Ahogyan azt az elmúlt években megszokhattuk, öt napra különleges szigetté alakult a tusnádfürdői tábor helyszíne. Egyébként ritkán fordul elő az emberrel, hogy pólóban és rövidnadrágban előadást hallgat mondjuk az Európai Unióról vagy a médiahelyzetről, majd az esti koncert közben romániai és magyarországi politikusokkal áll sorba sörért. A hangulat ennek a különlegességnek megfelelő, itt mindenki egyszerűen magyar, nem számít, hogy a Kárpát-medence mely pontjáról érkezett, s az sem, hogy egyébként politikus, tanár vagy gimnazista. A kötetlen fesztiválhangulat miatt emlegetik Tusványost „székely Woodstockként” is. Ezúttal ráadásul az idő is kegyeibe fogadta a résztvevőket, a meleg sem volt drámai és vihar sem volt – csak egy kisebb, és az sem az időjárásnak, hanem Traian Basescu román elnöknek volt köszönhető.

Egykor és most

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, gyakoribb nevén Tusványos története egy 1989 decemberi kézdivásárhelyi házibuliig nyúlik vissza. Ekkor döntötték el magyarországi és erdélyi fiatal politikusok, hogy szerveznek egy olyan rendezvényt, ahol lehetőség nyílik a párbeszédre egymás között, illetve románok és magyarok között is. Az ötletgazdák között ott volt a Fidesz részéről Németh Zsolt, Erdélyből pedig Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, akik azóta mindannyian a közélet ismert szereplői lettek. Az első szabadegyetemre már 1990 nyarán sor került, amelyet a Fidesz kisebbségi titkársága, az angol Fiatal Szociál-Liberális Demokraták és erdélyi magyar ifjúsági szervezetek rendeztek, a meghívottak között például a Londonban tanító Schöpflin György, a Fidesz jelenlegi EP-képviselője, Lengyel László politológus és Norman Stone brit történész is megtalálható volt.

Az évek folyamán a rendezvény egyre inkább bővült, a tartalmas előadások mellett nőtt a fesztiváljelleg és a résztvevők száma is, így aztán a szabadegyetem néhány évvel később átköltözött Bálványosról a közeli Tusnádfürdőre. Innen ered a Tusványos becenév is. Visszatérő vendég Orbán Viktor, Martonyi János, Tőkés László, Markó Béla, de megfordult itt Mádl Ferenc, illetve román részről Adrian Severin román politikus és – igaz, nem hivatali idejében – Emil Constantinescu volt román elnök is.

Az idei esemény különlegességét az adta, hogy ez volt a huszadik Bálványosi Szabadegyetem. Ez alkalomból a résztvevők fél napra visszatértek a gyökerekhez, és az eredeti helyszínen, Bálványoson életfát állítottak a két évtized emlékére.

Mivel idén is több tucat előadás színesítette a programot, így ezeket összefoglalni lényegében képtelenség. Martonyi János volt külügyminiszter, Gál Kinga fideszes EP-képviselő, Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője, Tóth Zsolt szociológus, a Forsense igazgatója, David Campanale brit politikus, a BBC World News munkatársa és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke a válság utáni Európáról, az európai értékekről, a keresztény erkölcsről beszélgettek, Tőkés László EP-képviselő, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke az autonómiáról tartott előadást, de szó esett a közszolgálati tájékoztatásról, médiahelyzetről is erdélyi és magyar médiapolitikusok, újságírók, többek között Szalai Annamária, Belénessy Csaba, Ambrus Attila, Balogh Levente és Borókai Gábor előadásában. Több beszélgetés zajlott a gazdasági válságról is, mások mellett Martonyi Jánost, Schöpflin Györgyöt, Jeszenszky Gézát és Becsey Zsoltot hallgathattuk ebben a témakörben, utóbbi uniós tapasztalatairól is beszélt a Civil Összefogás Fórum rendezvényén, s itt szó esett a civil világról is Simon János politológus és Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Egyesülete elnökének előadásában. Voltak persze könnyedebb témák is, Szávay Ágnes teniszező például karrierjéről, a profi teniszvilágáról mesélt, az estéket pedig koncertek zárták, a Quimby, az Edda, a Tankcsapda, a Zanzibár és Péterfy Bori is nagy sikert aratott.

A róka és az autonómia

A legnagyobb érdeklődés természetesen a szombat délelőtti előadást kísérte, aminek pikantériáját az adta, hogy részt vett rajta Traian Basescu is. A román elnököt nem befolyásolta, hogy többezres magyar közönség előtt beszél, és az sem, hogy a közönség soraiban több százan autonómia feliratú papírt tartottak magasba. Basescu ugyanis kijelentette: Románia egységes, oszthatatlan és szuverén nemzetállam, s csak álom, hogy az egységes román állam területén útlevelet vezessenek be, miként azt a székely autonómiatörekvések feltételezik.

Hozzátette, a helyi autonómiát erősíteni kell Romániában, ezt a folyamatot föl kell gyorsítani, de Székelyudvarhely sem számíthat több jogosítványra, mint például a dél-romániai Tulcea vagy Caracal. A székelyföldi autonómiatörekvésekre tehát lényegében nemet mondott, amire a közönség részéről heves füttyszó és fújolás volt a válasz. A kedélyeket Orbán Viktor egy kérdésre adott válasza nyugtatta meg teljesen, a Fidesz elnöke azt mondta, mivel 2004. december ötödikén a résztvevők többsége igent mondott a kettős állampolgárságra a népszavazáson, így a következő parlamentnek az a feladata, hogy a többség akaratának megfelelően a határon túli magyaroknak is megadja a magyar állampolgárságot.

Orbán Viktor szerint a következő tizenöt-húsz éves korszak uralkodó szemlélete jobboldali lesz, lezárult a „politikai és gazdasági mitológia uralmának” korszaka. Ennek a mitológiának lényege egy „varázslat” volt, amely szerint a piac mindent megold. Aki ebben kételkedett, azt eretneknek és szélsőségesnek tartották. Megjegyezte, a baloldalt felvásárolta egy neoliberális tőkéscsoport, amely mindent elvett, amit a magyarok közösen felépítettek.

– Ez a csoport elvette Magyarországtól, szétverte az egészségügyi rendszerét, elvette az emberektől a nyugdíj-megtakarításokat, és a nyugdíj-befektetéseket, felszámolta a szociális és családtámogatási rendszert, odalett a közbiztonságunk – fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette, mára világossá válhatott mindenki számára, hogy a róka nem képes szabályozni magát a csirkeólban. A folyamat eredménye két szélsőséges politika megjelenése: a szélsőséges liberális baloldalé és a szélsőséges jobboldalé, amelyek egymásból élnek, egyik a másik következménye. Mindkettővel szemben az alternatíva csak a kiegyensúlyozott polgári kormányzás lehet.

Tőkés László a romániai rendszerváltásról szólva elmondta, tagadhatatlanul vannak eredmények, de az ország messze elmarad az Európai Uniótól. Kifogásolta az ortodox egyház terjeszkedését Székelyföldön, és azt is, hogy a moldvai csángókat megpróbálják „elnemzetleníteni”.

– Autonómia szükséges, és egy olyan kisebbségi törvényt kell alkotni, mely nem a tizenkilenc romániai kisebbség, hanem a romániai magyarság helyzetét rendezi. Természetesen a többi kisebbséggel is szolidaritást vállalunk, de az ő gondjaik nem hasonlatosak a magyarok autonómiaigényéhez, ezért ezt külön kell tárgyalni – mondta az európai parlamenti képviselő.

Tartalom és kikapcsolódás

A Bálványosi Szabadegyetem már egyáltalán nem diáktábor. Nem csupán azért különleges ez az alkalom, mert itt együtt szórakoznak magyarországi és határon túli magyar fiatalok, hanem azért is, mert itt a kamasztól a nyugdíjasig minden korosztály talál ízléséhez illő programot, sokan családosan töltenek el Tusnádfürdőn öt napot.

– Másodszorra vagyok itt, előzőleg 1995-ben jártam Tusványoson. Sokat változott a rendezvény, úgy fogalmazhatnék, hogy most másképpen jó. Persze én is változtam, akkor a barátnőmmel jöttem, aki mára a feleségem, s most itt van velünk tízéves fi am is. Együtt buliztunk az Eddára – mondja mosolyogva a Budapestről érkezett László.

Egy székelyudvarhelyi nyugdíjas hölgy Orbán Viktort jött meghallgatni, és kicsit csalódottnak tűnt.

– Viktort nagyon szeretjük, örülök, hogy megígérte az állampolgárságot, de Basescutól többet vártam. Azt hittem, bejelent valamit, ami jó az itteni magyarságnak, erre nemet mondott az autonómiára.

Az élményeket, véleményeket még hosszasan lehetne idézni, mindenkit más fogott meg. Volt olyan fiatal, aki először járt Erdélyben, s a táj szépsége ragadta meg leginkább, mások az esti közös beszélgetéseket, pálinkázásokat említették, sokan pedig azért szeretik Tusványost, mert itt testközelből láthatják és hallgathatják az egyébként csak a tévéből ismert politikusokat. Egy dolog azonban közös: mindenki azt mondta, hogy aki egyszer már járt itt, az jönni akar máskor is.

Intézményesülő Tusványos

A nyári szabadegyetemeken rengeteg hasznos ötlet fogalmazódott meg az elmúlt években. Ennek köszönhető, hogy Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke már májusban bejelentette, a szabadegyetem Bálványosi Intézet néven állandósul, hogy funkcióit ne csak évente öt napig tölthesse be. Jövőre megújul a nyári tábor is, 2010-től még színesebb és többrétű lehet az együtt töltött közel egy hét. A jelenlévők közül többen azt mondták, hogy jövőre az is változást jelent majd, hogy ismét jobboldali kormánya lesz Magyarországon, ami a Kárpát-medencei magyarság egészének helyzetét alapvetően befolyásolhatja.

Bándy Péter