Magyarországnak főszerepe van a GMO-ellenes lobbi erősödésében, az Európai Unió tagországainak fele csatlakozott hozzánk. A Földet a gazdáknak! program keretében pedig november óta mintegy 180 ezer hektárra licitált sikeresen közel 11 ezer földműves, mindössze 15-20 földvásárló személye körül folyik politikai indíttatású vita – mondta a Demokratának dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

– Látják már, milyen nagyságrendű károkat okoztak az április végi éjszakai fagyok?

– Jelentős veszteségek érték a gazdákat, ezek felmérése még folyik, a kár elérheti a 30-40 százalékot. Eddig idehaza 960 termelő jelentett be fagykárt közel 5300 hektár területről, a számok a beérkező adatok nyomán folyamatosan növekednek. A 2012-ben megújított agrárkárenyhítési rendszer lehetővé teszi, hogy az uniós előírásokhoz mérten a lehető legnagyobb kompenzációt nyújthassuk a termelőknek. Szükség esetén rendkívül kedvezményes, kamat- és garanciadíj-támogatás mellett fölvehető átmeneti hitel is a gazdák rendelkezésére áll, akárcsak a tavalyi súlyos jégkárok enyhítésekor.

– Milyen a tavalyi év mezőgazdasági mérlege?

– Közepesnél jobb évünk volt, annak ellenére, hogy kedvezőtlen, aszályos időjárás nehezítette a munkát. Szerencsére azonban úgy tűnik, a magyar gazdák kellő hozzáértéssel alkalmazkodni tudtak a körülményekhez. Ennek köszönhetően például a búza és az őszi árpa termésátlaga felülmúlta a 2014-est, és a minőség is jó volt. A magyar agrárexport tavaly 8 milliárd euró körüli eredményt ért el, az ágazat kibocsátása 2014-hez képest tovább nőtt, elérte a 2457 milliárd forintot.

– A sertés- és a tejágazat súlyos gondjai viszont megoldásra várnak.

– A másfél éve érvényben lévő orosz kereskedelmi embargó miatt az ottani piacaink gyakorlatilag lenullázódtak, és ez a világpiaci túltermeléssel párosulva lenyomta egyes agrártermékek árát. A legnagyobb gondok a baromfiágazatban jelentkeztek, de a tej- és a sertéságazat is megszenvedte az új helyzetet. A feladat: minél gyorsabban új piacok felkutatása és megszerzése. A Nyugat-Balkánon stabil pozícióink vannak, de egyre intenzívebbek a kapcsolataink például Dél-Afrikával. Koreában nagy érdeklődés van a magyar sertéshús iránt, Japánban a mangalica ott van mintegy ezer étteremben, Kínában pedig az utóbbi időben föllendült az érdeklődés a magyar bor iránt, a borexportunknak Kína immár a negyedik legjelentősebb felvevőpiaca. Az említett kritikus ágazatokban a kormány igyekszik kivédeni a felvásárlási árakat letörő hatásokat. Az áfacsökkentés jó eszköz erre, mert érzékelhetően megnőtt a belső fogyasztás, miközben a feketekereskedelmet is jelentősen sikerült visszaszorítani. Következik a tej, a tejtermékek, a baromfi, a tojás és az éttermi vendéglátás áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése, és a tapasztalatok tükrében lehet majd dönteni az érintett termékkörök bővítéséről.

– Derűlátó, pedig Brüsszelből aggasztó hírek jönnek, a GMO-lobbi elszántan igyekszik elérni a génmanipulált élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó jelenlegi előírások fellazítását…

– Szerencsére a GMO-ellenes lobbi is egyre erősebb, és büszkén mondhatom, hogy ebben Magyarországnak főszerepe van. Mi az Alaptörvényben is rögzítettük a GMO-mentesség iránti elkötelezettségünket, és ma már nekünk köszönhetően az Európai Unió tagországainak fele csatlakozott ez irányú felhívásunkhoz. Bízunk Németország csatlakozásában is. Hazai siker, hogy a növénytermesztésben mára elértük a teljes GMO-mentességet. Szeretnénk a takarmányozásból is kivezetni az ilyen termékeket, elindítottuk a nemzeti fehérjeprogramot, a szója vetésterülete mára megduplázódott. Az ellenőrzés szigorú és eredményes, a közelmúltban jelentős kukoricavetőmag-szállítmányt fogott el és semmisített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH.)

– Milyenek a kilátásaink a földtörvény ügyében vívott harcban?

– Továbbra is türelmesen várjuk, hogy Brüsszel milyen állásfoglalást alakít ki a külföldiek és a jogi személyek földtulajdonszerzését illetően. A törvény addig is hatályos, nekünk igazán nem sürgős a dolog… Minél szorosabb együttműködésre, információcserére törekszünk a visegrádi országokkal, melyek földtörvényét az Európai Bizottság szintén támadja. Bízunk benne, hogy a kellő alapossággal körülbástyázott álláspontunk minél szélesebb támogatásra talál. Érdekes egyébként, hogy miközben Brüsszel szerint kirekesztjük a külföldieket, itthon az ellenzék azzal támad minket, hogy külföldieknek árusítjuk ki a földet, noha egyébként utóbbira még egyetlen példát sem hozott senki. A licitnyertesség ugyanis nem jelent automatikus tulajdonba lépést, van elővásárlási sorrend, és ebben többek között az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) is ott van.

– Ha már az állami tulajdonú földek indulatokkal kísért eladását említi, miért hirdették meg, majd vonták vissza hirtelen a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez köthető Búzakalász 66 Kft. által bérelt területeket az értékesítésből?

– Pontosítanék, a földértékesítés csak a médiában és a politikában vált ki lázas izgalmat, a közvéleményben és főleg a magyar gazdáknál semmiféle felháborodás nem érzékelhető. A kormány célja, hogy minél több gazda juthasson földtulajdonhoz. Ami a visszavont területeket illeti, ezek nem kerültek ki a programból. 699 darab meghirdetett földet néhány héttel később fogunk árverésre bocsátani, hogy a törvényben előírt 30 napos hirdetmény-közzétételi előírást betartsuk. Egyébként nemcsak a Búzakalász 66. Kft. által bérelt területek tartoznak ezek közé, hanem más földrészletek is, köztük természetes személyek által béreltek is. A Földet a gazdáknak! program során november óta mintegy 180 ezer hektárra licitált sikeresen közel 11 ezer földműves, vagyis várhatóan az e kategóriába eső 103 ezer gazdának több mint 10 százaléka tud földet venni összesen 240 milliárd forintért; a végső mérleg a jogszabályban előírt idő letelte után vonható meg. A program eredményes, mindössze 15-20 földvásárló személye körül folyik politikai indíttatású vita.

– Már a haszonbérleti programot is viták kísérték, úgy tűnik, nem is teljesen alaptalanul, hiszen jogerős bírósági ítélet semmisnek mondta ki a Kishantoson bérleti jogot nyert Mező-Vidék Bt. szerződését, mivel a kérdéses időpontban végzett agrártevékenység híján a cég törvényesen nem is indulhatott volna a pályázaton. Mi következik most, és lesz-e személyi következménye a történteknek?

– A bíróság a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt több mint 400 hektáros terület egy 28 hektáros darabját illetően hozta meg ítéletét, mivel az említett cég hibásan töltött ki egy, a pályázathoz csatolt nyilatkozatot. Ám ez nem helyezi ismét birtokba a korábbi bérlőket, az ő szerződésük ugyanis lejárt. A döntés nyomán a Mező-Vidék Bt. szerződése megszűnt, ugyanakkor a bíróság a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázati kiírásának és bírálati eljárásának ügyét ettől elválasztva visszautalta első fokra, itt nincs végső döntés, tehát személyi konzekvenciákról sem érdemes gondolkodni. A kérdéses állami tulajdonú területet egyébként azóta meghirdettük értékesítésre, az árverések során gazdára talált, ezzel az ügyet lezártnak tekintjük. A földértékesítés harmadik, egyben utolsó köre május 20-án kezdődik, és június 3-ig tart. Nagyjából 60 ezer hektárt hirdetünk meg, benne hozzávetőlegesen 6000 hektár szőlőt és gyümölcsöst.

– A parlament előtt van már a 2017-es költségvetés tervezete; mire számíthat a mezőgazdaság?

– Az élelmiszer-gazdaság a 2017-es költségvetés egyik nyertese. Az említett áfacsökkentés évi nagyjából 40 ezer forint megtakarítást jelent a családoknak, az élelmiszer-gazdaság egészét tekintve pedig közel 60 milliárd forint szabadul fel, másképp fogalmazva, ennyi pluszforráshoz jut ez a terület. Mindez az ágazatok fehéredését is nagyban segíti. De addig is folytatjuk a megkezdett programokat, ráerősítünk például a tej, a tejtermékek, a sertéshús, a magyar bor és a halak fogyasztását ösztönző kampányainkra. 2015 a helyi termék éve volt, az idei a kertészkedésé. Szeretnénk elérni, hogy a magyar kertészeti kultúrák kibocsátása egymillió tonnával növekedjen, amitől jelentős munkahelyteremtő hatást is várunk.

Ágoston Balázs