Erre a titkos emberi vágyra épít Roger Donaldson (Banki meló, Nincs kiút, Szökésben) legújabb thrillere is, aki egy jól kiszámítható és a zsánernek tökéletesen aláfekvő alkotást hozott tető alá – érthetetlen bátorsággal az egykoron jobbnak napokat is látott Nicolas Cage-et téve meg főszereplőnek. Ő játssza ugyanis az egyszerű angoltanárt, aki felesége megerőszakolása után kivételes lehetőséget kap: egy Simon (Guy Pearce) nevű ismeretlen felajánlja, hogy egy későbbi apró szívességért cserébe elintézi az elkövetőt. Ekkor már sejthető, hogy az önbíráskodásnak bizony jó nagy ára lesz, és hogy talán senki nem az, akinek látszik. A nagy meglepetéseket elkerülő, a szokásos csavarokat és akciójeleneteket azonban igen ügyesen egymásra pakoló film nagy erénye, hogy nem a műfajtól idegen morális kérdéseken kérődzik, és hogy képes a szenvelgő Cage-ből néhány majdnem hiteles átlagemberi pillanatot kipréselni.

Farkas Anita

A bosszú jogán – színes, feliratos, amerikai akció-thriller, 2011

ZENE – Igényes

Sajátos utat járt be az 1980-as évek elején alakult Solaris nevű, instrumentális progresszívrock-együttes. Az adott kor magyar döntnökei azonban énekest akartak közéjük, ezért 1986-ban inkább feloszlottak. A tíz év múlva újjáalakult csapat Japántól Amerikáig kapta a meghívásokat, a tagság 2006-ban mégis szétszéledt. A basszusgitáros Pócs Tamás – becenevén tompox – a Solaris zenei világát megtartva új zenekart alapított. Ahogy annak idején, a fuvola most is jelentős szerepet kapott, ezúttal a Zeneakadémiát végzett Tasi Ádám kezében. Balla Endre billentyűs, Berdár Gábor gitáros, Szula Péter dobos a saját ötleteken kívül még a King Crimson epitaph című himnuszával is megbirkózott. Igényes, nagy zenei tudást kívánó bemutatkozó lemez.

Szakács Gábor

Tompox: Hungarian Eclectic – Periferic Records, 2012

SZÍNHÁZ – Rockimádság

Az István, a király szerzőpárosának, Szörényi Leventének és Bródy Jánosnak tizenkét évet kellett várnia, hogy az esztergomi bemutató után kőszínházban is láthassuk Szent István uralkodásának utolsó időszakát. A veled, Uram! egyszerre ősi erejű és monumentális, baljós és lélekemelő. Maga a lüktető történelem, melyben az idősödő István (Sasvári Sándor) vállát a Szent Korona keresztje és a trónutódlás kérdése nyomasztja, amikor fia, Imre herceg (Kádár Szabolcs) és Orseolo Péter (Mészáros Árpád Zsolt) egymásnak feszülnek Konrád császár és vászoly (vagyis Feke Pál, a nagybetűs Hang), a bebörtönzött pogány vezér árnyékában. A múlt viszályai újrarobbannak, amit a parádés szereposztás emel régi-új legendává. Janza Kata, Füredi Nikolett, Vágó Bernadett, Németh Attila és Pirgel Dávid – utóbbi Zobor táltosként kiemelkedő hang és alakítás! –, hogy csak az első szereposztást említsük. Rózsa István díszlet- és Somfai Péter világítástervezőknek mitikus-varázsos látványt köszönhetünk, amit Velich Rita jelmeztervező és Bodor Johanna koreográfus munkája tesz teljessé. A filmszerűen izgalmas, kevert dallamvilágú rockopera új betétdalokkal, Somogyi Szilárd rendezésében, a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház koprodukciójában kerül a nagyközönség elé: cselszövés és paktumok, széthúzás, viszály és hatalomvágy Máriának ajánlott országunkban, melynek „Istenadta szabadságát” idegen népek tipornák…

Szabó Krisztina

Veled, Uram! – rockopera, Thália Színház, következő előadás: április 11.,12.

KÖNYV – A hatéves filozófus

Ahogyan az a kiemelkedően tehetséges embereknél lenni szokott, kezdetben Bill Wattersont sem fogadták a kiadók tárt karokkal, később azonban a napilapokban megjelenő képsorok meghódították a világot. Kázmér nem egy buta, szokványos képregény-figura, aki szuperhősségével vagy lustaságával hívja fel magára a figyelmet, hanem egy kisfiú bőrébe bújtatott felnőtt filozófus, aki a modern világ és az amerikai életstílus kritikáját fogalmazza meg. Kázmér társa a szintén filozófus plüsstigris, aki csak a szülők távollétében alakul át valódi, hús-vér figurává. A Watterson rajzolta képsorok a szülők, különösen az apa megjelenésével válnak igazán szarkasztikussá. A történetek közt üde színfoltot képeznek a rosszul tanuló, de szellemes riposztokat adó Kázmér iskolai kalandjai, illetve azok a párbeszédek, amelyeket Rozival, a hatéves kislánnyal folytat, s melyekből a férfi–nő kapcsolat jellegzetességei bontakoznak ki. Watterson amerikai létére nem engedte meg, hogy szereplőit a szórakoztató- vagy reklámipar használja fel, ezért hiába is keressük azokat pólókon vagy bögréken.

Mikes Noémi

Bill Watterson: Tele a világ kincsekkel – Vad Virágok Könyvműhely, 2011

ÉTTEREM – Sváb falatok

A hajdan svábok lakta bánsági falu, Sándorfalva még őriz valamit régi jellegéből, az épületektől a sváb identitást nevében is hordozó, gyönyörűen helyreállított és berendezett Schwabenhaus nevű komplexumig. A vendéglő alapvetően az erdélyi éttermi szabványételeket kínálja a helyi árviszonyoknál valamivel magasabb, de az anyaországinál alacsonyabb áron. Az asztalon nem gyenge minőségű napraforgóolaj, hanem jobbacska olívaolaj, s külön öröm, hogy tartanak frissen préselt gyümölcsleveket is. Ettünk egy remek pacallevest, töltött káposztát főtt, füstölt, majd megsütött hasalja-szalonnával, puliszkával körítve, valamint csirkemellből, szalonnából, kolbászból és paprikából összeállított rablóhúst rozmaringos krumplival és roston sült zöldségekkel. A kolbász állott ízű volt, de minden egyéb rendben találtatott, a megszokottnál nagyobb igényességgel volt elkészítve és tálalva. Az átlagosnál sokkal jobb hely a Schwabenhaus, amit bízvást merünk ajánlani azoknak, akik Szegedről Temesvárra utaznak.

Dorozsmai Endre

Schwabenhaus – Sándorfalva (Sandra) központja, Temes megye

ZENE – Kerítést bontanak

Az új album mérföldkő a zenekar életében. Ezúttal úgynevezett konceptlemez született, a 68 perces korong 15 dala összefüggő, egységes történetet beszél el. A főszereplő egy 1968-ban, a trianoni határokon túl született magyar fiatalember, akinek a buktatókkal, reményekkel és csalódásokkal kísért életének pillanatképeit foglalta dalokba a csapat. Bár elképzelt jelenetekről van szó, azok alapját valódi emberi sorsok sokasága teremtette meg. Ha úgy tetszik, művészi eszközökkel megrajzolt történeti-szociográfiai képet kapunk az elmúlt évtizedek föltáratlan trianoni magyar sorsáról. A melankolikus hangvételű, hangulatában az előző, Lélekvesztő című sorlemezt idéző új album Nyerges Attila által jegyzett dalszövegei ennek jegyében a kint is, bent is idegenként, mégis magyarként való létezés mélyrétegeibe ásnak le, közelebb hozva és feltárva az anyaországi hallgatók előtt is e sajátos léthelyzet gyötrő ellentmondásait. Az összefüggő dalokból kibomló történet zenés színpadi darab formájában is közönség elé kívánkozik – talán már nem is kell sokat várni egy ilyen előadásra. A fővárosi lemezbemutató koncert április 14-én lesz a MOM Kulturális Központban.

Ágoston Balázs

Ismerős Arcok: Kerítést bontok – Retro Media Kiadó, 2012