Jönnek a szlovák vásárlók. Jönnek, néznek és vesznek. Ingatlanokat. A településen már 130 teleknek, illetve háznak van szlovák tulajdonosa, ha ez így megy tovább, nemsokára lesz olyan utca, ahol csak szlovákok élnek.

– Zsolnáról jöttem, most Pozsonyban lakom albérletben, halottam, hogy itt olcsón lehet házat venni, hát körülnézek Rajkán – mondja egy negyven körüli szlovák asszony, aki éppen akkor tekintett meg két rajkai ingatlant, amikor ott jártunk.

Az egyik háznál felkiáltott: ezt megveszem! 50 millió forintra tartja a tulajdonosa. Gyebnár Tibornak egy apró garzonja volt Pozsonyban, itt házat vett, az alapterülete 80-90 négyzetméter, és kert is tartozik hozzá.

– Nagyon sok munkám volt a házzal, és még be sem fejeztem a felújítást – mutat az épületre a negyvenes férfi –, de megérte. Még jó időben érkeztem, csak ötmilliót kértek érte. A pozsonyi garzonból simán kitellett.

Három éve jelentek meg először nagyobb számban Rajkán a szlovákiai érdeklődők. Bazsó Lajos polgármester szerint minden érdekli őket, új ház, régi, építési telek. Mostanában épp a telkek értéke emelkedett magasra, mert arra olyan épületet tesznek, amilyen tetszik.

– Azelőtt egyetlen házat sem lehetett eladni Rajkán, hiába vitték lejjebb és lejjebb az árakat a tulajdonosok – teszi hozzá Bazsó Lajos. – Az önkormányzat az év második felében ötven építési telket szeretne kialakítani, amelyet kedvezménnyel adnánk a helyi fiataloknak, hogy megtartsuk őket. Kérem, eddig négy helyi érdeklődő jelentkezett, de négyszáz szlovákiai. Még úgy is, hogy nekik nem jár a kedvezmény.

A falusiak szerint az idetelepülő szlovákokkal nincs gond.

– Előre köszönnek – mondja az idős Sándor Ferencné –, igaz, nem azt mondják, hogy jó napot, hanem azt, hogy ahoj. A baj csak az, hogy a beköltözők ott adóznak, ahol a jövedelmük keletkezik. Azaz Szlovákiában, így a szerény kommunális vagy építményadón kívül nem járulnak hozzá Rajka fejlesztéséhez. Ehhez meg kellene változtatni az EU adószabályait, illetve eleve egységesíteni kellene az unión belüli adószabályokat.

Tény ugyanis, hogy a Rajkán élő szlovákiaiak már a település minden szolgáltatását igénybe veszik. Nyolc-tíz szlovák kisgyerek jár már a helyi óvodába, ez az óvodások létszámának 10 százaléka, de a jelek szerint az arány nőni fog. Ma már egy szlovákul beszélő óvónő is dolgozik, s van az iskolában is olyan pedagógus, aki beszél szlovákul, jóllehet az iskolásokat még odaátra hordják a szüleik.

Az egykori rajkai határállomás romokban hever. A múlt emléke csupán. Politikai értelemben már nincs határ, gazdasági értelemben azonban mégiscsak van. A szlovák Jozef Bucsek, a Rajkán működő Rajka Reál ingatlaniroda üzletkötője adatokat közöl. Ezek szerint, forintra átszámolva, Szlovákia pozsonyi régiójában átlag 45 ezer forint az építési telkek négyzetmétere, itt, Rajkán 12 ezer. Szlovákiában felszereltségtől és kortól függően 70-80 millió forint egy szép családi ház ára, itt ugyanazt 28-40 millióért lehet megkapni. A lakások négyzetméterárában is komoly különbségek vannak. Odaát ez 350 ezer és 750 ezer forint között mozog, míg a hasonló lakások négyzetméterének ára például Mosonmagyaróváron 150-170 ezer forint. A néhány kilométerre levő szlovákiai Oroszváron nemsokára 53-55 ezer forint lesz négyzetméterenként a telkek ára. A Rajkától csak egy-két kilométerrel beljebb lévő magyar községekben ma ugyanez hatezer forint.

– A vásárlók 95 százaléka valamelyik pozsonyi panelházas lakótelepről jön ide – tájékoztat Jozef Bucsek. – Ott a város külső részén egy háromszobás panellakás ára 25-30 millió forint, de a belvároshoz közelebb már 55-75 millió forint. Egy ilyen panellakás eladásából itt, Rajkán könnyűszerrel vásárolhat valaki magának egy nagy családi házat, és még marad is pénze. Egy új családi ház felépítése a pozsonyi régióban általában 75-80 millió forintba kerül, ugyanezt Rajkán a telek megvásárlásával együtt már 25-26 millióból ki lehet hozni.

A szlovákiai vevőket az olcsó árak mellett szinte kivétel nélkül a rajkai természet szépsége és békéje vonzza, valamint az ehhez társuló csend és nyugalom. Akik például a pozsonyi Petrzalka lakótelep hatalmas és sivár betondzsungeléből jönnek ide, úgy érzik, mintha egy másik bolygóra kerültek volna.

– A szolgáltatások és az élelmiszerek árai sem különböznek – magyarázza a rimaszombati Hóka Ágnes, aki nyolc éve költözött át Pozsonyból, és kislánya már itt jár iskolába Rajkán. – Kocsival tizenöt perc alatt beér az ember a pozsonyi munkahelyére, ráadásul, ha Rajka felől érkezik, akkor nem is fogják meg a dugók, mint például azokat, akik a város északi részéből igyekeznek a centrum felé. Szlovák rendszámú kocsim van, egy időben minden hónapban kiszúrták a kerekét Rajkán. Ahogy a magyar rendszámú kocsik kerekeit is kiszúrták odaát, a Tesco előtt. De csak a nagypolitika gerjeszt ilyen indulatokat. Az emberek megértik egymást.

Jozef Bucsek szerint Szlovákia nyugati részén nagyon felpezsdült az ingatlanpiac, most magasak az árak. De máris megindult a kiegyenlítődés, amit Bucsek úr természetesnek tart. Ott csökkenni kezdtek az árak, itt pedig megjött a rajkaiak étvágya. Ilyen a piac, amelyből ma három szlovák ingatlaniroda is megél Rajkán.

Szlovákiában ma 22 ezer korona, azaz 165 ezer forint az átlagos kereset, Pozsonyban azonban eléri a 750 ezer forintnak megfelelő összeget is. Nemrég egy huszonéves szlovák menedzser érdeklődött ingatlan után Rajkán. Neki 600 ezer korona, vagyis 4,5 millió forint az átlagbére. Pozsony környéke megtelt, a vásárlóképes kereslet ezért most Rajka felé fordult az ingatlanpiacon. Nem üresednek ki a panel lakótelepek sem, mert az elköltözők helyébe tömegesen érkezik az új munkaerő Kelet-Szlovákiából. Rajkára pedig a Pozsony-kertváros nevet ragasztották odaát. Rajka lakóinak többsége higgadtan szemléli az eseményeket, hogy épp az ellenkezője történik annak, amit a határok uniós leomlása után reméltek. Annak idején azt hitték, hogy az unióba lépve a magyarság a gazdasági fejlődés eszközével, majd békésen újraegyesül a határok mentén. A balliberális kormányzás alatt azonban a magyar gazdaság összeomlott, miközben a szlovák szárnyalni kezdett. Rajka, ha így megy tovább, előbb-utóbb szlovák lesz…

Sinkovics Ferenc

——————————————

Nem varázslat

Szlovák euró – Ausztriából pénzhegyek érkeznek

Az Európai Bizottság a napokban jóváhagyta, hogy Szlovákia jövő év január elsején bevezesse az eurót, mivel Pozsony teljesítette az átvételhez szükséges kritériumokat. Szlovákia lesz a 16 tagú eurós csoport legszegényebb, de leggyorsabban fejlődő országa.

A jó hír hatására a szlovák korona árfolyama megtáltosodott, és eddigi története során először a 32 korona/euró (kb. 250 forint/euró) szint alá bukott. Szlovákia számára ez lélektani határ, mert a szlovák korona 2005 novemberében még 38,45-ös középárfolyammal lépett be az ERM II rendszerbe, majd 2007 márciusában a középárfolyamot 35,44-re módosították. Pénzügyi elemzők szerint 2008 júliusában a korona–euró végleges átvételi kurzus megállapítása előtt még egyszer módosítják a középárfolyamot, és a reális átváltási ráta 32 korona körül lesz.

„A polgárok számára a lehető legkedvezőbb árfolyamon szeretnénk bevezetni az eurót, mert ez egyben inflációfékező hatású” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök. A kormányfő azzal érvelt, hogy Szlovéniával ellentétben Szlovákiában sokkal nagyobb az üzlethálózatok közötti konkurencia, ami jótékony hatást gyakorolhat az élelmiszerárak alakulására. „Ezért meggyőződésünk, hogy féken tartjuk az inflációt, s közben, ha kell, lecsapunk az árakkal esetleg spekulálókra” – mondta Fico.

Az euró szlovákiai átvételével járó óhatatlan árkerekítések összességében 0,3-0,5 százalékkal járulnak hozzá az éves infláció mértékéhez, ami gazdasági elemzők szerint nem jelent súlyos gondot. Másrészt a szlovákiai árszint az uniós átlag alig kétharmadát éri el, Szlovákia tehát fokozatosan felzárkózik majd az átlagos szinthez. Még ez sem okoz majd komoly megrázkódtatást, hiszen az elemzők 3,5–4,1 százalékos éves inflációval számolnak. Ezzel egyidejűleg az eurózónabeli tagság az eddiginél gyorsabb béremelkedéssel is jár. A bevezetést követő tíz év alatt az átlagos reálbér várhatóan 4,7 százalékkal emelkedik, euró nélkül csak 4 százalékos növekedésre lehetne számítani. A nyugdíjak 2,35 százalékkal növekednek, euró nélkül ez 2,0 százalék lenne. Az euró bevezetése kiküszöböli a kurzuskockázatokat, a határon átívelő tranzakciók költségét egyértelműen csökkenti, ami azért fontos, mert Szlovákia külkereskedelmének több mint ötven százalékát uniós tagországokból bonyolítja le. Az euró bevezetésével Szlovákia vonzóbbá válik a külföldi beruházók szemszögéből, nem beszélve arról, hogy új munkahelyek jönnek létre.

A legfrissebb gazdasági elemzések szerint az euró éves szinten mintegy 0,7 százalékponttal gyorsíthatja Szlovákia gazdasági növekedését. A Szlovák Nemzeti Bank pedig már nem emeli az alapkamatot, hiszen Szlovákia hamarosan átveszi az Európai Központi Bank kamatpolitikáját. 2007-ben 10,4 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami az utolsó negyedévben csaknem 14 százalékra emelkedett. Az idén várhatóan 7,6 százalék lehet a gazdasági növekedés aránya. Szlovákia államháztartási hiánya 2006-ban a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3,7 százalékát tette ki. Az államadósság Szlovákiában alig több mint 30 százalék. 2004-ben Szlovákia bevezette a 19 százalékos, egykulcsos adót. Az adóreform sikeres volt, és komoly nemzetközi tőke áramlott az országba. A Volkswagen, a KIA és a Peugeot-Citroen autógyárak együttesen Szlovákia GDP-jének egynegyedét adják.

Míg Magyarország az elmúlt hat év rossz gazdaságpolitikája miatt egyre távolodik az euró bevezetésétől, Szlovákiában már azt is tudják, hogy a szlovák eurós pénzérméken három úgymond emzeti motívum, a magyarok által épített pozsonyi vár, a Kriványhegycsúcs (az Alacsony-Tátra legmagasabb pontja) és a magyar címerből átvett kettős kereszt lesz látható. Január elsejéig azonban már nincs idő elkészíteni a szükséges bankjegyeket (188 millió darab eurós bankjegyre és mintegy 400 millió darab fémpénzre lesz szükség), így Szlovákia Ausztriától kért eurót a nemzeti valuta kivonásához.

Tarics Péter