Ángyán József: A termőföldből akar mindennél nagyobb vagyont szerezni az MSZP-s elit

Az önkormányzatok megtilthatják a genetikailag módosított növények termesztését. Eddig hatvankét magyar önkormányzat és két régió élt ezzel a lehetőséggel, és továbbiak készülnek a tiltásra. Ötpárti egyetértéssel terjesztettük elő és fogadtuk el azt az országgyűlési határozatot, amely a génmanipulált növények elleni magyar stratégiát rögzíti – mondta a Demokratának dr. Ángyán József professzor.

– A Gyurcsány-kormány kitette a „Végeladás” táblát. Egyebek mellett szeretné eladni az állami kézben levő mezőgazdasági ingatlanokat, intézeteket, intézményeket és földterületeket is. Normális ez? – Az unión belül már ma is Magyarországon a legkisebb az állami tulajdon aránya, és a privatizáció a tervek szerint gyorsuló ütemben folytatódik. Ez a folyamat már az állami alapfeladatokat ellátó intézményeket is elérte, így a mezőgazdaság közhasznú alap-infrastruktúrája is végveszélybe kerülhet. Az elmúlt évben például azért zsugorítottak vagy szüntettek meg több agrárkutató intézetet, hogy értékesíteni tudják a hozzá tartozó ingatlanokat, földterületeket. Kiemelkedő példája ennek a Gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet, amely egyébként igen szép és főleg értékes helyen feküdt. De a kormány megszüntetni tervez hat mezőgazdasági szakközépiskolát is. Ezekben az esetekben is jelentős mértékben az eladható ingatlanokkal kapcsolatos spekuláció állhat a folyamat hátterében. Hamarosan kalapács alá kerül a kulcsfontosságú szőlő- és borágazat, valamint a gyümölcságazat valamennyi kutatóintézete, törzsültetvényeikkel együtt, és erre a sorsra juthat biológiai alapjaival együtt a Zöldségtermesztési Kutatóintézet is az egykori és reménybeli „Kertmagyarországon”. Úgy tűnik, nem marad semmi az állam kezében, amivel segíthetné a minőségi szerkezetváltást a mezőgazdaságban. Katasztrofális következményekkel járhat, ha kulcságazataink fejlesztési és működtetési infrastruktúráját eladják a konkurenciának, aki akár egyszerűen felszámolhatja azokat. Ez elfogadhatatlan. És még valami: elköltöztették a budapesti Költő utcából, pontosabban a festői környezetben fekvő Jókai-villából a Természetvédelmi Hivatalt is. Bár ez az intézmény nem az FVM-hez tartozik, de itt is kiszemelte magának valaki a kultúrtörténeti jelentőségű és páratlan szépségű védett, értékes ingatlant. – A szocialisták nemrég módosítani szerették volna a földtörvényt. Szerették volna könnyebbé tenni a nagyüzemek földhöz jutását. Milyen folyamatok indították ezt az akciót? – Úgy tudom, hogy a Gyurcsány-kormány a még meglévő állami földterületekből nyolcszázezer hektárt szeretne értékesíteni. Olyan szabályrendszert dolgoztak ki, amellyel a bennfentes tőkeerős gazdasági társaságokat és részvényeseiket hoznák előnyös helyzetbe a helyben lakó egyéni gazdákkal szemben. Például a legkisebb megvásárolható földdarab százhektárnyi lenne. Ekkora területet az egyéni gazdák megfelelő források hiányában semmilyen szín alatt sem tudnak egyben megvásárolni. Vagy például a jelentkezési határidőt a kiírástól számított tíz napra szállították volna le, hogy valóban csak a bennfentesek, az előre informáltak értesüljenek a földvásárlási lehetőségről. Hogy a részvényesek elővásárlási jogának biztosítását már ne is említsük. A növekvő igyekezet, sietség alapvető oka bizonyosan az lehet, hogy vészesen közeleg a külföldiek számára megállapított földvásárlási tilalom lejártának 2011-es határideje. Addig a magyar tőkés nagyüzemek, illetve a hazai pénzügyi csoportok minden lehetséges földterületet szeretnének megszerezni. Eszük ágában sincs termelni rajta, de ettől még nyugodtan felvennék a megvásárolt hektárokra a megfelelő hazai és uniós támogatásokat. Ez elérheti akár a 85 ezer forintot is hektáronként. Bár nem termel a föld, de közgazdasági értelemben ekkor is „dolgozik” tulajdonosainak. És ami a lényeg: ma 500 ezer és 1 millió forint között van egy hektárnyi termőterület ára Magyarországon. Bécs környékén ennek tíz-tizenötszörösébe kerül egy hektár. Amikor tehát megszűnik a moratórium, akkor az állami földek felvásárlói nagyon rövid időn belül akár tíz-tizenötszörös haszonra tehetnek szert anélkül, hogy az eltelt évek alatt akár egy szalmaszálat is arrébb tettek volna. Ezzel létrejönne a MSZP-s gazdasági elit második generációja, amelyik sokkal gazdagabb lenne, mint az előző. – Nem így a gazdák… Miért tudnak olyan nehezen támogatáshoz jutni? – A támogatási szabályokat eleve úgy állapította meg a kormány, illetve a mezőgazdasági tárca, hogy a gazdák ne juthassanak hozzá. Az úgynevezett agrárkörnyezeti program pénzeit már öt évre előre szétosztották, előre elköltöttek mindent, de úgy, hogy várhatóan 2009-ig újabb pályázatot sem tudnak kiírni a programra. A rendelkezésre álló összegnek mindössze a húsz százalékát juttatták a tényleges agrárkörnyezeti programok valódi célcsoportjainak, a gazdáknak, noha ők adják a teljes magyar mezőgazdasági termelés több mint ötven százalékát. A támogatott másfél millió hektárból csupán háromszázezer hektár az ő területük, ha pedig ugyanazé az agráripari tőkés lobbié, amelyik az egyéb forrásokat is általában megszerzi, akkor 1,2 millió. Aztán: úgy állapították meg a pályázatokhoz szükséges életképességi határokat is, hogy azokat az EU-ban nyilvántartott termelők 95 százaléka nem éri el. Jól mondta az MSZP-s Szanyi Tibor, amikor elszólta magát, és úgy fogalmazott, hogy Magyarországon „az agrárpénzek több mint 90 százalékát kevesebb mint 100 ember teszi zsebre”. – Ez nem marad hatás nélkül. Mennyivel csökkent a gazdák száma? – 2000-ben a statisztika még 966 ezer mezőgazdasági egységet tartott számon. 2005 decemberére létszámuk 706 ezerre csökkent, és ezen belül is ma már csupán 208 ezer regisztrált, élethivatás-szerűen mezőgazdasági tevékenységből élő egyéni gazdaságot és 7800 társas vállalkozást tart nyilván a statisztika. Öt év alatt tehát 260 ezer ember, illetve egyéni gazdaság dőlt ki. Feladta, visszavonult. Persze ha volt hová. A kormány – igaz sokadszorra – azt ígérte, hogy 2006. január 1-jétől már mindenképpen bevezeti a mezőgazdasági termelők előrehozott nyugdíját. Ez Nyugaton bevett forma, az EU komoly támogatást is ad hozzá, hiszen így a birtok a család kezében marad, az átvevő fiatal családtag pedig az EU támogatásával megújíthatja azt. És most kiderült, hogy a 2007-es bevezetésből sem lesz semmi. Na persze, inkább a földért életjáradék programot erőltetik, mert ahogy már mondtam, minden hektárhoz hozzá akarnak jutni 2011-ig. – Mit tud tenni az ellenzék? – Nemrég visszavertük a szocialisták földszerzéssel kapcsolatos módosítási javaslatát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában. Ez egyébként egyetlen SZDSZ-es szavazaton, dr. Kis Zoltán tisztességén múlott. Ne legyenek azonban illúzióink! Olyan nagy a tét, akkora haszonnal kecsegtet a földüzlet, hogy rövidesen számítanunk kell egy újabb módosítási javaslatra, hiszen sürgeti az idő az MSZP-sek tőkés holdudvarát. – Mit tehetnek az egész országra kiterjedő polgári önkormányzatok? – Az önkormányzatok megtilthatják például a genetikailag módosított növények termesztését. Ez nem kis dolog. Eddig hatvankét magyar önkormányzat és két régió élt ezzel a lehetőséggel, és továbbiak készülnek a tiltásra. E területen sikerült a parlamentben teljes konszenzusra jutnunk a kormányoldallal. Ötpárti egyetértéssel terjesztettük elő és fogadtuk el azt az országgyűlési határozatot, amely a génmanipulált növények elleni magyar stratégiát rögzíti. – Ez érdekes, hiszen a GMO-üzlet Kóka János gazdasági miniszter szívügye. A kabinet évente két és fél millió tonna kukoricát akar termeltetni a beinduló bioetanol-gyártáshoz. Miért mentek mégis szembe a kormánypárti képviselők ezzel a tervezettel? – Kezdetben én is alig akartam elhinni. De többen is megkerestek, méghozzá pozitív ötletekkel, és ötpárti egyezség született, bár sajnos voltak közöttünk is, akik a génmanipulált növények meghonosítása mellett voksoltak. Egyrészt tájékozatlanságból, másrészt így vagy úgy ezt diktálták az érdekeik. Magyarországon a MON 810-es GM-kukoricát szeretnék meghonosítani egyes multinacionális cégek. Ez a növény azonban a kukoricamoly elleni vegyszeres permetezés méregdózisának 1500-2000-szeresét termeli. Ha ez bekerül a talajba, egy idő után tönkreteszi azt. És akkor már nem lesz olyan könnyű eladni a földet 2011 után. Az pedig, hogy a GM-kukorica bioetanol előállítására alkalmasabb, csupán blöff. Sem többet nem terem, sem nagyobb keményítőtartalma nincs. És egyébként is nyolcmillió tonna kukorica áll a hazai raktárakban. Ez évekig elég lenne a hazai bioetanol-gyártás számára. – Mi a véleménye a törökbálinti húsbotrányról? – Magyarország élelmiszer-szemétlerakóhellyé vált. Ezt csak úgy tudnánk megváltoztatni, ha jelentősen szigorítanánk az ellenőrzést és a szankcionálást. Ehhez azonban meg kellene erősítenünk az ellenőrzés rendszerét, annak intézményeit és hálózatát. Ennek azonban éppen az ellenkezője, az ellenőrző hatóságok tömeges leépítése történik. A kormány összesen 1800 ellenőrzéssel foglalkozó szakembert akar utcára tenni az ÁNTSZ-től, a fogyasztóvédelemtől és a környezetvédelmi felügyelőségektől. A leépítések kapcsán jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ki fogja megvédeni a magyar vásárlókat, fogyasztókat az ételmérgezéstől, a selejtes termékektől, ki fogja ellenőrizni a törvényben foglalt higiéniai előírások betartását. Érthetetlen tehát, hogy miért kell néhány száz millió forintos költségvetési megtakarítás reményében ezt az intézményrendszert szétverni, és közben hagyni, hogy a külföldről beömlő szemét a jó minőségű és megbízható magyar élelmiszereket kiszorítsa a hazai piacról, gyorsítva ezzel is a magyar gazdatársadalom tönkremenetelét. Lassan a kormányra is ráférne egy rajtaütésszerű minőség-ellenőrzés, és nem maradhatna el a szigorú szankcionálás sem. S. F.