Franciaország háborúban áll – jelentette be Francois Hollande államfő a párizsi merényletsorozat éjszakáján. A több mint 130 halálos áldozattal járó, összehangolt merényletsorozat bebizonyította: az Iszlám Állam erősebb, mint hitték, Európa pedig védtelen a gyilkos terrorral szemben.

„Nektek mindig szerencsésnek kell lennetek, nekünk csak egyszer” – üzente egykor az IRA a brit hatóságoknak. A kijelentés fájó igazságként vág az európaiak húsába, ahogy tisztul a kép a péntek esti párizsi merényletsorozat körülményei kapcsán. A több helyszínen elkövetett merényletsorozat több, mint 130 halálos áldozatával (lásd keretes írásunk) a 2004-es madridi merényletek óta Európa legvéresebb terrortámadása volt. Szervezettségében, időzítettségében és komplexitásában azonban túlzás nélkül lehet állítani, hogy a párizsi merénylők minden elődjükön túltettek.

A hatóságok hibáztak

A pénteki – koncertteremben, éttermeknél és futballstadionnál – véghezvitt merényletsorozat bebizonyította, hogy az európai közösségi terek gyakorlatilag védhetetlenek a terroristákkal szemben. Az eddigi európai életformával ellentétes, hogy rendőrök és fegyveres katonák álljanak minden sarkon, vagy ellenőrizzék lépten-nyomon a polgárokat. Ezzel együtt a francia hatóságok felelőssége nem elhanyagolható. Tény ugyanis, hogy Németországban, ahol a franciaországihoz hasonló méretű muszlim közösség él, valamint Hollandiában, ahol a franciánál arányaiban jóval nagyobb a radikális szalafita közösség, egyelőre nem történtek merényletek. Joggal lehet feltételezni, hogy ez nem elsősorban a német és holland integrációs modell sikerének, hanem az érintett hatóságok és titkosszolgálatok precíz és hatékony működésének köszönhető.

Noha sokszor még a helyi orgánumokban sem jelenik meg hírként, a különféle muszlim fórumokon könnyen nyomon követhetőek a rendszeres letartóztatások és razziák. Németországban és Hollandiában így kevés az esélye annak, hogy a hatóságok csendben tűrjék az olyan dzsihádista kommunák kialakulását, mint a belgiumi molenbeeki, melyből a párizsi merénylők is kitermelődtek. A francia rendőrök inkompetenciáját bizonyítja az is, hogy a terrorakciók éjszakáján igazoltatás után elengedték az egyik merénylőt, a 26 éves marokkói–belga Saleh Abdesalamot. Az egyes hatóságok mulasztásai annál is veszélyesebbek, mivel az országhatárok átjárhatósága miatt a dzsihádisták bárhol akcióba léphetnek. Emlékezetes, hogy augusztusban csak a véletlenen és néhány épp ott tartózkodó civil katonán múlt, hogy nem rendezett vérfürdőt egy Belgiumból induló nemzetközi vonaton a szintén belga–marokkói Ayoub el-Khazzani.

Az IS globális tényező

A nyugati országok eddig szinte tétlenül figyelték az Iszlám Állam közel-keleti növekedését. Noha az időről-időre megjelenő brutális propagandavideókat kiszámítható hüledezés és sajnálkozás kísérte, az európai vezetők – akik számára belpolitikailag kevés babért hozott volna egy költséges katonai beavatkozás – nem vették komolyan a fenyegetést. A terrorszervezet így hollywoodi látványvilágú propagandájával szinte zavartalanul radikalizálhatta a nyugat-európai külvárosok muszlim gyökerű, identitásválságban szenvedő fiataljait, akik közül több ezren utaztak Törökországon át a Közel-Keletre egy olcsó repülőjegy megvásárlása után. Noha a visszaút jóval nehezebb, az európai titkosszolgálatok szerint így is négy-ötszáz harcedzett harcos térhetett haza – többségükben Franciaországba és Nagy-Britanniába. Velük és az otthon maradt, de az online valóságon keresztül a dzsihádistákhoz kötődő „magányos farkasokkal” kiegészülve az Iszlám Állam globális tényezővé vált.

A párizsi és az ahhoz hasonló merényleteknek hármas céljuk van: félelmet kelteni az ellenségekben, mobilizálni a potenciális támogatókat és megosztani a világ országainak társadalmait. Irakban és Szíriában az Iszlám Állam sikerrel mélyítette el a társadalomban meglévő felekezeti, törzsi és etnikai törésvonalakat. Számos jel mutat arra, hogy a terrorszervezet Európában is hasonlóra törekszik. 2015 februárjában az Iszlám Állam propagandamagazinja, a Dabiq vezércikkben értekezett arról, miként kívánják felszámolni a társadalmak „szürke zónáit”, és azokat „feketévé vagy fehérré” téve választásra kényszeríteni a polgárokat – főleg a muszlimokat –, hogy mellettük vagy ellenük foglalnak-e állást.

A Charlie Hebdo elleni támadással akkor nem sikerült oly mértékben polarizálni a francia társadalmat, mint azt remélték, hiszen a gúnylap elleni merénylet utóélete a szólásszabadságról és annak korlátairól szólt. A mostani párizsi merényletsorozattal azonban az Iszlám Állam elérte a célját: a vita most nem a szólásszabadságról, hanem a kisebbségekről, a bevándorlásról és a menekültekről zajlik. Noha az európai muszlim közösségek sorra ítélik el a támadást, a többségi társadalmak soraiban egyre többen érzik úgy, hogy a kisebbség csendes többsége alapvetően irreleváns, ha egy hangos kisebbség ilyen és ehhez hasonló akciókkal fenyegeti a biztonságot.

A párizsi merénylet a migránsok és menekültek körüli vitát is felkavarta. Különösen, miután a francia rendőrök találtak egy szíriai útlevelet, amelynek eredeti tulajdonosa görög és horvát hatósági közlés szerint negyven nappal a merénylet előtt érkezett Európába. Noha a francia hatóságok később cáfolták, hogy az útlevél gazdája lett volna az öngyilkos merénylő, a lehetőség, hogy a kétes személyazonosságú emberáradatban potenciális terroristák is megbújhatnak, jogos félelemmel tölti el az európaiakat.

A migráció okozta hangulatváltozást leginkább Angela Merkel bajor szövetségesének, a CSU elnökének a reakciója mutatja meg. Januárban ugyanis Horst Seehofer még úgy nyilatkozott, hogy nem lát összefüggést a migráció és a Charlie Hebdo elleni támadás között, így a tervezett Pegida-tüntetés lefújására szólított fel, és óva intette a pártokat attól, hogy a terrortámadást saját politikai céljukra használják fel. A január óta kontrollálhatatlanul érkező migránsáradat azonban megváltoztatta a hangulatot. A párizsi merénylet másnapján Horst Seehofer már az ellenőrizhetetlen migráció és a terrorizmus összefüggéseire mutatott rá, a bevándorlás elleni összefogást követelve. Véleménye pedig immár Európa-szerte általánosnak mondható.

Számtalan fronton

A párizsi merényletsorozat bebizonyította Európa sebezhetőségét. Ettől kezdve már nem lehet visszaút: az Iszlám Állam elleni nemzetközi kampány szükségszerűen addig fog folytatódni, amíg a terrorszervezet közel-keleti hátországa el nem pusztul. A terrortámadást követő napon a francia légierő húsz légi csapást hajtott végre a szervezet szíriai fő fellegvárában, Rakkában. A francia vezetésnek saját érdekében is erőt kell mutatnia. 2017-ben elnökválasztás következik, így a kormányzó szocialistáknak másfél évük van tudatosítani a választóikban, hogy képesek megvédeni az országot. Ez azért is lesz komoly kihívás, mert a szintén elnökségre pályázó jobboldali Nicholas Sarkozy, és a radikális Marine Le Pen most mindent megtesz majd, hogy kidomborítsa a kormány inkompetenciáját.

A terrortámadás ugyanakkor az egész nyugati világ számára intő jel. A vasárnapi G20-as ülésen a világ vezető gazdasági hatalmainak képviselői – beleértve az érdekeikben egyébként különböző Egyesült Államokat és Oroszországot – az Iszlám Állam elleni harc intenzitásának növeléséről állapodtak meg. John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy fél éven belül tűzszünet várható a szír kormányerők és az ellenzék között. Közben a frontokon a kurd fegyveresek előrenyomultak és Szindzsárt elfoglalva, elvágták a terrorállam szíriai és iraki területeit összekötő útvonalat. Részben a párizsi terroristáknak is köszönhetően, de még soha nem volt ilyen reális esélye annak, hogy a rémálom, legalábbis annak a közel-keleti frontja véget érjen. Félő azonban, hogy európai fronton még véres ütközetek várhatók.

Sayfo Omar

Halálos menetrend

A 132 halálos áldozatot követelő merényleteket nyolc ember hajtotta végre három csoportra osztva, összehangoltan.

21.15. Két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a Stade de France stadionnál, ahol éppen a francia és német válogatott játszott barátságos mérkőzést. Utólagos vizsgálatok bebizonyították, hogy a biztonsági őrök több száz ember életét mentették meg azzal, hogy időben kiszúrták és nem engedték be a stadionba az elkövetőt, aki így a kapunál hozta működésbe a házi készítésű pokolgépet. A biztonsági erők kimenekítették a meccsen jelen lévő Francois Hollande elnököt.

21.20. Álarcos támadók tüzet nyitottak a két szomszédos étterem teraszán üldögélő vendégekre Párizs X. kerületében.

21.32. Vélhetően ugyanaz a csoport továbbhaladva, támadást intézett egy pizzéria ellen a XI. kerületben, majd egy bár ellen a Charonne utcában.

21.49. Négy fegyveres rohamozta meg a Bataclan koncerttermet, ahol a kaliforniai Eagles of Death Metal nevű zenekar játszott. Noha a közönség egy része időben ki tudott menekülni, a fegyveresek 89 emberrel végeztek, mire a francia különleges erők lerohanták volna az épületet.

21.50. Öngyilkos merénylő robbantott a Stade de France melletti McDonald’s-nál. Ebben a támadásban senki nem sérült meg.

Vasárnap reggel az Iszlám Állam vállalta magára a támadásokat. Lapzártánkig a francia rendőrség egy 1985-ben született francia állampolgárt azonosított. Az egyik merénylő holtteste közelében találtak egy szíriai útlevelet, és feltételezik, hogy a támadó menekültnek álcázva érkezett Európába. Az elkövetők két belga rendszámú autót, egy fekete Seatot és egy VW Polot használtak. Utóbbit egy Belgiumban élő francia állampolgár bérelte. A szálak Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean negyedébe vezettek, ahol a hatóságok a merényletet követő napon tizenöt embert, köztük az egyik elkövető apját és testvérét is letartóztatták. Az őrizetbe vettek eddig ismeretlenek voltak a francia titkosszolgálatok előtt.