A tanárként dolgozó férjet (Russel Crowe) innentől csak egy feladat élteti, kihozni az asszonyt a börtönből – ha törvényes úton nem megy, hát szöktetéssel. A játékidő nagy részét ennek előkészítése tölti ki, internetes felkészüléssel, falra ragasztott tervekkel, egy valódi szabadulóművész (Liam Neeson) útmutatásai alapján. Az események azonban inkább a lélek útjain döcögnek, amiért is egy idő után megváltásnak érezzük az amúgy kiváló mellékszereplők – játszótéri anyuka, drogdílerek, útlevél-hamisítók – felbukkanását, majd az utolsó félóra hiteltelenségében is izgalmas felpörgését. A legszebb motívum pedig a nő ártatlanságába vetett szilárd hit, amelyet, a nézői kételyt végleg elsöpörve, a nagyon is klisészerű befejezés tesz egyértelművé.

Farkas Anita

A következő három nap – színes, feliratos, amerikai thriller, 2010

ZENE – Szerelemisten

A görögök Szerelemistenéről elnevezett, 1963-ban született gitáros, énekes, szerző három évtizede kezdett töretlen pályafutása során már jó ideje több tízezres stadionokat is megtölt. Napjaink első számú könnyűzenei taljánja úgy érte el nemzetközi sikereit, hogy lemezein túlnyomórészt spanyolul és olaszul énekel. Ezen szokásán akkor sem változtatott, amikor Cher, Tina Turner és Joe Cocker társaságában készített felvételeket. Budapestet másodjára 2009-ben kereste fel, így néhány héttel később, december 4–5-én Milánóban rögzített koncertlemeze magyar barátaiban is kellemes emlékeket ébreszthet. A hangulatában a lírától a rockosabb vonalig minden irányzatot felölelő dupla kiadvány valamennyi dalát közönsége időről időre egyedül is végigénekli.

Szakács Gábor

Eros Ramazzotti: Live World Tour 2009/2010 (Sony Music)

KÖNYV – Dalvonalak

Valóság, fikció, filozófia és elmélkedés keveréke az angliai Sheffieldben 1940-ben született Chatwin fő műve, aki hat megjelent könyv után egészen fiatalon, 1989-ben hunyt el. Jóllehet a kötet formája útleírás, mégsem egyszerű útiregénnyel, hanem ízig-vérig szépirodalmi művel állunk szemben. Az epigrammaszerű történetetekből felépülő Álomösvény, ha úgy tetszik, portré és útkeresés, összegzés és visszatekintés is egyben, ahol a mozaikszerűen egymásra épülő élménydarabkák egységes egésszé állnak végül össze. Az író egész élete a szó minden értelmében „vándorlás” volt, s azt, amit keresett, leginkább az ausztrál őslakosok kultúrájában találta meg. A legfontosabb célja ettől kezdve – az orosz származású Arkagyij vezetésével – az őslakosok dalainak megértése, értelmezése volt, melyek egyszerre szolgálnak térképként, a bennük leírt földrajzi alakzatok teremtésmítoszaiként, a kereskedelem eszközeként. A világ húsz nyelvére lefordított Álomösvény nem kétperces olvasmány. Szánjunk rá kellő időt, megéri!

Barta Boglárka

Bruce Chatwin: Álomösvény – Kalandozások Ausztráliában – Balanyi és Társa Bt., 2010

ZENE – Jazz-géniusz

Ray Charles is azon nagyformátumú művészek sorába tartozik, akiket szinte mindenki ismer, nemcsak a vájtfülű jazzbarátok. Ezen a remek albumon öt – 1957 és ’61 között készült – nagylemezének teljes zenei anyaga található. Az Amerikában csak „Genius”-nak titulált énekes korai pályáján remek zongorajátékával tűnt fel, sőt altszaxofonosként is jegyezték. Az itt hallható felvételeken többféle formációban is muzsikál a triótól a big bandig, olyan hangszerelők közreműködésével, mint Ernie Wilkins vagy Quincy Jones. Charles kevésbé ismert tevékenységéről kapunk tehát bőséges ízelítőt ezúttal, hiszen a számok többségében az instrumentális előadóval találkozhatunk, akinek művészete azonban semmivel sem marad el a R&B és a popzene később világhírűvé váló sztárénekesének teljesítményétől.

Márton Attila

Ray Charles: Original Album Series – Rhino, 2010

KÖNYV – Pitykék és sujtások

A magyarság mindig is hajlott arra, hogy lelkének szépségét minél jobban megmutathassa. A hazai hadviselés történetét egészen újszerű oldalról, az egyenruhák, viseletek történetén át bemutató kiadvány a kezdetektől a rendszerváltást követő időkig kalauzol bennünket végig az egyenruhák történetén. A Hadtörténeti Intézet kutatója rengeteg korabeli ábrázolás, festmény és fotográfia által mutatja be a magyarság hadi viseleteit. A könyv nem száraz adatokkal dolgozik, részletgazdag illusztrációi szemet gyönyörködtetnek. Megtudhatjuk, mely korban mitől függött, hogy milyen uniformist öltenek magukra a hont védő katonák, mely hadmodorhoz mi dukált. A könyv különlegessége, hogy a díszviseletek mellett a leghétköznapibb változásokra is rávilágít, így megtudhatjuk, hogyan jutott el a hazai hadvezetés a világhíres párducbőr kacagányoktól és aranyos sujtásoktól a szovjet típusú egyszerű mohazöldig, s miként, és főként mi okból alakult ki a rendszerváltást követő viseletek szürke egyhangúsága.

Gerhát Petra

Ságvári György: Magyar uniformisok a honfoglalástól napjainkig – Kossuth Kiadó, 2010

KIÁLLÍTÁS – Lélektükrök

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett két fiatal festőművész, Nagy Sára és Szunyoghy Viktória különböző utakon járnak ugyan, de képeiknek mégis helyük van egymás mellett. Ha más-más stílusban is alkotnak – Sára expresszíven és őszintén, míg Viktória lírai festőiséggel -, tematikájuk mégis megegyezik. Portrékat festenek, elsősorban kortársaikat, barátaikat örökítik meg, ami amellett, hogy segíti őket a különböző személyiségek vizsgálatában, lehetőséget ad egyéni stílusuk kibontakozására is. Szunyoghy Viktória arcképeit papírbábú-füzérre fűzi fel, míg Nagy Sára ugyan távolságtartóan, de mégis pszichológusi mélységgel ábrázolja modelljeit. A tárlat mintegy húsz képe között láthatjuk mindkettőjük önarcképét is, melyek szintén hűen tükrözik egyéniségük és stílusuk különbözőségét.

Barta

Retina – Kortárs portrék – Nagy Sára és Szunyoghy Viktória kiállítása – Kogart Galéria, megtekinthető: január 28-ig

KÖNYV – A vers hatalma

A vers óriási előnye a regénnyel, de még a novellával szemben is, hogy mindössze néhány gondolatba sűríti üzenetét. A közlések módszere ugyan napjainkra megváltozott, de éppen a szabad idő rövidsége miatt a költemény továbbra is eredeti feladatát teljesíti. Szalki Bernáth Attila eddig kiadott hét, németből fordított kötete a XVII. században élt Paul Flemmingtől az 1926-ban elhunyt Rainer Maria Rilkeig válogat a német versirodalom gyöngyszemeiből. „A világ mindig szép” többek között Goethe, Heine, Hölderlin, Schiller elmélkedéseit magyarítva eleveníti meg a költőóriásokat. Témaválasztásait elsősorban érzelmi szempontok határozták meg, míg a rímek megtartása mellett a fordítás ritmusát helyezve előtérbe adott lendületet a verseknek. Olvastukkor értjük meg igazán a fordító hitvallását: költészet nélkül lehet élni, de szegényebb az ember élete.

Szakács Gábor

Szalki Bernáth Attila: A világ mindig szép – Die Welt ist allezeit schön – Püski, 2009