A Paks II. projekt célja a kapacitásfenntartás. Vagyis az, hogy Magyarországon a villamosenergia-ellátásban hosszú távon fennmaradjon az atomenergia negyvenszázalékos részaránya – mondta lapunknak Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, akit az új atomerőművi blokkok szerepéről, a zöldek energiapolitikájáról és az amerikai látogatásán szerzett tapasztalatairól is kérdeztük.
– Az embereket az egyik leginkább érdeklő kérdés ma Magyarországon: miért van szükségünk atomenergiára?
– Ennek több oka is van. A legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül ez adja a legolcsóbb áramot. Harmincéves tapasztalattal a hátunk mögött, és a jövőre vonatkozó nemzetközi szakmai előrejelzések birtokában állítjuk, hogy a megújuló- és a fosszilis energiák mindenképp magasabb áram­árat nyújtanának hazánkban, mint amit az atomenergia biztosítani tud. Ráadásul energiahordozókban szegény az ország, egyszerűen nem tudunk máshoz nyúlni, amikor az alapterhelés biztosításáról beszélünk. A villamosenergia-termelés szinten tartásához atomenergia nélkül a földgázfelhasználást kellene növelnünk, ami lássuk be, komoly ellátásbiztonsági kockázatokkal jár, ugyanis a földgáz csak nehezen és rövid távra tárolható, és a földgáz 80%-át importáljuk. Jelenleg a villamos energiánk 32 százalékát külföldről, jórészt cseh, lengyel és ukrán széntüzelésű erőművekből importáljuk. Az atomenergia üzemanyaga jól, több évre készletezhető, a földgáz esetében jóval rövidebb időszakra elegendő a tartalék. A régióban pedig egyedül orosz földgáz van. Ha nem építenénk meg az új paksi blokkokat, több olyan energiahordozót kellene használnunk, amelyek növelnék az ország szén-dioxid-kibocsátását. Így viszont nem tudnánk betartani az Európai Unió által előírt klímavédelmi célkitűzéseket. Elsősorban tehát gazdasági-, klímavédelmi-, ellátásbiztonsági szempontok azok, amelyek ezt a projektet vezérlik.

– Sokan viszont ellenzik a projektet. Azzal, hogy új blokkokat építünk, egyedülállók lennénk a világon?
– Egyáltalán nem. A világon nagyjából hetven atomerőművi blokk épül. Jelenleg Európában a villamos energia közel harminc százalékát atomerőművek állítják elő. Villamosenergia-importjuk révén még azok az európai országok is használnak atomenergiát, amelyek maguk nem működtetnek atomerőműveket. Nagy-Britannia, Franciaország, Finnország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia hosszú távon gondolkodik az atomenergiában.

– Pedig vannak országok, amelyek az atomenergiát ellenezve a zöldenergiát preferálják, és a klímavédelmet tűzték a zászlajukra. Ilyen például Németország…
– Európában az atomenergia a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátásmentes energiaforrás, amit villamosenergia-termelésre használnak. Ha ezt nézzük, azt látjuk, hogy a villamosenergia-termelésben, a szén-dioxid-kibocsátásmentes termelők aránya Magyarországon nagyobb, mint Németországban. Becsléseink szerint, ha Berlin 2030-ra leállítja az összes atomerőművét, arányaiban mi akkor is nagyobb mértékben építünk majd a szén-dioxid-kibocsátásmentes villamos­energia-termelőkre, mint ők. A német villamosenergia-rendszerben egyébként 40 ezer megawattnyi napenergia és 38 ezer megawattnyi szélerőmű van. Azonban együtt sem termelnek soha többet, mint a beépített kapacitásuk hatvan százaléka, sőt, ezek az energiaforrások időjárásfüggőek, ingadozva állnak rendelkezésre. Ha minden ország ugyanezt a fejlesztési koncepciót követné, az európai villamosenergia-rendszer hamar működésképtelenné válna, és nagyon komoly ellátási problémák alakulnának ki a kontinensen.

– Említette, hogy a nap- és szélenergia ingadozva áll rendelkezésre. A belőlük termelt áramot nem lehet tárolni?
– Jelenleg környezetkímélő módon, nagy mennyiségben, gazdaságosan villamos energiát tárolni akkumulátorokban nem lehet. Egyedül a szivattyús-tározós vízerőművek képesek nagyléptékű tárolásra, egy ilyen nálunk is sokat segíthetne a megújuló energiák rendszerbe integrálásában és a rendszer szabályozásában. Magyarországon egyébként 600-1200 megawattnyi szivattyús-tározós kapacitás gond nélkül működhetne. Ilyen erőművek vannak Szlovákiában, Svájcban és Ausztriában is.

– Ezek szerint a zöld- és az atomenergia gond nélkül megfér egymás mellett?
– Mindkettőt együtt kell fejlesztenünk. Úgy gondolom, egy okos, megújuló energiaforrásokra alapozott fejlesztési programot végre lehet hajtani. A német zöldenergia-fordulat abból a szempontból kedvező számunkra, hogy egyrészt mutatja az ipari tapasztalatokat, másrészről ennek hatására jelentősen lecsökkent a nap- és szélenergiára épített erőművek beruházási költsége. A megújuló energiaforrások azonban nem mindig állnak a rendelkezésünkre: napenergiából például a téli hónapokban alig hatodannyi áram nyerhető, mint nyáron, éjszaka pedig nincs napenergia, áramigény viszont van: a rendszerünk éjszaka kb. feleakkora kapacitással működik, mint nappal, de ez is nagyon komoly alaperőművi termelést igényel. A villamosenergia-rendszerben ezért olyan eszközöknek is rendelkezésre kell állniuk, amelyek kiegyenlítik a nap- és szélenergia kapacitáshiányából fakadó energiaszükségletet, és folyamatosan akkor is termelni képesek, amikor az időjárásfüggő megújulók nem állnak rendelkezésre.
 
– Ha már zöldenergia. Miként látja a zöldek energiapolitikáját? Tényleg az atomenergia ellen kellene harcolniuk?
– Ha a zöldszervezeteknek valóban a klímavédelem a fő célkitűzésük, akkor nem lenne szabad az atomenergia ellen küzdeniük. Véleményem szerint azáltal, hogy az atomenergiát jobban elutasítják, mint a fosszilis energiahordozókat, ártanak a klímavédelem ügyének. Ha ezek a szervezetek elérnék a céljukat, és az atomerőműveket Európában egyik pillanatról a másikra leállítanák, az Európai Unió nem tudná tartani azt a klímavédelmi tervet, amit évekkel korábban megfogalmazott. Ráadásul a zöldek a megújuló energiaforrások között elsősorban a nap- és a szélenergiát preferálják. Ezek azonban olyan energiahordozók, amelyek nem folyamatosan, és nem a mi igényeinkhez illeszkedve állnak rendelkezésre. A zöldek tehát az atomenergia ellen harcolnak, miközben a fosszilis energiahordozók felhasználása okozza a legnagyobb mennyiségű, klímaváltozást okozó üvegházhatású gázkibocsátást és ezek okozzák a legtöbb környezeti kárt. A nap- és szélenergia felhasználásának túlzott erőltetésével pedig egy olyan villamos­energia-rendszert valósítanának meg, ami egyszerűen nem működőképes. Úgy gondolom, a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti pillérét együtt kell értékelnünk. Ezeket a szempontokat figyelembe véve az atomenergiának, mint a villamosenergia-rendszer alapterhelését vivő energiahordozónak hosszú távon benne kell maradnia az európai, így a magyar energiamixben is.

– Az épülő új blokkok technológiájáról mit lehet tudni?
– A magyar nukleáris szakmának a legelejétől kezdve az volt a véleménye, hogy nyomottvizes technológiára alapozott atomerőművet kell építeni. A világon épülő atomerőművek nyolcvanöt százaléka ilyen típusú. Ilyenek épülnek többek között Oroszországban, Amerikában és Kínában is. Az volt a célkitűzésünk, hogy ma a piacon lévő legmagasabb biztonsági színvonalat kapjuk meg a szállítótól a technológia időtállóságát figyelembe véve. Az új blokkok sokkal biztonságosabbak lesznek a jelenlegieknél, amelyek egyébként ugyanolyan megbízhatóak, mint a velük hasonló korú nyugati blokkok.

– Továbbra is az orosz fél szállítja az üzemanyagot?
– Az orosz féllel kötött szerződés a kezdeti periódust követően lehetővé teszi számunkra, hogy az üzemanyag-ellátást tender útján biztosítsuk. Vagyis, ha lesz olcsóbb szállító a piacon, aki az orosz féllel azonos minőségben, és biztonsági szinten tudja szállítani az üzemanyagot, akkor tőle vásárolhatunk. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a mostani orosz üzemanyaggal az elmúlt harminc évben nagyon jó tapasztalatokat gyűjtöttünk a Paksi Atomerőműben. A kazetták folyamatosan jó műszaki, biztonsági színvonalon, versenyképes áron érkeztek, és az orosz fél mindig is tartotta magát a szerződésben vállalt kötelezettségeihez. Jelenleg olyan szerződésünk van, amely a világpiaci árnál olcsóbb üzemanyagot jelent számunkra. Ez már csak azért is fontos, mert kedvezményes árú üzemanyag esetén, a villamos energia is garantáltan olcsóbb lesz. 

– A Paks II. beruházásban nem lesz állami támogatás. A projekt megáll a saját lábán?
– A magyar modellben nincs szükség állami támogatásra, ellentétben például Nagy-Britanniával, ahol a piaci szereplőket a magas megtérülési mutatók segítségével akarják arra ösztönözni, hogy lépjenek be a brit piacra. Magyarországon, a számítások szerint, az erőmű bevételeiből ki lehet majd fizetni nemcsak a tőke- és a kamatköltségeket, hanem az üzemeltetés, a hulladékkezelés és az erőmű leszerelésének költségeit is.
– Az elmúlt hetekben ön szakmai úton az Egyesül Államokban járt. Lehet tudni, mi volt az utazásának célja?
– Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár, Takács Szabolcs európai ügyekért felelős államtitkár és jómagam azért utaztunk Washingtonba, hogy az amerikai illetékeseknek elmondjuk, miért tartjuk szükségesnek az új paksi atomerőművi blokkok megépítését, emellett beszélgettünk Magyarországnak az atomenergiával kapcsolatban megfogalmazott céljairól is. Jártunk a Fehér Házban, a külügyi tárca energetikai ügyekkel foglalkozó illetékeseinél, és egy szakmai fórumon, ahol érdekes és hasznos beszélgetéseket folytattunk az amerikai szakemberekkel. Az amerikai adminisztráció egyébként teljes mellszélességgel támogatja az atomenergiát. Ezt bizonyítja az a száz darab atomerőművi blokk is, ami az ország villamosenergia-szükségletének egyötödét biztosítja, és ők is hosszú távon számolnak az atomenergiával. Úgy gondolom, megértették a szándékainkat, elfogadták az érvelésünket és az ilyen jellegű konzultációkat a jövőben is folytatni fogjuk.