Kikapcsolta az övet, próbálta nyitni az ajtót, de az nem nyílt. Aztán az ablaknyitó gombot nyomta meg. Semmi. Végül ököllel kezdte ütni az ablakot. Csakhogy az ablak nem engedett.
Az elvesztett idő ugyanolyan, mint a többi idő. Kezdetben csak simán idő. Az ember alkotta negyedik dimenzió bármire, bármikor, bárhol felhasználható szegmense. Aztán valahogy átváltozik.