Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a baloldali pártok legnagyobb problémája, hogy még mindig nem tisztázták viszonyukat 1956-hoz, ezért nem tudnak leszámolni „terhelt múltjukkal”.

Törcsi Péter az M1 aktuális csatorna műsorában hétfő este Molnár Gyulára, az MSZP és Gyurcsány Ferencre, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökére utalva azt mondta: olyanok próbálnak párhuzamot vonni a jelenlegi kormány és az 1956-os elnyomó rezsim között, akik 1989 előtt a rendszer „tevőleges kiszolgálói” voltak.

A műsorban Kiszelly Zoltán politológus arról, hogy a vasárnapi Blaha Lujza téri ellenzéki tüntetésen elhangzott, egymillió új szavazóra lenne szüksége a baloldalnak, azt mondta: nem csak nekik, a Jobbiknak is körülbelül ennyi szavazó kellene ahhoz, hogy megszorítsa a kormánypártokat. Hangsúlyozta: „ez a centrális erőtér lényege”, hogy a két szélsőséges pólus, a „neoliberális gazdaságpolitikát folytató” baloldal és a radikális jobboldal nem ér össze.

A tüntetésen szóba került új baloldali összefogásról Törcsi Péter azt mondta: amennyiben semmilyen extrém dolog nem történik a magyar közéletben a következő választásokig, akkor, ha létrejön az összefogás, „ugyanaz a forgatókönyv” valósul meg, mint ami 2014-ben. Hozzátette: még mindig Gyurcsány Ferenc a baloldal egyik „legkarizmatikusabb” vezetője, de pártja támogatottsága nem éri el az MSZP-ét, ezért van szüksége az együttműködésre.

Kiszelly Zoltán úgy értékelt: a baloldalnak volt nyolc éve, hogy bemutassa azt az alternatívát, amelyet most kínál, de akkor nem tette meg.

Az, hogy ugyanazok az emberek a meghatározó szereplők, mint a korábbi baloldali kormányokban – utalt Gyurcsány Ferencre vagy Bokros Lajos volt pénzügyminiszterre – „hiteltelenné teszi őket”. Törcsi Péter szerint a baloldali összefogásnak akkor lenne esélye, ha nem a már kipróbált politikusokkal indulnának, hanem új, karizmatikus és szakmailag rátermett politikai vezetővel, viszont valószínűleg „saját kicsinyes érdekeik miatt” megint maguk közül választják majd ki a miniszterelnök-jelöltet 2018-ra.

Törcsi Péter kitért arra is, hogy szerinte nem volt szerencsés füttyel, sípokkal megzavarni a Kossuth téri ünnepséget, mert a megemlékezők ezt provokációnak tekintették, ráadásul nem lehetett teljes mértékben méltósággal megünnepelni a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóját.     Hozzáfűzte: nyilvánvalóan beletartozik a gyülekezési jogba és a véleménynyilvánítás szabadságába, hogy valaki így fejezze ki nemtetszését, viszont „utána nem érdemes csodálkoznia azon”, hogy ebből verbális és fizikai konfliktusok is adódtak.

MTI