Autódíszítés, piknikhangulat, motoros esküvő, olasz divat és temperamentum, mindez egy kis meglepetéssel fűszerezve. Mezőffy Tamás mester-virágkötőnek ezeket a feladatokat kellett teljesítenie, hogy első magyarként megnyerje a Genovában április 8-9-én megrendezett európai virágkötészeti verseny, a Europe Cup – European Florist Championship 2016 fődíját.

– A virágkötők Európai Kupa-versenyét 1967 óta rendezik meg, általában négy-öt évente. Mennyire voltunk korábban sikeresek a versenyen mi, magyarok?

– Az európai versenynek van ifjúsági kategóriája is, az Eurofleurs, amelyen a huszonöt év alatti virágkötők indulhatnak. Talán sok mindent elárul a hazai szakma színvonaláról, hogy ezt az elmúlt tizenkét évben mindig magyar versenyző nyerte meg, köztük én is. Öt évvel ezelőtt a csehországi Havirovban próbálkoztam először a felnőtt kategóriában, akkor azonban még a különböző hiányosságaim, illetve a felmerülő technikai problémák miatt csak az ötödik lettem, ami azonban még így is az addigi legjobb magyar eredménynek számított. Persze ahhoz, hogy ezekre a nemzetközi versenyekre elmehessen valaki, itthon is bizonyítania kell. 2014-ben Tatán a zsűri engem választott az év magyar virágkötő bajnokának.


– Ki finanszírozta a genovai szereplést?

– Az indulás lehetőségét a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesülete biztosította, ők fizették a nevezési díjat. Ám ettől kezdve mindent saját zsebből kellett kigazdálkodnom. Ráadásul az eddigi gyakorlat szerint, ha valaki megnyerte az Európa-kupát, kapott mellé pénzjutalmat is. Idén azonban az olaszok talán kissé könnyelműen vették a versenyt, nemcsak hogy pénzt, de még oklevelet sem kaptam. Szponzorokról pedig nem beszélhetünk, talán azért, mert a hétköznapi ember valahogy kiszorul ebből a világból, keveset hall az eredményeinkről.


– Lehet előre készülni ezekre a versenyekre?

– Természetesen ismertük a pontos versenykiírást, így a versenyt megelőző két hónap csak a felkészülésről szólt. Alapos gyűjtőmunkát kellett végezni, illetve jól be kellett gyakorolni a feladatokat, mivel a helyszínen csak egy előre meghatározott és igen szűk időkeret állt a rendelkezésünkre, hogy a kész alapba az élővirágokat belekössük. Idén hat különböző feladatot kellett teljesítenünk, amelyek mindegyikében valamilyen módon visszaköszönt az olasz életérzés és az olasz kulturális hagyomány. Így például egy klasszikus Fiat autót úgy kellett feldíszítenünk, hogy az a közeli tengerparti város, San Remo pezsgő hangulatát idézze, míg a menyasszonyi dísz elkészítését nemcsak az nehezítette, hogy az 1950-es 60-as éveket kellett felidéznünk, hanem az is, hogy a menyasszony egy tipikus olasz motorral, azaz egy Vespával robog be a ceremóniára. Itt többek között arra kellett figyelnem, hogy az ünnepi dekoráció ne zavarja a motorozásban, illetve, hogy a korabeli szokásoknak megfelelően csak fehér virágokat használjak. Először ugyan egy bukósisakot képzeltem el, végül kabátka lett belőle különböző fehér virágokból, orchideákból, ibolyából, korallvirágból, illetve szegfűsziromból. A kétnapos verseny során emellett piknikhangulatot varázsoltunk tavaszi virágokból, a híres olasz férfidivatot párosítottuk tízfajta növénnyel, felidéztük az olasz temperamentumot, majd a végén egy tavaszi meglepetés, azaz egy ismeretlen feladat várt ránk, amikor is egy doboznyi virágból kellett összeállítanunk egy kompozíciót. A végeredmény végül az egyes feladatokért kapott pontok összesítéséből alakult ki.


– Azt már említette, hogy a magyar virágkötők ott vannak a nemzetközi élvonalban. Mely országok diktálják még az aktuális trendet?

– Világviszonylatban mindenképpen az európai virágkötészet a meghatározó, a világversenyeken szinte kivétel nélkül az Európa-kupán is részt vevő versenyzők kerülnek ki győztesen. Ha tovább szűkítjük a kört, ki kell emelni a skandinávokat, a németeket és az oroszokat, s persze most már ránk, magyarokra is egyre jobban odafigyel a szakma.


– A Leonardo da Vinci mobilitási program keretében 2001-ben egy hónapot töltött Finnországban, ahol nemcsak tanult, hanem részt is vett a virágkötők munkájában. Mi jellemző a skandináv stílusra, mi az, amiért ők Európa egyik legjobbjai?

– Nehéz pontosan körülírni. Talán ami elsőre szembetűnő, hogy sokkal több természetes anyagot használnak, mint mások. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy náluk nagyon hosszú a tél, rövidebb ideig élvezik a természet szépségeit, ezért sokkal jobban tisztelik, szebben és átgondoltabban bánnak velük. Sokkal részletesebben, aprólékosabban dolgoznak, finomabban nyúlnak a virágokhoz és csak minimális kellékkel dolgoznak. Ez utóbbi egyébként a németekre is jellemző, miközben a mediterrán országok nagyon szeretik a kiegészítőket. Ezek a hétköznapokban biztos, hogy értékesebbé teszik a csokrokat, ugyanakkor a tapasztalat szerint az igazán komoly versenyeken már egyre inkább háttérbe szorulnak, sőt, a túl sok kellék pontlevonással is járhat. Ezért gyakran már azt is feltüntetik az egyes versenyfeladatoknál, hogy minimálisan hány százalék legyen benne az élővirág.


– 2016 tavaszán mi most a virágdivat?

– A rikító színek helyét átvette a pasztell, egyre inkább a lágyabb színek, azon belül is vajszín, a barackos-rózsaszín, főleg az esküvői dekorációkat illetően.


– Mi jellemző ránk, magyarokra?

– A hétköznapokban sajnos a virágkötészet nincs igazán előtérben, inkább az amerikai-holland mintát követjük, azaz nem csokrot viszünk haza, hanem egy fajta virágból veszünk sokat és azokat tesszük be otthon a vázába. A virág még mindig luxuscikknek számít, ott tartunk, hogy a születésnapokra gyakran elég belőle egyetlen szál, vagy egyszerűen veszünk egy tábla csokit. Ugyanakkor már van egy kialakult vevőkörünk, ők általában akkor jönnek hozzánk, ha valami különlegességgel szeretnének kirukkolni. Ilyenkor mindig megbeszéljük, milyen alkalomra, kinek viszik, hogy biztosan a megfelelő csokor készüljön el.


– Rengeteg csokrot kötött ismert embereknek. Ki az, aki kimaradt a listájáról, de szívesen készítene neki?

– Tóth Gabi énekesnő. Talán mert az extravagáns stílusa közel áll hozzám.

Barta Boglárka