Az Európai Unió intézményei, illetve a huszonnyolc tagállam között folyamatosak az egyeztetések arra vonatkozóan, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel hogyan lehetne változtatni az irányelveken, szabályokon, ez azonban meglehetősen hosszú folyamat. Így teljes mértékben érthető, hogy a tagállamok a jelenlegi uniós kereteken belül igyekeznek maguk reagálni a mostani folyamatokra. Ebben a folyamatban az említett törvénymódosítás és a csak azzal együtt értelmezhető déli határzár egy nagyon fontos állomás – mondta a Demokratának Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.– Most hétfőn fogadta el az Ország­gyűlés a menekültügyi törvénymódosító csomagot. Mik a legfontosabb elemei?

Fotó: Vermes Tibor



– Talán kezdjük onnan, hogy az Európai Unió 2013-ban átfogóan módosította a bevándorlásra, menekültügyre vonatkozó szabályait, a hatályos magyar szabályozások mostani, várható változtatása ezeken a kereteken belül történik. Az irányelvek bizonyos rendelkezéseit már korábban beemelte a jogalkotó a magyar szabályozásba, más elemek viszont csak ezzel a módosító csomaggal válnak a hazai jogrend részéve. Mi egyébként az Alapjogokért Központ részéről már idén februárban elemzést készítettünk arról, hogyan lehetne hatékonyabbá, gyorsabbá tenni a magyar szabályozást úgy, hogy az megfeleljen az uniós irányelveknek. Akkor három-négy kardinális pontot emeltünk ki, ezek egyike volt például a gyorsított eljárás, ami szerepel is a mostani módosító csomagban. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben nem hetekig-hónapokig tart majd a menedékjogi eljárás, hanem megvannak azok az egyértelmű feltételek, amelyek alapján akár két héten belül lezárulhat a folyamat. Ezek praktikusan például azok az esetek, amikor egy kérelmet érdemben nem is szükséges vizsgálni, ha az illető úgynevezett biztonságos származási országból érkezik. Ennek kapcsán egyébként a kormánypárti frakció már néhány héttel ezelőtt benyújtott egy másik módosító javaslatot. Ez felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg azokat a biztonságos országokat, amelyekből érkező menekült kérelmét elfogadhatatlannak lehet nyilvánítani, vagy gyorsított eljárást lehet alkalmazni. Ez szintén teljesen EU-konform megoldás, hiszen az unió is a tagállamokra bízza a biztonságos országok listájának összeállítását, például Franciaország, Németország és Ausztria is alkalmazza ezt a szabályt.

– Ez a lista a tranzitországokra is vonatkozik?

– Igen, a megalkotandó rendelet vonatkozik az úgynevezett biztonságos harmadik országokra is. Tehát ha egy kérelmezőnek korábban lett volna lehetősége menedéket kérni, akkor a magyarországi kérelmét elfogadhatatlannak lehet tekinteni, adott esetben nem is szükséges érdemben vizsgálni. Ilyenkor meg is fordul a bizonyítási teher, azaz az érintettnek kell megindokolnia, hogy miért nem kért máshol menedéket, illetve hogy az ő szempontjából miért nem minősül biztonságosnak az adott ország.

– Három-négy olyan pontot említett, ahol módosul a törvény. Mik a továb­biak?

– A fentieken túlmenően talán a legfontosabb, hogy az eddigi két szakaszból álló menekültügyi eljárás leegyszerűsödik és egyszakaszossá válik. Az irányelvekkel összhangban az elutasítási, illetve őrizetbevételi okok közé a korábbiaknál részletesebben bekerül a nemzetbiztonsági kockázatra és potenciális terrorcselekmény elkövetésére történő utalás. Némileg szélesebb körben lesz lehetőség menekültügyi őrizetbe vételre, illetve őrizetben tartásra, ez utóbbi például már egyértelműen tarthat a bírósági eljárás végéig is.

– Mondható, hogy ezekkel a módosításokkal elmentünk a falig, azaz az uniós jog adta kereteken belül a lehető legszigorúbb a törvény?

– Az Európai Unió intézményei, illetve a huszonnyolc tagállam között folyamatosak az egyeztetések arra vonatkozóan, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel hogyan lehetne változtatni az irányelveken, szabályokon, ez azonban meglehetősen hosszú folyamat. Így teljes mértékben érthető, hogy a tagállamok a jelenlegi uniós kereteken belül igyekeznek maguk reagálni a mostani folyamatokra. Ebben a folyamatban az említett törvénymódosítás és a csak azzal együtt értelmezhető déli határzár nagyon fontos állomás, azonban mi az Alapjogokért Központnál úgy látjuk, hogy még mindig van egy-két apróbb pont, ahol az irányelvek mentén a magyar szabályokat még hatékonyabbá lehetne tenni. Például az úgynevezett első menedék országának elvét, amelyre hivatkozva elfogadhatatlannak lehet minősíteni egy kérelmet, még kimerítőbben lehetne kodifikálni a hazai törvényekben.

– A korábbi években elég erős volt Nyugat-Európában az a kör, amely kifejezetten támogatta a bevándorlást azzal az indokkal, hogy az elöregedő kontinensnek szüksége van utánpótlásra. Most mégiscsak fontos a bevándorlási szabályok szigorítása?

– Úgy látom, az EU döntéshozói felismerték a probléma súlyosságát, el is indult a vita arról, hogy miképpen lehetne hatékony megoldást találni a kérdés rendezésére, illetve melyek azok a területek, ahol a döntést tagállami hatáskörbe lehet utalni. Emellett Magyarország is sikert ért el a közel két héttel ezelőtti EU-csúcson, hiszen korábban inkább csak az olaszokra, görögökre nehezedő migrációs nyomás volt terítéken, holott nekünk legalább akkora teherrel kell megküzdenünk. Így sikerült elérni, hogy Bulgáriához hasonlóan mentességet kaptunk a dublini rendelet alapján a Magyarországra visszaküldendő menekültek visszafogadása alól. A kérdésben említett vita, amely arról szól, hogy szükség van-e bevándorlásra például munkaerő-piaci megfontolásból, vagy pedig meg kell őrizni Európa kulturális integritását, ettől függetlenül szintén folyik. Úgy látom, hogy a kérdés eléggé megosztja Európát, hiszen egyre inkább az tapasztalható, hogy a tagállamok nagyobb része ellenzi a bevándorlás elősegítését. Többek között azért is, mert egyes déli államoknak éppen hogy az egyre fokozódó munkanélküliségi problémákkal kell már most is megküzdeniük. Tegyük hozzá, a mostani migrációs nyomásban van szerepe a nyugati világnak is. Gondoljunk az „arab tavaszra”, vagy a közel-keleti katonai beavatkozásokra, amelyek destabilizálták az érintett országok közigazgatását. Nyilvánvalóan legitim érv, hogy sok közel-keleti és észak-afrikai államban valóban elnyomásban éltek az emberek, ami indok lehetett a nyugati beavatkozásra, de azt is látni kell, hogy az ott élők sorsa nem vált jobbá az elmúlt években, háborús konfliktusok, kaotikus állapotok alakultak ki. Sok esetben azért, mert a beavatkozó hatalmak „dolguk végeztével” egyszerűen magukra hagyták a megfelelő államszervezési tapasztalatokat nélkülöző új helyi vezetőket. Vagyis a bevándorlási nyomás is rávilágít: sok mindent újra kell gondolnia a Nyugatnak.

– Múlt hétfőn zavargás volt a debreceni menekülttáborban és környékén. Ennek kapcsán felvetődött, hogy a jelenleginél zártabb befogadóállomásokra lenne szükség a közrend megőrzése érdekében. Erre van jogi lehetőség?

– Adott esetben, mint említettem, az uniós és a magyar jog is lehetőséget ad menekültügyi őrizetre, tehát zárt táborokban történő elhelyezésre, de indokolt esetben erről egyéni mérlegelés alapján lehet dönteni. Emellett természetesen bármilyen törvénysértés esetén a magyar jogszabályok szerint kell eljárni azokkal szemben, akik jogellenes cselekedetet követnek el. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok olyan kérelmező van, aki valóban menekült és nem sért törvényt itt-tartózkodása alatt. Arra viszont természetesen a debreceni eset is rávilágított, hogy a hatóságoknak fokozottan figyelniük kell, hogy mind a környéken élőket, mind pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő, békés menekülteket meg kell védeni.

– A módosítások hatálybalépése esetén várható-e, hogy hosszabb távon is kezelhető lesz a bevándorlási helyzet Magyarországon?

– Igen. A módosításokat azonban, mint említettem, csak a tervezett határzárral együtt érdemes kezelni. A migránsok egy jó részét a határzár ugyanis a legális határ­átkelő pontok felé terelheti, ilyen esetben pedig a hatóságok jóval egyértelműbben alkalmazhatják majd a gyorsított eljárást, illetve a biztonságos harmadik országok listájára vonatkozó szabályokat. Persze mindennek várható olyan hatása is, hogy a menekültek, illetve az embercsempészek más útvonalakat keresnek, ami szintén enyhítheti a ránk nehezedő nyomást. Ez esetben könnyen elképzelhető, hogy amint Magyarország és Ausztria, illetve Szerbia között már van együttműködés a nyugat-balkáni útvonal ellenőrzésére, úgy Horvátország és Románia is bekapcsolódik majd ebbe, hiszen a közös fellépés az egész térség érdeke.

Bándy Péter