Meg kell ragadni a történelmi esélyt

A magyar mezőgazdaság jövője és ereje a magas minőségű szaktudásban és az integrációban, az önkéntes szövetkezésben van. A tudás, a képesség, a minőségi termelés alapja megvan, az integrációban kell nagyot fejlődni – mondta a Demokratának Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke.

– A Magosz nemrég drámai hangvételű közleményben hívta fel a magyar gazdatársadalmat Kárpátalja megsegítésére. Milyen támogatást tudnak nyújtani?

– Végigjárva Kárpátalját azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy a baj. Gazdaszemmel láttam, hogy a földek nagy részben parlagon hevernek, mert a hrivnya elértéktelenedése miatt nincs pénz vetőmagra, műtrágyára, üzemanyagra. A helyi termelők nem tudják elkezdeni a gazdálkodási évet. A mezőgazdasági munkákban részt vevő férfiak közül ráadásul számosan a kelet-ukrajnai fronton vannak, és sajnos sokan közülük már sohasem térhetnek haza. Nagy a szükség, és ha rövid időn belül nem tud újraindulni a termelés, nyár végére súlyos élelmiszerhiány léphet fel, és tömegek maradnak megélhetés nélkül. A Magosz elnöksége ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben segélyakciót szervezett, melyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az egyházak és segélyszervezetek is támogatnak. Arra kérjük a magyar gazdákat, mutassák meg ismét az összefogás erejét, és segítsenek kárpátaljai honfitársainkon, hogy minél előbb megindulhasson a termelés.

• 1949-ben született Hajdúbagoson.
• 1972-ben a Szegedi Élelmiszer-ipari Főiskola Állattenyésztési Karán Állattenyésztő üzemmérnöki diplomát szerzett.
• 2014-ben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán címzetes egyetemi docens címben részesült.
• 1972-től Debrecen – Hunyadi Tsz.-ben gyakornok; 1973–1983. Hajdú-Bihar Megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségi főelőadó, majd osztályvezető; 1984–1986. Sáránd-Hajdúbagos Szabadság MgTsz állattenyésztési főágazati vezető; 1986–1993. ISV Rt. szaktanácsadó, majd tenyésztési igazgatóhelyettes; 1994. Magosz-társelnök; 1999-től elnök; 1993–1994. Csákvár Mg Rt. Igazgatóságának elnöke; 1994–2001. Magyar Agrárkamara alelnöke; 1996-tól az Országos Szövetkezeti Tanács elnökségének tagja; 2006 óta Országgyűlési képviselő.
• 1995. december 31-ig volt tagja a Magyar Demokrata Fórumnak. Sem előtte, sem azóta más pártnak nem volt és jelenleg sem tagja. Élete és munkája a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az európai értékrend alapján működő magyar gazda-érdekképviselet megteremtése és biztosítása. Több hazai és nemzetközi szervezetben dolgozik, folyamatos kapcsolatot ápolva az európai gazdaszervezetek vezetőivel.
• Eddig végzett munkáját a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Kovács Béla-díjjal, a magyar köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetéssel ismerte el.
• A 2006. évi országgyűlési választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a mezőgazdasági bizottság alelnöke, frakcióvezető-helyettes.
• A 2010. évi országgyűlési választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listán szerzett mandátumot, a Magyar Országgyűlés alelnöke, frakcióvezető-helyettes, a Mezőgazdasági bizottság tagja, Erdészeti albizottság elnöke.
• 2014-ben országos listán szerzett mandátumot. A Magyar Országgyűlés alelnöke, a Törvényalkotási Bizottság tagja.

– A mai határokon belül sem unalmas az élet, az uniós bürokrácia újabb rohamot indított a magyar földtörvény ellen. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a tavaly május elsején hatályba lépő jogszabály?

– Nem voltak olyan illúzióink, hogy megússzuk brüsszeli támadás nélkül, számoltunk vele, hogy a hazai „hivatásos” feljelentgetők dokumentumai célba érnek. Megítélésem szerint a földforgalmi törvény az Európában bevett és elfogadott gyakorlatoknak megfelel, semmilyen diszkriminációt nem tartalmaz, hiszen csakis olyasmit tilt más uniós tagországok polgárainak, amire magyar állampolgároknak sem ad lehetőséget. Ilyen például a gazdasági társaságok földtulajdonszerzésének tilalma. A jogszabály előírásai egyformán vonatkoznak az uniós állampolgárságú külföldiekre és a magyarokra. Az első brüsszeli levél tavaly júniusban érkezett, erre Magyarország szeptemberben válaszolt, de mivel legutóbb ismét kifogások egész sorát postázták nekünk, ezért meggyőződésem, hogy a magyar kormány egyértelmű és érdemi választ ad majd az uniós kritikákra. Senki nem vitathatja el a magyar emberek jogát ahhoz, hogy a saját hazájukban biztonságosan megélhessenek. A földforgalmi törvény az eddigi tapasztalatok alapján hatékony, hatályba lépése óta spekulatív céllal szinte lehetetlen földtulajdont szerezni. De van még feladatunk bőven: meg kell erősíteni a Nemzeti Földalapot, amely az összes állami tulajdonú föld felett rendelkezik, és meg kell születnie az üzemszabályozási és az integrációs törvénynek. A földtörvénnyel együtt ezek a törvények garantálják majd a magyar föld védelmét, de ne feledjük, a földet megtartani hosszú távon csak eredményes gazdálkodással lehet.

– Mikor állhatnak fel a földadásvételeket elbírálni hivatott helyi földbizottságok, amelyek törvényben rögzített feladatát jelenleg a helyi képviselő-testületek által választott tagokból álló testületek látják el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezeteinek felügyeletével?

– Szerintem megfontolandó, hogy az országszerte több mint 12 ezer demokratikusan választott gazdataggal működő 2800 bizottságot hagyjuk tovább működni, hiszen ezek az elmúlt évben már kellő tapasztalatot szereztek, hatékonyan működnek, amit az is bizonyít, hogy a föld­ügyeket előszeretettel pellengérre állító országos médiában semmilyen botrányt nem sikerült ezek körül kavarni. A bizottságok munkáját igazolja az is, hogy a megyei agrárkamarák mindössze az esetek nagyjából egy százalékában vétózták meg a helyi döntéseket. De bármilyen megoldást is választunk végül, előbb mindenképp meg kell várni a Brüsszellel folytatott vita lezárását.

– Valahol mégiscsak lyukas a rendszer. Győrsövényházán például a helyi önkormányzat, felülbírálva a helyi bizottság és a megyei agrárkamara döntését, egy kiskaput kihasználva, egy elővásárlási joggal rendelkező magyar gazda visszaélésszerű joggyakorlásának vélelmére hivatkozva egy osztrák gazda földszerzését támogatta, aki viszont rendszeresen támogatja a falunapot…

– Ez kétségtelenül elfogadhatatlan, szélsőséges eset, aminek nem lenne szabad előfordulni. Az önkormányzatoknak az ilyen helyzeteket nagy ívben el kell kerülni. Annál is inkább, mert feltűnő, hogy a magyar földjogi szabályozást érő uniós kritikák eredője szinte minden esetben a földtulajdonszerzésre irányuló burkolt szándék. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank két és fél százalékos teljes hiteldíj mellett igénybe vehető növekedési hitelprogramja esélyt kínál a magyar gazdáknak a földvásárlásra, amivel minden lehető esetben élni kell, a megkérdőjelezhető önkormányzati vétók ügyében pedig meg kell teremtenünk a megfelelő jogorvoslati lehetőséget.

– A nyugati határszélen 1994 előtt hatalmas földterületeken törvényesen tulajdonjogot szerző külföldiekkel mit lehet kezdeni?

– Fájdalmas tény, hogy több mint húsz évvel ezelőtt néhány hónap alatt egy joghézagot kihasználva mintegy 60 ezer hektár magyar föld került idegen kézbe. Én mindig az egyenes beszéd híve voltam. Amit szívünk szerint tennénk, azt uniós tagállamként nem tehetjük meg, mert annak rendkívül súlyos következményei lennének, többek között jelentős forrásoktól esnénk el. A visszamenőleges hatályú törvénykezés tilalma miatt az elvesztett földeket csak akkor tudjuk visszaszerezni, ha tulajdonosaik úgy döntenek, hogy eladják azokat.

– Lehangoló látlelet.

– A kormány és a parlament elment addig, ameddig elmehetett. Magyarország miniszterelnöke elszántan és határozottan megküzdött a magyar érdekekért Brüsszelben. Ne ámítsuk magunkat, vannak olyan kényszerek, amelyeket nem lehet felülírni. Nagy siker ugyanakkor, hogy a korábbiaknál sokkal több uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére a 2014 és 2020 közötti pénzügyi ciklusban. Ennek legnagyobb részét a kormány gazdaságfejlesztésre fordítja, ez azt jelenti, hogy végre a magyar mezőgazdaság is megerősödhet. A kárfelszámolás után most az alapozás időszaka jött el, hogy azután felívelő pályára kerüljünk. Meg kell ragadni a történelmi esélyt. A magyar mezőgazdaság jövője és ereje a magas minőségű szaktudásban, az integrációban és az önkéntes szövetkezésben van. A tudás, a képesség, a minőségi termelés alapja megvan, az integrációban kell nagyot fejlődni. Az uniós tejkvóta kivezetése különösen időszerűvé teszi ezt, de ugyanez vonatkozik a többi ágazatra is. A nemzetközi folyamatok is erre figyelmeztetnek bennünket.

– Elejét lehet venni a külföldi tej nemkívánatos dömpingjének?

– Nagy vitákat kavart az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer, vagyis az EKÁER januári bevezetése, de ma már minden jóhiszemű termelő és kereskedő látja, hogy a rendszer nem ellenük, hanem értük van, őket védi. Kétségtelenül több adminisztrációt jelent, de a piacaink megvédése megér ennyi áldozatot. Az év első hónapjában a rendszer bebizonyította, hogy nagy hatásfokkal képes kiszűrni a kétes eredetű termékeket. A tejágazatban oda kell figyelnünk, de pánikra semmi ok. A tejtermelő tehenészetek többsége korszerű technológiával működik, a fajlagos hozam az európai átlag felett van, az általuk előállított tej minősége kiváló. Lemaradásunk a termelés integrációjában, a szervezett értékesítésben és feldolgozásban van, de itt is vannak már pozitív példák. Van olyan tejfeldolgozó társulás, amely magyar gazdák tulajdonában van. A gazdák ereje az együttműködésben rejlik, és ebben még nagyon komoly tartalékaink vannak. A termelés és a piac biztonságát egy nagy kapacitású tejporgyár létesítése jelentős mértékben növeli majd, melyet mindenképp meg kell építeni a lehető legrövidebb időn belül. Egy ilyen beruházás a piac esetleges telítettsége esetén is képes fölvenni a megtermelt többlettejet. Ez biztonságot adhat a gazdáknak, hiszen például Kínában jelentős kereslet mutatkozik a tejporra.

– A 27 százalékos áfa viszont nem erősíti a versenyképességet.

– Ez ügyben reménykeltő volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közel egy hónappal ezelőtti bejelentése, amelyben a magyar gazdaság teljesítményének függvényében kilátásba helyezte a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó csökkentését. Ez valóban nagy segítség lenne a gazdáknak, amellett, hogy óriási versenyelőnyt jelent az értékesítésben az Alaptörvényben is rögzített GMO-mentesség. Az eredményességet javítja az intenzív marketingmunka és a promóciós lehetőségek kihasználása is.

– De vajon képes lesz-e ellenállni a GMO-termékek importjának Magyarország, ha megköttetik az Európai Unió és az Egyesült Államok között a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség, vagyis a TTIP?

– Magyarországnak megvan az a képessége, amivel még egy ilyen nehéz, bonyolult problémát is a maga javára tud fordítani. Sziklaszilárd döntésünk, hogy a GMO-termesztés tilalmát semmilyen körülmények között nem adjuk fel. És nem vagyunk egyedül, a kezdetektől küzdőtársunk ebben Ausztria, de ezt az álláspontot vallja Németország is. Ez, mint említettem, jelentős versenyelőny, és bár a takarmányozásra használt importszója nagyobb része sajnos még GMO-növény, ennek kiváltására beindítottuk a hazai, GMO-mentes szójatermelést nagyságrendekkel növelő fehérjeprogramot. Célunk, hogy a ma is meglévő jelentős minőségi különbséget megőrizzük az amerikai termékekkel, a növekedési hormonok, antibiotikumok felhasználásával előállított marhahússal vagy a klórfürdőben sterilizált baromfival szemben. Ezek importját nem tudjuk megakadályozni, nem tiltható meg a behozataluk, de nagyon határozottan tudatosítani kell a különbséget. A fogyasztók egyre tudatosabbak is, pánikra nincs okunk. Ami magát az egyezményt illeti, meggyőződésem, hogy nem kell kapkodni, hiszen már most látható, hogy az ez év végére aláírni tervezett megállapodásból néhány éven belül nem lesz semmi. Kétségtelenül kemény küzdelem ez, de az idő nekünk dolgozik, és ha kihasználjuk a most megnyíló forrásokat, és kompromisszummentes, márkázott minőségi termékekkel lépünk piacra, akkor a pozícióinkat nem veszélyeztetik az import GMO-termékek.

Ágoston Balázs