász Péter és Fekete-Győr András is. Hogyan kötődik ezekhez a városrészekhez?

– Tulajdonképpen mind a négy kerülethez van valamilyen kötődésem. Az I. kerületben élek, a feleségem tősgyökeres belvárosi lány, a VIII. kerületi Palota­negyedben található Jézus Szíve-templomban házasodtunk össze, az anyai nagyszüleim pedig harminc évig éltek a ferencvárosi Mester utcában, éppen ezért lényegében örököltem a Fradi-drukkerséget a nagypapámtól.


– Négy, teljesen eltérő adottságú kerületről van szó. Melyik városrésznek miben tudna segíteni országgyűlési képviselőként?

– A következő évek feladatai között szerepel a városrehabilitáció folytatása Belső-Ferencvárosban, a Palotanegyedben pedig meg kell találni például az egykori Magyar Rádió-székház funkcióját. Fontos az is, milyen lesz a felújítás után a Múzeumkert, az a célunk, hogy a környéken élők is sajátjukként tudják használni. Az V. kerületben azt a közterület-felújítási programot, ami már elindult az elmúlt hét évben és rendkívül sikeres, ugyancsak folytatni kell, ezzel a Belváros valóban visszanyerheti régi pompáját. Az I. kerületben pedig szükség van egy tanuszodára, hiszen nincs ilyen ebben a városrészben, és a Vérmező funkcióját is meg kell találni. Ezek tehát a helyi ügyek, de azt gondolom, hogy a történelmi belváros, amibe beleértem az V. kerület mellett Belső-Ferencvárost, a Palotanegyedet, illetve értelemszerűen a várnegyedet is, ugyanazzal a kihívással néz szembe, amivel az egész ország.


– Mi lenne ez?

– Az elmúlt években azt láthatjuk, hogy egyre több turista látogat Magyarországra, azon belül is Budapestre, és nincs olyan ide utazó, aki ne menne el a Belvárosba vagy a budai Várba. A főváros fejlődésén túl azért vagyunk egyre népszerűbbek, mert Budapest, a Belváros biztonságos. Mivel mindannyiunk biztonságát veszélyezteti a migráció, ezért a legfontosabb feladatunk és üzenetünk, hogy meg kell védenünk az ország, Budapest, a történelmi belváros biztonságát.


– Visszatérve a riválisaira: Juhász Péter, ha kell, ünnepségeken sípol, ha kell, a közösségi oldala élő közvetítésében borotválkozik meg, vagyis a legaktívabb ellenzéki politikusok közé tartozik. Mennyire tartja veszélyes ellenfélnek?

– Amennyiben elfogadjuk, hogy a legfontosabb feladatunk a biztonság megőrzése és a fejlesztések folytatása, akkor kimondhatjuk: a legrosszabb, ami történhetne a történelmi belvárossal, ha Juhász Péter képviselné a parlamentben. Juhász kapcsán egy agresszív emberről beszélhetünk, aki évek óta küzd a drogok legalizálásáért. Ha ő lenne a képviselő, drogtanyát csinálna a belvárosból. Ráadásul egy olyan párt elnöke, amelyik kifejezetten támogatta és üdvözölte a kötelező betelepítési kvótát, ő maga is többször nyilatkozott arról, hogy nem kerítést kéne építeni, hanem azt a pénzt, amit erre fordított a kormány, inkább a migránsok integrációjára kellene költeni. Azt is mondta, hogy tízezer embert kéne befogadni, de véleménye szerint ez a szám a későbbiekben még növelhető is. Szerintem teljesen egyértelmű, hogy ebben a tekintetben Juhász Soros György embere, ami azért sem meglepő, mert évekig dolgozott annál a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű NGO-nál, amelynek legnagyobb finanszírozója Soros. Ha tehát meg akarjuk őrizni a Belváros biztonságát és folytatni szeretnénk a fejlesztéseket, akkor erre a legnagyobb veszélyt Juhász Péter jelenti.


– Várható baloldali összefogás a körzetben?

– Egyelőre úgy tudjuk, az MSZP-s Kovács Alex és a már említett Fekete-Győr András is elindul, de Juhász Péternek volt egy interjúja, ahol a rá jellemző lekezelő stílusban arról beszélt, hogy szerinte bizonyos ellenzéki jelöltek majd beállnak mögé. Nem tudom, hogy ezt mire alapozta, van-e már valamilyen háttéralku, jó lenne, ha ezt mielőbb tisztáznák. Az említett politikusokon kívül egyébként egy jobbikos és egy LMP-s jelölt is jelezte indulási szándékát.


– Bár ön a harmincas évei közepén jár, már lassan másfél évtizede, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, illetve a KDNP tagja lett. A balliberális média szereti azt sulykolni, hogy konzervatívnak, kereszténynek lenni „ciki”, egy fiatal számára egyáltalán nem trendi. Mit gondol erről?

– Bár a liberális ideológia követői a korábbi években valóban fel tudtak építeni egy olyan imázst, hogy liberálisnak lenni fiatalos, vonzó, divatos dolog, de úgy látom, ez már a múlté. Mert a fiatalok számára is fontos az alapvető biztonság, és ők is családban szeretnének élni, gyermeket vállalni. A saját környezetemben úgy látom, egyre nagyobb a fogékonyság a keresztény értékek és a kereszténydemokrata politikai világnézet iránt, hiszen ez nem a valóságtól elrugaszkodott, hanem a valóságra reagáló politika. A jelen, a magyar emberek valódi kihívásait akarja megoldani, ráadásul olyan értékeken alapszik, ami a bibliai emberképből, nem pedig egy olyan elvont, utópisztikus emberképből indul ki, mint amilyen a liberális ideológiáé. Ők a nyílt társadalom utópiájában hisznek, ahol nincs saját kultúra, nincs nemzeti identitás. Minket azonban az Isten úgy teremtett, hogy vannak olyan tulajdonságaink, amiket soha nem fogunk tudni levetkőzni: egyrészt keressük az Istent, másrészt szeretnénk tartozni valahová. Szeretnénk családban élni, ez a legfontosabb kötelék, de szükségünk van nagyobb közösségekre is. És a legnagyobb ilyen összetartható közösség a nemzet. Ezt akarja meghaladni a liberális ideológia, de ez soha nem fog sikerülni. Ahogy azt Tamási Áron gyönyörűen megfogalmazta: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – így vagyunk összerakva. Én büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, és sajnálom, hogy vannak, akik nem így éreznek. De azt gondolom, akárhány könyvet ír Soros György a nyílt társadalom eszméjéről, bármennyi liberális politikus kiabálja az Európai Parlamentben, hogy meg kell haladni a nemzetállamokat, Európai Egyesült Államokra és európai kormányra van szükség, a társadalmak többsége ezzel nem fog egyetérteni.


– Az elsők között beszélt arról január elején, hogy a Fidesz és a KDNP arra kéri a kormányt, minél előbb dolgozza ki és vegye napirendre a Soros-terv végrehajtása elleni akciótervet. Azóta ismertté vált a Stop Soros törvénycsomag javaslata. Elégedett ezzel?

– Ezt a törvénycsomagot puhítani nem lehet. Meg kell vizsgálni, alkalmas-e arra, hogy valóban átláthatóvá és nyilvánvalóvá tegye, melyek azok a szervezetek, amelyek szervezik és támogatják a bevándorlást. Vagyis melyek azok az NGO-k, amelyek a magyar emberek akaratával szemben végzik a tevékenységüket, és honnan kapják a működésükhöz szükséges forrást. Ha pedig külföldről finanszírozzák őket, akkor kitől és pontosan mennyi pénzt kapnak. Jómagam úgy vélem, alkalmas erre a törvényjavaslat, de nem tartom kizártnak, hogy lesznek olyan módosító javaslatok, amik még keményebbé tehetik ezt a jogszabályt. Nem árulunk zsákbamacskát: azoknak a szervezeteknek a működését, amelyeket Soros György finanszíroz, és amelyek nyilvánvalóan a bevándorlást segítik elő, és a migrációt akarják elfogadottá tenni Magyarországon, illetve egyébként egész Európában, jogállami keretek között meg akarjuk nehezíteni. Ez a célunk, és ez egybevág több millió ember véleményével, akik a Nemzeti Konzultáció során kinyilvánították, hogy ők magyar Magyarországon szeretnének élni, és nem akarnak bevándorlást, mert ebben veszélyt látnak, nem pedig lehetőséget.


– Múlt héten úgy nyilatkozott: Brüsszel bejelentkezett a migráció főszponzorának. Mit értett ezalatt?

– Ahogy Soros György kérte, az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy a migrációt legalizálja, a beérkező migránsokat kötelezően szétossza, a tagországok között szétosztott migránsokat pedig integrálja. Ennek újabb állomásaként az Európai Bizottság most kiadott egy útmutatót, amit Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért és uniós belügyekért felelős biztos, illetve Corina Cretu kohéziós politikáért felelős uniós biztos mutatott be.


– Miről szól ez a kiadvány?

– Arról, hogyan kell felhasználni az uniós forrásokat a migránsok minél mélyebb integrációjának érdekében. Ez is azt mutatja, hogy Brüsszel és a bizottság a Soros-tervet hajtja végre. Juncker például arról beszélt az évértékelőjében, hogy legális migrációs útvonalakat kell létrehozni, aztán amikor Donald Tusk a kötelező kvóta ötletének elejtéséről nyilatkozott, olyan támadásokat kapott a különböző intézményekből, amikből szintén világos volt, hogy az EP többsége és a bizottság a kvóta mellett van. A most összeállított útmutató egyértelművé teszi, hogy lehetőséget látnak a migrációban, be akarnak hozni bevándorlókat, és integrálni őket. Szerintünk viszont ez nem lehetőség, hanem veszély. Nem akarjuk legalizálni a bevándorlást, és úgy véljük: a szülőföldön kell segíteni, nem pedig behozni a bajt Európába. A kötelező szétosztási mechanizmust működésképtelennek, igazságtalannak és jogtalannak tartjuk. Az integráció kapcsán pedig az elmúlt húsz-huszonöt év bebizonyította: ez egy zsákutca. Nem lehet integrálni más kultúrájú embereket, ha ők ezt nem szeretnék. Márpedig az elmúlt évek terrorcselekményeit többnyire olyanok követték el, akik hosszú ideje itt éltek, európai állampolgárok voltak, mégis radikalizálódtak. Az áprilisi választáson az a legfőbb kérdés, hogy nemzeti vagy bevándorláspárti kormánya lesz-e Magyarországnak.


– Úgy tűnik, Soros Györgyöt érzékenyen érintik a hazánkból érkező bírálatok. Év végén videón üzent Magyarországra, a davosi világgazdasági fórumon pedig, Magyar Bálint szóhasználatával, maffiaállamról beszélt, valamint arról, hogy Orbán Viktor „megvásárolta” az MSZP vezetőit, és minden ellenzéki pártban megvannak a kémei.

– Ezek a megnyilatkozások azt mutatják, hogy Soros beszállt a kampányba, és részese kíván lenni a választási küzdelemnek. Az imént említett, minden tényalapot nélkülöző állításai is felháborítóak. De leginkább az a gondolata mutatta meg, hogy nem tudja, mit beszél, amelyben azt fejtegette, hogy Magyarországon mára súlyosabbá vált az elnyomás, mint a szovjet megszállás alatt. Egyfelől ezzel több millió rendszerváltó embert sértett meg. Másrészt úgy gondolom: elment a józan esze annak, aki szerint rosszabb ma – amikor vélemény-, szólás- és vallásszabadság van, és amikor négyévenként szabad választásokon dönthetjük el, milyen jövőképet képzelünk el magunknak és az országnak –, mint a kommunista diktatúra idején.


– Sokan attól tartanak, és vannak is erre utaló jelek, hogy mivel a balliberális pártok gyengék, az úgynevezett civil szervezetek igyekeznek majd feszültséget gerjeszteni a választások előtt. A Tanítanék Mozgalom és a diákok januári tüntetése mérsékelt érdeklődés mellett zajlott le. De hosszabb távon lehet-e sikeres ez a terv?

– Korábban valóban azt láttuk, hogy akik külföldről akarták befolyásolni a választásokat, azok az ellenzéki pártoknál kopogtattak, most viszont, mivel ezek a pártok erőtlenek és a saját hatalmi ambí­cióikkal vannak elfoglalva, az úgynevezett civil szervezeteken és aktivistákon keresztül próbálkoznak. Juhász Péterhez, Gulyás Mártonhoz hasonló agresszív rendbontókon keresztül akarnak beavatkozni a belpolitikába, ehhez pedig csatlakozik az a liberális médiahadsereg is, amely szintén ezeket az érdekeket képviseli, elég, ha az ugyancsak Soros-kötődésű 444-re gondolunk. Ám bízom benne, hogy ez a beavatkozás nem jár sikerrel.

Bándy Péter