A számítógépes animációval készített bombasztikus kezdőjelenet, amely az ősrobbanástól kezdve a dinoszauruszokon át mutatja be az élet megmagyarázhatatlan és egyben borzongató csodáját, vezeti be egy férfi (Sean Penn) hétköznapiságában is drasztikus történetét. A feltörő emlékképek közt bolyongó Jack gyerekkorából kiragadott pillanatok mindannyiunk életének metaforái, amikor a puhán körülölelt csecsemőkor és a gyerekkori ártatlanság szükségszerű elvesztése a tudás keserűségbe, kiábrándultságba fordul. Az istent játszó kegyetlen apa (Brad Pitt) és az elnyomott jóságot képviselő anya (Jessica Chastain) dialógusok nélküli, lebegő képekben úszó néma párbeszéde így válik végül kozmikus világmesévé, amelyben az istentől elhagyatott emberiség – már rég nem ártatlan gyermekként – vár megváltásra.

Farkas Anita

Az élet fája – színes, feliratos amerikai filmdráma, 2011

ZENE – Bibliai hangulat

Torma Ferenc, az After Crying gitárosa sajátos feladatot választott: zenében mondja el Keresztelő Szent János történetét. Minden egyházi vonatkozású téma kényes, egyben magasztos. A vallásos emberekben ugyanis él egy kialakult kép a szentről, amit a zene eszközével meg lehet erősíteni, de le is lehet rombolni. Úgy zenei, mint egyháztörténeti képzettségénél fogva torma megtalálta azt a hangulatot, amely nem okoz csalódást. A történetet a Bibliára alapozta, a szövegek írását Görgényi Tamásra és Miklós Tiborra bízta, a zeneszerzést maga vállalta a hangszereléssel együtt. A progresszív rock és a szimfonikus líra találkozása, a Kyrie tétel, valamint a templomi orgona megszólaltatása foglalja méltó keretbe a mondanivalót.

Szakács Gábor

Torma Ferenc: Pusztába kiáltok – Stereo Kft/Periferic Records, 2011

SZÍNHÁZ – Aláhullás és újrakezdés

Újabb történelmi sorsfordulót vitt színre az Andrási Attila vezette Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház. Legújabb előadásuk ama végzetes októberi felfordulással szembesít, melynek következményeként megalakult a magyar történelem első szabadkőműves szellemiségű kormánya, s amely az országvesztés nyitányának bizonyult. A darab térben és időben több síkon gördül előre: a néző bepillanthat az első világháború végnapjaiban felbolydult Budapest egyik hadiüzemének munkásközösségébe, a két világháború között csak patkányforradalomnak nevezett felfordulás központjába, az Astoria szállóba, szembesülhetünk Linder Béla hadügyminiszter meglehetős naturalizmussal ábrázolt hazaáruló, hadsereg-leszerelő tevékenységével, valamint a nemzetvesztők emblematikus figurája, Károlyi Mihály által Belgrádba vezetett delegáció súlytalanságával is. Az 1918 Őszirózsák – zuhanórepülés olyan történelmi témákat feszeget a színművészet eszközeivel – bravúros alakításokkal –, melyeket 1945 óta a művészet minden ága lehetőség szerint került. A magyar sorsdrámák ma kétségkívül nem számítanak trendinek, ez azonban semmit sem von le értékükből, sőt, hiánypótló voltuknál fogva növeli jelentőségüket. A fanyalgó hangok persze kissé didaktikusnak nevezhetik a bevezető és a jeleneteket összekötő narrációt, de ha elfogadjuk, hogy egy történelmi sorsdráma feladata az esztétikai élmény nyújtásán túl az ismeretek átadása, a tudatformálás, akkor e mostanra kissé elfelejtett dramaturgiai megoldás nagyon is helyénvaló. A darab végén jön a katarzis, az addig egymással ellentétes karaktert alakító művészek a nemzeti egység jegyében tesznek hitet az örök Magyarország mellett.

Ágoston Balázs

1918 Őszirózsák – Zuhanórepülés – Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház előadása

KIÁLLÍTÁS – Lélekszobrász

Mecseki Hargita évtizedek óta az emberi kapcsolatok, viszonyulások szobrásza. Sosem csak a külső foglalkoztatja, hanem a belső, a személyiségben rejtőző tulajdonságok megjelenítése. Éppúgy képes erre akkor, amikor Dosztojevszkij figuráit, Baudelaire verseit mintázza (!), s akkor, amikor az Ószövetség vagy az Újszövetség foglalkoztatja. Emellett sosem titkolja érzelmeit. Indulat, fájdalom, sóhajtás, szeretet, szerelem sóvárgás van jelen művein. Nem annyira egyénít, mint inkább általánosít. Most, kifejezetten adventhez kapcsolódva Krisztus életéhez kötődő szobraiból állított össze egy szuggesztív válogatást, a születéstől a megfeszíttetésig. Munkái egy immár jelentős szobrászi életmű központjába vezetnek: a művészet szakralitása nála a művészet lényegisége. Mecseki Hargita hitélménye, tehetsége erősíti adventi kiállítása atmoszféráját.

Feledy Balázs

Mecseki Hargita szobrászművész adventi kiállítása – Budapest, XVII. ker., Vigyázó Sándor Művelődési Ház, megtekinthető: december 20-ig

TELEVÍZIÓ – Showtime

Kereskedelmi közszolgálat – ezt a szlogent tűzte ki zászlajára az újjáalakuló köztévé. Hogy az MTV és a Duna gyatra nézettségű kínálatának átszabására valóban szükség volt, nem is vitatja senki, ám a különböző celebek nevével fémjelzett új műsorok némelyike bizony arányt és célt tévesztett. Míg a higgadtan profi Gundel Takács Gábor vezetésével látható Maradj talpon! vetélkedő a piaci rést kihasználva megtalálta közönségét, addig a DTK Show inkább erőltetett vergődésnek tűnik. Bár a „mulatságos és megindító” jelzőkkel beharangozott önálló beszélgetős műsor valószínűleg minden tévés álma, a híradósból mesekönyvíróvá avanzsált D. Tóth Kriszta nem igazán találja magát e műfajban – sem a lazasága, sem a szexepilje, és ami fontosabb, a karizmája sincs meg hozzá. A forgatókönyvszerűen feltett kérdések szerint haladó, láthatóan feszengő műsorvezetőn ezért ugyanúgy nem segít a magyar sztárok felvonultatása, ahogyan a chilei bányásszal folytatott álempatikus beszélgetés vagy az amerikai parfümőrrel végeztetett szilvapálinkás teszt sem. A műsor kiötlőinek egy dolgot javasolhatnánk: adják oda az egész show-t Quimby Kiss Tibinek és édesapjának, akik szerény intelligenciával messze lehengerelték a címadó háziasszony, remélhetőleg csak kezdeti esetlenségeit.

Farkas Anita

DTK Show – kedd esténként az M1-en

KÖNYV – Kalandregény

Vannak könyvek, amelyeket tartalmuktól függetlenül is jó olvasni, mert szóhasználatuk és szófordulataik következtében filmként pereg előttünk a cselekmény. Erre mondják, hogy életszerű. Karczag György, az 1978-ban mindössze harminchét évesen elhunyt író eddig kiadatlan, A térkép szerint ismeretlen című regénye Brazília őserdeibe kalauzol bennünket. Két magyar emigráns kutató készülődését, kalandos mindennapjait mutatja be, amint az egykor ott élt bennszülöttek legendás városának keresésére indulnak. A húszas éveiben járó Karczag, bár soha nem járt ezen a területen, saját olvasmányai és tanulmányai alapján mégis tökéletesen elevenítette meg a helyi körülményeket. Ennek ellenére az 1960-as évek Magyarországán a kiadásért felelős döntnökök mégsem járultak hozzá megjelentetéséhez. A kiadvány így lett most tisztelgés a szerző előtt.

Szakács Gábor

Karczag György: A térkép szerint ismeretlen – Hungarovox Kiadó, 2011