– Daday 1944-ben írta ezt a darabot, de mindmáig nem vitte színre senki. A Kié ez az ország? című darab az eredeti mű átdolgozása. Főhőse a kolozsvári születésű Széplaky Vera színművésznő, akit, mivel Trianon után nem hajlandó esküt tenni a román királyra, a korabeli román állambiztonsági szerv, a Siguranţa kiutasít az országból. Magyarországra, Budapestre kerül, itt ünnepelt díva lesz, ám 1934-ben, amikor horvát usztasák Marseille-ben agyonlövik I. Sándor jugoszláv királyt, szembesül a nemzetek egymásnak feszülésével, a nemzeti identitás fontosságával. Rádöbben, hogy mindeddig semmit nem tett a nemzetéért, a magyar ügyért.

Ahogy Dsida Jenő írja a Psalmus hungaricusban: „Vagy félezernyi dalt megírtam, / s e szót: magyar, / még le nem írtam.” Felindulásában úgy határoz, megkeresi első házasságából, a világháborúban elesett császári és királyi katonatiszttől született fiát, akit kénytelen volt odahagyni Kolozsvárott. Ám kiderül, hogy a fiút apai nagyszülei falura adták, ahol románná igyekeztek őt nevelni. Ekkor elkezdődik a küzdelem a fiú, Széplaky László lelkéért, aki két identitás között tépelődik, zavarban van, nem tud mit kezdeni a helyzettel.

A dráma második része már Észak-Erdély 1940-es fölszabadulása után játszódik, Széplaky Vera és új férje, Szabolcs (aki a magyar elhárítás tisztje) szeretnék, ha László Magyarországra telepedne, ám végül rájönnek, hogy a fiút csak akkor tarthatják meg és nevelhetik jó magyarnak, ha maguk költöznek vissza Kolozsvárra – foglalta össze az előadást a Demokratának Andrási Attila.

A délvidéki rendező a darab aktualitásáról szólva hozzátette, az asszimiláció ma is az elszakított magyarságot fenyegető egyik legnagyobb veszedelem. Ma is sok honfitársunk adja fel a küzdelmet, sokan érzik úgy, hogy csak a trianoni utódállamok többségi nemzeteibe besorolva érvényesülhetnek.

A darab azonban az eredeti szerző személye miatt is különleges és fontos. A Székely Mózes, Derzsi Mihály és Kovács Bálint írói álneveket is használó Daday Loránd ugyanis egyszerre volt kommunista és ízig-vérig fajtájáért rajongó és azért küzdő hazafi.

– Nem törvényszerű, hogy a baloldaliság egyet jelentsen a nemzetellenességgel. Ezzel üzenni szeretnénk azon baloldali honfitársainknak, szeretnénk, ha nekik is fontos lenne magyarnak lenni, magyarként megmaradni – mondta Andrási Attila.

Ágoston Balázs